
Tesla sohasem mutatott be ilyen motort a nyilvánosság előtt. De sokszor nyilatkozta a sajtóban, hogy a feladatot lényegében megoldotta. A sajtónyilatkozataiból, a magánleveleiből és főleg a szabadalmaiból kell kihámoznunk, milyen megoldásra célzott. Ezekből a dokumentumokból mindenekelőtt kiderül, hogy az "üzemanyag nélküli motor" elnevezés, ami magától Teslától származik, ebben a formájában félrevezető.
Kizárólag az indokolja, hogy egy újságcikk címében röviden és provokatívan kellett megnevezni a szerkezetet, amit megálmodott. Valójában olyan motorra gondolt, amelyik képes üzemanyagként hasznosítani az anyagnak azokat a formáit, amelyek a közönséges földi körülmények között mindenütt jelen vannak. Elég ezt a tényt figyelembe venni és máris látjuk, hogy Tesla motorjának nem kell szükségképpen megsértenie a termodinamika egyik főtételét sem.
A technikai elgondolás az öngerjesztés elvén alapult. A generátor tekercseiben a Lorentz-erő következtében jön létre az áram, amikor a tekercs mágneses mezőben forog. De a létrejövő áram ha egyszer megindult, maga táplálhatja azt az elektromágnest, amelyik az őt generáló mágneses teret hozza létre. Ha kiderülne, hogy ehhez a folyamathoz, plusz még a tekercsek forgatásához kevesebb energia is elég, mint amennyi termelődik, akkor előttünk áll az üzemanyag nélküli motor.
Tesla Faraday egyik találmányához, a Faraday-koronghoz nyúlt vissza. Egy réz korongot állandó mágnes fölött forgatunk. A nyilakkal jelzett irányban áram indul meg, amely táplálja a villanykörtével szimbolizált fogyasztót. Ha a korong forgatását abbahagyjuk, de a villanykörte helyébe áramforrást kapcsolunk, akkor a korong forogni kezd - generátor üzemmódból motor üzemmódba térünk át.
Az öngerjesztés elve nem Tesla találmánya. Ezt akkor már nagyon jól ismerték. Tesla fő célkitűzése az volt, hogy az öngerjesztés hatékonyságát jelentősen megjavítsa. A javulásnak abban kellett megmutatkoznia, hogy ha külső erővel forgásba hozzuk a motort, majd abbahagyjuk a forgatást, milyen hosszú ideig fog tovább forogni önmagától. A szerkezet akkor válik üzemanyag nélküli motorrá, ha a forgás sohasem áll le (vagyis végez legalább annyi munkát, amennyi a súrlódási veszteségeket kompenzálja). Minden jel arra mutat, hogy Tesla ezt a célt elérhetőnek vélte.
Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét: "...[egy] nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható, akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..., kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok, mint tudósok..." |
Tesla azt már sehol sem részletezte, hogy konkrétan a tökéletesített Faraday-dinamó hogyan realizálja ezt az elgondolást. Minden bizonnyal volt elképzelése erről is, de nem tudjuk, milyen. Azonban bizonyos, hogy az elképzelése nem alapulhatott máson, mint a kor fizikai világképén, amiről ma már tudjuk, hogy éppen a Tesla szempontjából leglényegesebb ponton bizonyult tévesnek Nagyon valószínű ugyanis, hogy Tesla gondolatvilágában a példabeli víz szerepét az elektromágneses éter töltötte be, ahogy azt akkoriban, a relativitás-elmélet létrejötte előtt elképzelték.
A szerkezet funkciója az volt, hogy a beáramlott étert "felritkítsa", és ezáltal lehetővé tegye, hogy a beáramlás során munkavégzés történjen - az elgondolás szerint nagyobb, mint amennyit a felritkítás követel. Ez az elképzelés nem különbözik lényegesen attól, ahogy a robbanómotor hasznosítja a szénhidrogének belső energiáját.
Ha helyesen rekonstruáljuk Tesla elképzeléseit, akkor azt mondhatjuk, hogy Tesla étermotort akart létrehozni. A felfedezők, akik olyan tájakra merészkednek, ahol előttük még senki se járt, joggal vívják ki a csodálatunkat és a rokonszenvünket - lényegében függetlenül attól, hogy mit hoznak haza a hátizsákjukban. Tesla is ilyen ember volt. De ennek a ténynek nem szabad elhomályosítania a tisztánlátásunkat. Tesla az üzemanyag nélküli motor tervét olyan spekulatív elképzelésekre alapozta, amelyeket a fizika fejlődése nem igazolt.
Hraskó Péter a Janus Pannonius Tudományegyetemen a Fizikus Napok keretében 1999 április 20-án elhangzott előadása alapján.
Egy lapka lehet az állatok "megváltója"
Így még nem láttunk gorillát szexelni
Galaktikus szerelés: végre miénk is az űrállomás
A kékszeműek egyetlen közös őstől származnak