Bizalmi válság Németországban
Bizalmi válságba került a német politika, illetve a gazdaság a Bundestag elnöke szerint. Norbert Lammert ezt a Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva fejtette ki, utalva a politikai pártok szavahihetőségének problémájára, valamint a legutóbbi, a gazdasági élet tekintélyes képviselőit érintő adócsalási botrányra. A parlamenti elnök úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a vezető politikusokba, illetve a gazdaság irányítóiba vetett bizalom.
Lammert szerint az állampolgárok egyre erőteljesebb fenntartásaik vannak az intézményekkel, illetve a politikai rendszer képviselőivel szemben.
A Bundestag elnöke külön is említette a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Baloldal pártja között kialakítandó viszonnyal kapcsolatos vitákat. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a történtek jelentősen ártottak a szociáldemokraták szavahihetőségének. Mindez hatással volt a többi politikai párt tekintélyének alakulására is - tette hozzá Lammert.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legutóbbi tartományi választások eredményeként Németországban végérvényesen ötpárti parlamenti rendszer alakult ki. Mostantól a kormányalakítás, illetve a kormányzás nehezebbé válik, mivel a korábbinál több párt rendelkezik önálló frakcióval a parlamentekben.
Mindennek ellenére a Bundestag elnöke nem értett egyet az egykori, ugyancsak konzervatív államfő, Roman Herzog azon legutóbbi javaslatával, amely szerint a kialakult új helyzetben a választójog megváltoztatására lenne szükség. Herzog azzal érvelt, hogy az ötpárti rendszerben a stabil kormányzás jelentősen megnehezül, s növekszik a kisebbségi kormányzás veszélye. A volt államfő - aki korábban az alkotmánybíróság élén is állt - olyan irányú módosításokat javasolt, amelyek - francia és brit mintára - lehetővé tennék a többségi választójog, illetve a többségi elv hatékonyabb érvényesítését.
Lammert úgy vélte: egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetre a választójog megváltoztatása jelenti a helyes választ. Herzog javaslatát egyébként kivétel nélkül elutasították a német parlamenti pártok.
A németek ismét a tandíjról vitáznak
Még nem tért vissza a németek bizalma
Lammert szerint az állampolgárok egyre erőteljesebb fenntartásaik vannak az intézményekkel, illetve a politikai rendszer képviselőivel szemben.
A Bundestag elnöke külön is említette a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Baloldal pártja között kialakítandó viszonnyal kapcsolatos vitákat. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a történtek jelentősen ártottak a szociáldemokraták szavahihetőségének. Mindez hatással volt a többi politikai párt tekintélyének alakulására is - tette hozzá Lammert.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legutóbbi tartományi választások eredményeként Németországban végérvényesen ötpárti parlamenti rendszer alakult ki. Mostantól a kormányalakítás, illetve a kormányzás nehezebbé válik, mivel a korábbinál több párt rendelkezik önálló frakcióval a parlamentekben.
Mindennek ellenére a Bundestag elnöke nem értett egyet az egykori, ugyancsak konzervatív államfő, Roman Herzog azon legutóbbi javaslatával, amely szerint a kialakult új helyzetben a választójog megváltoztatására lenne szükség. Herzog azzal érvelt, hogy az ötpárti rendszerben a stabil kormányzás jelentősen megnehezül, s növekszik a kisebbségi kormányzás veszélye. A volt államfő - aki korábban az alkotmánybíróság élén is állt - olyan irányú módosításokat javasolt, amelyek - francia és brit mintára - lehetővé tennék a többségi választójog, illetve a többségi elv hatékonyabb érvényesítését.
Lammert úgy vélte: egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetre a választójog megváltoztatása jelenti a helyes választ. Herzog javaslatát egyébként kivétel nélkül elutasították a német parlamenti pártok.
A németek ismét a tandíjról vitáznak
Még nem tért vissza a németek bizalma
MTI
Tombol a nyár Észak-Koreában. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
