A gyógyszergyártók nyilván nem örülnek annak,ha több adót kell befizetniük a támogatott gyógyszerek után, azt viszont tudomásul kell venni, hogy a Széll Kálmán Terv szerint a gyógyszertámogatást jelentősen csökkenteni kell. Ám ha ez a csökkentés végbemegy, akkor figyelembe kell venni az Új Széchenyi Tervet is, amely a gyógyszerkutatásban és a gyógyszeriparban a Magyarországon működő cégek számára preferenciákat nyújt.
A szövetségi elnök nem tudta megerősíteni azokat a kiszivárgott információkat, hogy a fentebb említett adó mértéke a mostani tizenkét százalékról akár ötven százalékra is nőhetne – ők úgy tudják, tizenkettőről tizennyolc százalékra módosulna az összeg, ami az eddigi összeghez képest jelent ötven százalékos növekedést. A tavaly befizetett harminc milliárdhoz képest ez további tizenöt milliárd forint befizetési kötelezettséget jelentene a gyógyszergyártók számára.
Kompromisszum szükséges
Hogy ezek a cégek versenyképesek maradjanak, gazdasági helyzetük ne romoljon jelentősen az adóemelés nyomán - tehát, hogy a növekedéshez hozzá tudjanak járulni a gyógyszergyártók –, ahhoz valamiféle kompromisszumot kell kötni – tette hozzá Bogsch Erik. Az innováció, a munkahelyteremtés, sokszor a talpon maradás is - különösen a kis- és középvállalkozások esetében – problémát jelent, sőt, még a nagyobb cégeknél is; bár utóbbiak tevékenységének nyolcvan százaléka export és csupán húsz százaléka kerül a magyar piacra.
“A versenyképességünk így is jelentősen csorbulhat, a kis- és közepes cégek pedig tönkremehetnek. Azért fontos a párbeszéd a kormányzat képviselőivel, hogy megtaláljuk a számukra de a számunkra is elfogadható megoldást” - hangsúlyozta a hazai gyógyszergyártók szövetségének elnöke.
A magyarországi gyártók esetében egyébként a magas szellemi hozzáadott érték a jellemző – a termelésben is, de különösen a kutatás-fejlesztésben; a hazai gyártók adják az itthoni kutatás-fejlesztés összegének a felét, összesen közel hatvanmilliárd forintot. Emellett tizennégyezer főt foglalkoztatnak közvetlenül, beszállítókkal együtt negyvenötezer embert; utánuk évente közel nyolcvan milliárd forint adót fizetnek be – hangzott az interjúban.
“Úgy gondoljuk, mindezt figyelembe kell venni, és természetesen a beruházási tevékenységünket is” - hangsúlyozta Bogsch Erik. A kormányzat képviselőivel már elindult egy párbeszéd, aminek a folytatásában bíznak – tette hozzá az elnök.
Összességében nem kell tartani a drágulástól
Egyáltalán nem biztos, hogy drágulni fognak a gyógyszerek; lehet, hogy bizonyos termékcsoportok drágulnak majd, de összességében emiatt nem kell aggódni; a cégek ugyanis nem fognak árat emelni. Ha a támogatási kulcsok csökkennek, akkor a beteg számára nyilván drágul a termék, de ettől a cégek nem járnak jobban – mondta kérdésre válaszolva a Közbeszéd vendége.
A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását egyébként indokoltnak tartja a MAGYOSZ, a szerkezeti átalakítást el kell kezdeni - jelentette ki Bogsch Erik. Azt, hogy ez miként történjen, egy párbeszédes folyamatban lehet meghatározni. Meg kell találni azt a kvázi optimumot, ami a betegterhek lényeges növekedése nélkül, a költségvetés terheinek csökkentésével, a gyógyszergyártók versenyképességének megőrzésével teszi lehetővé az átalakítást - hangzott az interjúban.
Jó lenne, ha a befizetések egy részét az orvosok és ápolók kapnák
A hírekben felröppent, majd a kormányszóvivő által a Duna Televízióban cáfolt hatósági gyógyszerár kérdéséről Bogsch Erik azt mondta: szövetségük örül, hogy ez a lépés ma nincs napirenden. A hatósági ár jogilag is problematikus lenne, de a legrosszabb forgatókönyv is volna az összes gyógyszergyártó számára, ezért mindenképpen el kellene kerülni.
A lehetőséget, hogy a gyógyszergyártók befizetéseinek egy része jusson el az orvosokhoz és szakápolókhoz, azért ajánlották fel, mert itt van ma a magyar egészségügy legfőbb problémája; a hatékonyság növelésében nagyon fontos lesz majd az orvosok és a szakápolók szerepe. Tavaly ugyanakkor ezer orvos távozott Magyarországról. Ha csak azt vesszük, hogy egy orvos képzése közel húsz millió forintba kerül, akkor tavaly húsz milliárd forintnyi összeg vándorolt ki az országból – hangsúlyozta Bogsch Erik.
Nem lehet emellett elégszer hangsúlyozni az egészségmegőrző és betegségmegelőző intézkedések fontosságát, amihez szükséges egy jó népegészségügyi program is – nyilatkozta a MAGYOSZ elnöke a Közbeszéd stúdiójában.
Privátbankár