.jpg)
Tavaly októberi ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit - köztük azt, hogy egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja.
Kauppinak adott válaszában McCreevy jelezte, hogy Brüsszelben ezt az ítéletet, valamint egy Nagy-Britannia elleni bírósági döntést is figyelembe véve elemeznek minden, a szavazati korláttal kapcsolatos problémát. A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam mint közhatóság intézkedésének tekintendő. A Volkswagen törvény ezt tovább pontosította azzal, hogy megjegyezte: különbség van a részvényeseknek biztosított - azok szabad akarata szerint alkalmazható - jogkör, valamint a törvény útján előírt, a részvényeseknek kitérési lehetőséget nem adó kötelezettség között - áll a válaszban.
A magyar kormány korábban kinyilvánított álláspontja szerint semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született bírósági döntésből a magyar jogszabállyal kapcsolatban, mert az utóbbi éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
McCreevy azt is megemlítette, hogy novemberben a bizottság már hivatalosan döntött a vizsgálat indításáról az úgynevezett lex Mol miatt. Emlékeztetett, hogy Brüsszel megkapta a magyar választ az ezzel kapcsolatos megkeresésre, és "a megfelelő időben" válaszol rá.
Az OMV nem áll le: újra belekötnének a Molba
OMV: a Mol ide-oda pakolja a részvényeket
Az OMV-t meglepte a Mol gyorsasága
Mol/OMV: nem lobbizunk, várunk
Mol/OMV: Brüsszel elővette a nagyítót
MTI