Fellegi: a multikra is szükségünk van, de nem kivételezünk

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a mai napon tartott csúcstalálkozójával kezdte el 2011-es rendezvénysorozatát Budapesten. A szövetség meghívott vendége Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter volt, a téma pedig nem is lehetett más mint a fejlesztéspolitika új irányvonala - középpontban a múlt héten bemutatott Új Széchenyi Terv (ÚSZT) volt.

Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke bevezetőjében megismételte, hogy a szövetség üdvözli az Új Széchenyi Tervet, egyetért annak főbb irányvonalaival és továbbra is támogat minden olyan elképzelést, mely a foglalkoztatás bővítését célozza meg. Mint mondta, Magyarországon az 55%-os foglalkoztatási arány kirívóan alacsonynak számít az Unióban (ahol ez az arány 65%) - és ebben a tekintetben nagy a lemaradásunk a világtól (az Egyesült Államokban 75%, míg Kínában 85%-os a foglalkoztatási szint). Futó szerint az ÚSZT alkalmas arra, hogy Magyarország végleg kilábaljon a válságból és elinduljon egy növekedési pályán.

Ezek után Fellegi Tamás fejlesztési miniszter tartott előadást a kormány fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, melynek körvonalait meghatározza a múlt héten bemutatott ÚSZT. A kormányváltás óta minden lépés abba az irányba mutat, hogy a kormányzat segítse a vállalkozások gyarapodását, mint a tárcavezető fogalmazott, a cégek gyarapodása nemzeti érdek, azzal az ország is csak nyerhet. Az ÚSZT alapvető célja, hogy támogassa a hazai kkv-szektor szereplőit, Fellegi szerint ez fordulat az elmúlt kormányok gyakorlatához képest. Magyarországon eddig a vállalkozások nagyon nehezen juthattak forráshoz, még ha uniós pályázatokról is volt szó - a vállalkozói és jogszabályi környezet miatt egyaránt. A miniszter szerint 2011 kulcsfontosságú év, a megújulás éve lesz. A szaktárca alapvető célja a gazdaságfejlesztés és ezzel együtt a foglalkoztatás bővítése - de Fellegi hozzátette, ezeket a problémákat önmagában az ÚSZT nem fogja megoldani.

A fejlesztéspolitika alapja a pályázati rendszer felülvizsgálata

Trükkös milliárdok A tárcavezető szerint a kormányváltás után az átadás-átvételi folyamatok lezárásakor nagyjából 2000 milliárd forintos uniós forrás maradt még lekötés nélkül. A tárca ezzel az összeggel számol annak ellenére, hogy azt Fellegi is elismerte, hogy az infrastrukturális beruházások miatt a NIF Zrt. még "komoly áfavitában áll Brüsszellel az előző kormány elszámolásai trükközései miatt".

Kitért a multinacionális vállalatok szerepére, mint mondta, a most válságadókkal sújtott szektorok szereplőire is szüksége van a magyar gazdaságnak. A miniszter külföldi útjain igyekezett meggyőzni a partnereket, hogy nem szektorális szabályozásról és diszkriminatív adónemekről van szó. A kormány álláspontja egyértelműen az, hogy ezeket az adókat az egyensúly helyreállítása miatt minden érintettnek be kell fizetnie. Fellegi emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány nehéz örökséggel vette át áprilisban az ország irányítását (lásd Trükkös milliárdok c. keretes írásunkat).

A válságadó nem büntetés, kivétel nincs

A tárcavezető jelezte, mindenfajta lobbitevékenységet figyelmen kívül hagytak, melyek arra irányultak, hogy bizonyos szereplőkkel kivételezzenek. "Nincs kivételezés, erre ugyanis nincs mód jelenleg" - mondta Fellegi. A tárcavezető szerint azért is fontos, hogy a multinacionális cégekkel jó legyen a kapcsolat, mert így a megerősített és az ÚSZT-n keresztül támogatott hazai kkv-kal szélesíthetik beszállítói körüket, még több megrendelést adva a hazai kiscégeknek. A minisztérium egyértelműen elkötelezte magát, hogy a honi cégvilágban tapasztalt nagy különbségeket csökkentse. Fellegi szerint ráadásul a multinacionális vállaltok többek között arra is alkalmasak, hogy bekapcsolják Magyarországot a nemzetközi pénzpiacok véráramába - ezért nagyon fontos, hogy erősödjön a Magyarországba vetett bizalom.


Paradigmaváltás a pályázati rendszerben

Készül az új közbeszerzési törvény Fellegi Tamás elmondta, hogy nagyjából 3-4 héten belül elkészül az új közbeszerzési törvény koncepciója, amit még az idén szeretnének elfogadtatni a T. Házzal. A NFM számításai szerint az új törvény 2012. január 1-jén léphet hatályba.

A miniszter szerint felszámolják az eddigi pályázati gyakorlatot, alapjaiban változtatják meg a forráselosztást, mind az uniós pénzek tekintetében, mind a hazai forrásokat illetően. A pályázati rendszer egyszerűsödik, szeretnék elérni, hogy ha "nem is egy, de több söralátétnyi" dokumentum elég legyen az adminisztrációban. A cél, hogy 8-10 oldalnyi űrlap elég legyen a pályázatokhoz, miközben ma ennek gyakran tízszeresére is szükség van. Ezzel páthuzamosan folyamatosan az e-ügyintézés irányába tolnák a dokumentumok leadását, de ehhez szükség van informatikai háttérre is, amit a tárca fokozatosan kíván kiépíteni. További fontos cél, hogy a cégek akár 30-40 nap után már forráshoz juthassanak, míg a mai átfutási idő átlag 180 nap. Fellegi szerint minél kisebb cégről van szó, annál fontosabb a gyorsaság. A tárca megszünteti a kétfordulós pályáztatást is és a most hatályban lévő 24 jogszabály helyett a jövőben egy kormányrendelet szabályozza majd a pályáztatást.

Ezekkel az egyszerűsítésekkel nagy tehertől szabadulnak meg a vállalkozások és az állam is. A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy eddig Magyarországon nagyjából 4 ezer ember dolgozott a pályázati pénzek elosztásán, ami hatalmas szám. Ezt mindenképpen csökkenteni fogják, a fejlesztési források egy helyen fognak koncentrálódni. Felszámolják a párhuzamosságokat és a kiterjedt és felesleges intézményi hátteret: a "pénzosztás" ezentúl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen és az MFB-n keresztül a szaktárcánál fog összpontosulni. Fellegi szerint ezzel ráadásul elejét lehet venni a pályázatíró szakma lobbierejének és az ezekből adódó háttéralkuknak, tisztább lesz a verseny a pályázati forrásokért. "Nem kell majd egy külön ember arra, hogy a pályázatok szövegét magyarról magyarra fordítsa" - jelezte a miniszter, aki szerint az új rendszert egyszerűbb lesz ellenőrizni is.


Nem véletlen a pályázati rendszer ilyen jellegű átszabása, a minisztérium célja ugyanis, hogy az uniós forrásokból  közel 1100 milliárdot még idén a piacra toljon. Fellegi Tamás szerint márciusig kiírják az összes ÚSZT-pályázatot, hogy a fennamradó pénzek 100%-át még idén le tudják kötni. A gyorsaságot azzal indokolta, hogy közel az uniós költségvetési ciklus vége (2013), és az időigényesebb beruházások miatt már most előre kell gondolkodni, nehogy elessünk a teljes támogatási összegtől.

Fejlesztési tervek

Az ÚSZT karakterét a Nemzeti Programok adják meg. Ezen belül is az útépítések vannak túlsúlyban (így például a 86-os út felújítása), több hídépítési projekt is előkészítés alatt áll (a miniszter megerősítette, hogy gyaloghíd fog épülni Budapesten). Több program támogatja majd különböző közlekedési csomópontok létrehozását, melyek lökést adhatnak több kistérség fejlődésének. Az ÚSZT egyik hangsúlyos eleme ugyanis a területi különbségek felszámolása. Ezen belül például több "intermodális" pályaudvart hoznának létre, ahol a vasúti csomópontokat a buszpályaudvarokkal kötnének össze.


Fontos projekt a MÁV nemzetközi vasúti rendszerbe való integrálása az uniós szabványnak megfelelő ún. GMS-R rendszer kiépítésével is, amely több mint 40 milliárd forintot emészthet fel.

Lesz szegedi lézerközpont A román-magyar-cseh összefogással és uniós forrásból létrehozni tervezett szegedi lézerközpontot (ELI) határozottan támogatja a kabinet - szögezte le a miniszter. A beruházás nagyjából 63 milliárdos tétel, és elkészülte után is milliárdos fenntartási költséggel fog működni a központ, de olyan innováció bázist építhet ki a térségben, ami hatalmas lendületet adhat Szeged fejlődésének. Nem beszélve a hatalmas presztízzsel, ami a beruházás létrejöttével együtt jár.

Kiemelt terület a turizmus és az egészségügy fejlesztése illetve e területek összekapcsolása (az egészségturimzus támogatása). Többletforrásokra számíthat így a balatoni térség, de az ÚSZT-n belül kiépülhet a Duna menti kerékpárút-hálózat is - ami a miniszter szavai szerint szintén hozzájárulhat az "életminőség javításához".

Kitörési pontként határozta meg a miniszter az innovációt és tudományos programokat, melyeket az ÚSZT pályázatain keresztül is támogatni fognak. "Az innováció megkerülhetetlen, a kormány komoly összegekkel kívánja támogatni a K+F tevékenységet, de ez sem lesz elég" - fogalmazott a miniszter.

Szintén kiemelt program a közigazgatás átalakítása, egyszerűbbé tétele, informatikai hátterének folyamatos fejlesztése - ez eltolódást jelent az olcsóbb és szolgáltató állam irányába.

A miniszter előadás befejeztével bátorította a jelenlévő cégek és munkaadói szervezetek képviselőit, hogy pályázzanak a forrásokra, illetve hogy tapasztalataikat osszák meg a szaktárcával is, mely eddig is nyitott volt az ÚSZT-pályázatok kiírása előtt a szakmai javaslatokra.

Az ÚSZT induló pályázatainak rövid leírását és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert ismertető kézikönyv a //ujszechenyiterv.gov.hu oldalon tölthető le.

Privátbankár - Zsiborás Gergő