Fontos nekünk az EU-csúcs, ezért átadjuk a lengyeleknek

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem májusban, a soros magyar EU-elnökség idején Magyarországon tartják a keleti partnerségi csúcstalálkozót, hanem 2011 második félévében, a lengyel elnökség alatt Lengyelországban. A magyar fél ebből nem csinál presztízskérdést, bár fontosnak tartják a csúcstalálkozót. Ezért is volt ésszerű elhalasztani - mondta a magyar elnökség szóvivője

A keleti partnerség csúcstalálkozóját a 2009-es prágai nyilatkozat értelmében 2011-ben kell megrendezni. Mivel az eredetileg tervezett, az EU illetékeseivel előzetesen egyeztetett májusi időpontban számos más, fontos nemzetközi eseményre kerül sor, a soros magyar EU-elnökség és az elnökségi teendőket 2011 második félévében ellátó lengyel elnökség az Európai Tanács elnökével konzultálva kezdeményezte, hogy a csúcstalálkozóra 2011 második felében, Lengyelországban kerüljön sor - közölte a Külügyminisztérium (KM) csütörtökön az MTI-vel.

"Az időpont és a helyszín megváltoztatásának okai tisztán logisztikai jellegűek" - hangsúlyozta Hajdu Márton a magyar EU-elnökség Brüsszelben tartózkodó szóvivője.

A hivatalos tájékoztatás nem tért ki arra, hogy milyen más nemzetközi események időpontjával ütközik a keleti partnerségi csúcs eredetileg tervezett időpontja.

Magyarország nem kezeli presztízskérdésként, hogy az elnöksége idején tartsák meg a keleti partnerségi csúcstalálkozót, a rendezvénynek nem lenne értelme, ha a vele egy időben tartandó fontos nemzetközi találkozók miatt csak kevés résztvevő érkezne, és ők sem töltenének itt sok időt - mondta Bakos Piroska elnökségi szóvivő csütörtökön az MTI érdeklődésére.

Mint a szóvivő közölte: az állam- és kormányfők részvételével tartandó csúcstalálkozó elhalasztásáról Orbán Viktor miniszterelnök egyeztetett Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, az Európai Bizottsággal és Lengyelországgal, az év második felében a soros uniós elnöki pozíciót betöltő tagállammal.

A magyar elnökség az eredeti, május 27-i időpont helyett először egy másik, ugyancsak május végi napot (25-ét) ajánlotta fel a keleti partnerségi csúcs időpontjaként, de az sem felelt meg más nemzetközi események miatt - mondta Bakos Piroska.

Hangsúlyozta, a keleti partnerség fontos a magyar elnökségnek, ezért ésszerűbbnek tartják, hogy egy megfelelőbb időpontban tartsák a találkozót.

Bakos Piroska emlékeztetett: a keleti partnerségi csúcs eredetileg tervezett időpontjában, illetve azokban a napokban rendezik meg az Egyesült Államokat, Japánt, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Kanadát és Oroszországot - tömörítő G8-as csoport találkozóját (amelyet május 26-27-én rendeznek meg), 24-én ülésezik az unió külügyek tanácsa, valamint 25-én emlékeznek meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD megalakulásának 50. évfordulójáról is. Hozzátette: a G8-csúcs és az OECD-ünnepség pontos időpontjáról is csak nemrégiben született döntés.

A keleti partnerségi csúcstalálkozóval összefüggésben korábban csak arról döntött az EU, hogy kétévente kell rendezni hasonló eseményt, azaz 2011-ben kell megtartani a második keleti partnerségi csúcsot - közölte Bakos Piroska.

A szóvivő kitért arra, hogy szerveznek más rangos eseményt is az elnökség alatt, így például az Ázsia-Európa külügyminiszteri találkozót (ASEM), amelyre mintegy 40 résztvevő érkezik júniusban.
Brüsszelben Hajdú Márton elnökségi szóvivő csütörtök délelőtt jelentette be, hogy elhalasztják az Európai Unió május 27-ére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, és a rendezvényt az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg. Az eseményt az eredeti tervek szerint Gödöllőn tartották volna meg.
Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal kiépített kapcsolatokra terjed ki.

MTI, Privátbankár