Jó üzlet a biztosítóknak a kötelező

A PSZÁF közreadta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), mint a biztosítási piac egyik jelentős, kb. 4 millió ügyfelet érintő és éves kb. 130 milliárd forintos díjbevételt eredményező termékén végzett vizsgálatát. 2009-ben először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók: a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget, 15,2 milliárdos profitot realizáltak

E folyamat része a felügyeletre beérkező adatok elemzése, a termék jövedelmezőségének és a tartalékok megfelelőségének vizsgálata, az évenként meghirdetett díjak, és ennek hatásaként az átkötési időszakban egyre nagyobb arányban jelentkező felmondások hatásának értékelése, illetve a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatása a tudnivalókról.

Törvényi változások

A törvényi változások miatt a felügyelet felhívja a gépjármű üzembentartók és tulajdonosok figyelmét, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérőn a kgfb szerződésnél az idén már nem mindenki válthat biztosítót 2011. január 1-jei hatállyal.

Az új szabály lényege, hogy kgfb szerződést csak a teljes egy éves biztosítási időszak utolsó napjára (évfordulóra) lehet felmondani. Azok tehát, akik gépjárművüket idén vásárolták, a meglévő kgfb szerződésüket 2010. december 31-i hatállyal nem mondhatják fel, hiszen a szerződés évfordulója az egy éves biztosítási időszak figyelembevételével 2011-ben, szerződéskötésük évfordulóján lesz. Az év végi szokásos kampányban így csak azok az üzembentartók és tulajdonosok élhetnek a 2011. január elsejei hatályú biztosító váltás lehetőségével, akik gépjárművüket 2010. január 1. előtt vásárolták.

Ha egy 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa a meglévő kgfb szerződését tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja, és helyette 2011. január elsejei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a számára kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött kgfb szerződése nem tekinthető érvényesnek. A 2010-ben vásárolt gépjármű üzembentartójának vagy tulajdonosának arra azonban bármikor lehetősége van, hogy a meglévő kgfb szerződését annak jövő évi évfordulójára tekintettel mondja fel, és az új szerződést erre a jövőbeli évfordulóra figyelemmel kösse meg.

A piac főbb jellemzői

A 2009-es év egyik legfigyelemreméltóbb eseménye a kgfb piacon az volt, hogy a termék 2000 óta először volt nyereséges. Ez különösen azért is fontos tény, mert ugyanakkor – vélhetően többek között a verseny hatására – az egy szerződésre eső átlagdíjak mintegy 7 %-kal csökkentek.

A változás hátterében – összpiaci szinten – meghúzódó okok két további pozitív jelet is mutatnak: ha kis mértékben is, de javult (csökkent) a kgfb ágazat költséghányada, s ami különösen jelentős tényező, csökkent a káresemények száma is. A kárdarabszám apadásának egyik legfontosabb tényezője a személyi sérüléses károk számának csökkenése.

A pozitív tendencia – noha jóval visszafogottabb mértékben - a jövedelmezőség területén is folytatódhat 2010-re vonatkozóan. Pozitív nulla, azaz néhány milliárdos eredmény technikailag még látszik a rendszerben. Kérdés persze, hogy egyéb szempontjaik figyelembevételével bizonyos újonnan jelentkező külső költségeket hogyan és hová allokálnak a piaci szereplők

A tulajdonosokat érintő profitabilitás javulása és az ügyfeleket érintő átlag díjszint-csökkenés mellett az egyik legfontosabb kérdés a tőkeellátottsági szint, illetve a tartalékok megfelelősége. A piac tőkefeltöltöttsége átlagosan 242 % és 2 biztosító kivételével minden cég tőkefeltöltöttsége meghaladta a 150%-ot. A publikus adatok az esetleges új indulók számára igen nyeresége – az éves díjbevételre vetítve mintegy 12%-os profitot eredményező – ágazatot mutatnak, ami „serkentően” hathat mind új szereplők megjelenésére, mind a piaci (ár)verseny éleződésére.

A 2009-től a piac bizonyos mértékű konszolidáción esett át. Kikerült a szereplők közül a MÁV-ÁBE biztosító, összevonták a (korábbi) OTP-Garancia és a Groupama biztosítókat, valamint a TIR biztosító átruházta állományát az AIM biztosítóra, amelynek kgfb termékterjesztését viszont a Felügyelet a közelmúltban megtiltotta. A 2010-es díjhirdetéskor új (illetve részben új) szereplők is megjelennek a piacon. Így a WABARD biztosító, illetve a romániai székhelyű ASTRA biztosító magyarországi fióktelepe.
Piaci szereplők, piac szerkezet

A hazai kgfb piacon jelenleg 14 biztosító osztozik. A két piacvezető biztosító csoportnak 54,5%-os piaci részesedése van, a koncentráció, ha lassan is, de évről évre csökken. 1991-ben még 5 biztosító lépett a piacra., majd a következő évek változó ütemű gyarapodást hoztak, amelyen belül két, 4-4 új belépőt jelentő szakasz, a 2003-2004-es, illetve a 2007-2009-es hullám emelhető ki.

A károk alakulása

A 2009. évi, tárgyévi kárgyakoriság (tárgyévi károk száma /átlagos állomány db) 3,8%, ami a korábbi évekhez képest jóval kedvezőbben alakult (az elmúlt időszakban is az évenkénti kárgyakoriságok általában 4-5% körül voltak). A kárgyakoriság alapján különbség van az egyes biztosítók között, ami nem csak az állomány minőségétől, de a portfólió-összetételétől is függ. A kárgyakoriság csökkenése összhangban van a különböző rendőrségi tájékoztatókkal, amelyek szerint az „objektív felelősség” bevezetése óta csökkent a balesetek száma (a rendelkezést a közúti közlekedésről rendelkező 2007. évi CLXXV. törvény tartalmazza). Az alábbi ábra jól szemlélteti a károk 2007 utáni csökkenését s egyben azt a logikus tényt is, hogy a csökkenő kárvolument a díjak csökkenése is követte.




A kárgyakoriság csökkenése mellett nagyobb mértékben csökkent a gyakori károkozók, például autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók kárgyakorisága, amely szintén az átlagos kárfelhasználás csökkenését eredményezi. Érdekességként megemlíthető, hogy a legveszélyesebb járműtípust a mindössze 218 darab trolibusz jelenti, melyek kárgyakorisága mintegy 50%-os.

A baleseteken belül csökkent a súlyos személyi sérüléssel járó balesetek száma és – a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján – ezzel együtt az aránya is. A súlyos személyi sérüléses károk jóval magasabb összegű és hosszabb távú kárráfordítást igényelnek, mint a leggyakoribb jármű lemezkárok.



 A költségek alakulása

A kgfb ágazat jövedelmezőségének vizsgálatakor fontos tényező a működés közben felmerülő költségek nagysága. 2009-ben a költséghányad 34,3%. Ez az arány 1,1%-kal alacsonyabb, mint 2008-ban. A piaci szereplők közül tavaly csak 3 biztosító költséghányada nőtt. A funkcionális költségek közül egyedül a kárrendezési költséghányad növekedett 2008-ról 2009-re.
   
 
Az új piacra lépők 2 jelentősebb hulláma idején, a 2003-2004-es illetve a 2007-2009-es időszakban jelentősen megugrott a szerzési költség. Az igazgatási költséget – piaci szinten – már hosszabb távon 12-13% között tartják a biztosítók, s az elmúlt éveket – érdekes módon pont a károk csökkenésével egy időszakban – a kárrendezési költségek határozott növekedése jellemezte.

Tőke- és tartalékhelyzet

Egy biztosító fizetőképességének megítéléséhez vizsgálni kell mind a tőkeellátottságának, mind a tartalékainak helyzetét. Ezen belül csak a tartalékok elégségessége után dönthető el, hogy a tőkeellátottság megfelel-e a törvényi követelményeknek, s a felügyeleti elvárásoknak.

A kgfb biztosítások tartalékai alapvetően három tartaléktípusból tevődnek össze: a járadék tartalékból, a tételes függőkárok tartalékából és a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR) tartalékából. Az utóbbi tartalékát (mely az összes kgfb tartalék mintegy 10%-át teszi ki) az elmúlt évek kárstatisztikáira támaszkodva, az úgynevezett kifutási háromszögeken alapuló biztosításmatematikai statisztikai módszerekkel számítják ki. A járadéktartalékok szintén matematikai számítások alapján határozzák meg. Ezzel szemben a tételes függő károk tartalékának a képzése a konkrét bekövetkezett károk várható kifizetéseire képzett, kárszakértői becslésen, szakértelmen alapuló, káronként (és biztosítónként) egyedileg meghatározott összeg. Ennek következtében jelentősen függhet egy adott biztosító portfólió szerkezetétől.

A kgfb biztosítók tőkefeltöltöttsége 2009 év végi adatok alapján átlagosan 242%-os szintet mutatott. Mindössze két biztosító volt a felügyeletileg kritikusnak ítélt 120%-os feltöltöttségi szint közelében, az összes többi biztosító feltöltöttsége meghaladta a 150%-ot.

A jövedelmezőség kérdése

A 2009-es év eddig még nem látott áttörést hozott a magyar kgfb piacon. A termék liberalizációja óta először fordult elő, hogy összpiaci szinten a kgfb terméket nyereségesként mutatták be a biztosítók, a díjbevételre vetítve 11,8%-os nyereséget és 15,2 milliárd profitot realizálva. 2009-ben gyakorlatilag csak a piacra később belépő „újak” voltak veszteségesek. A legnagyobb arányú veszteség a díjbevételre vetítve 50%-os volt. Az eredményesség szempontjából a legjobb biztosító majdnem 30%-os, díjra vetített eredményt ért el.


 

A 2009. évi nyereségszint még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az részben az egyik jelentős súlyú biztosító tartalékolási rendszerének átalakításához köthető. Ám ha ezzel az egyszeri tétellel korrigáljuk a piaci eredményt, a biztosítók összpiaci szinten akkor is 7,8%-os nyereséget értek el a díjra vetítve.

A 2010. II. negyedéves adatszolgáltatások, illetve a korábbi években tapasztalt folyamatok alapján mindenesetre várhatóan a díjbevétel visszaesésével kell számolni 2010 egészét tekintve. A tárgyévi károk, illetve költségek ennél kisebb mértékben ugyan, de várhatóan szintén elmaradnak a 2009. évben tapasztaltaktól. A várható befektetési eredményeket, illetve a korábban megképzett tartalékok várható lebonyolítási eredményeit is figyelembe véve a tisztán biztosítástechnikai folyamatok alapján szerény, 2-3 milliárdos eredményt várható a piac egészén.

Várakozások a 2010 őszi kgfb díjhirdetés kapcsán

Pusztán a díjak és a károk elmúlt 3 éves csökkenéséből enyhe díjcsökkenést, esetleg szinten maradó díjat lehetne előre jelezni. A piaci szereplők reakcióit azonban számos tényező mozdíthatja el egy „harcos”, komoly díjversennyel járó kampány felé.

Egyrészt, mivel a 2009. év – először – nyereségesnek mutatta a kgfb piacot, levonható az a következtetés, hogy némi díjcsökkentéssel nagyobb részesedést lehet szerezni, illetve ennek párjaként, a díjversenyből kimaradó biztosító számára fennáll annak a kockázata, hogy akár jelentős állományt is veszíthet. Sok, erre specializált biztosításközvetítőnek érdeke a piaci mozgás. Az elmúlt évek tényei ráadásul évről évre nagyobb mozgást/felmondást/átkötést jeleztek ezen a területen.

A díjosztályok törvényi változása – a motor hengerűr-tartalmáról (köbcenti) annak teljesítményére (kilowatt) való áttérés – hatása ráadásul igen sok szerződőt ösztönöz arra, hogy tájékozódjon az új díjszerkezetről, a számára esetleg megfelelőbb szerződésekről. Végül nem zárható ki, hogy az új szereplők agresszív üzletpolitikával jelennek meg a piacon.

A felügyelet 2010 októberében bekérte a biztosítók adatat arra vonatkozóan, hogy milyen a megoszlás a régi és új díjosztályok között. A beérkezett, összesített adatok igen nagy szóródást mutatnak, azaz egy régi (köbcentis) díjosztály tagjai az új tarifarendszer szinte bármely osztályában előfordulhatnak. A táblázat tanúsága szerint a szerződők legalább 35-40%-a késztetve lehet arra, hogy felülvizsgálja szerződését, keresse a számára legelőnyösebbet, ami így legalább 1,2-1,6 millió szerződés mozgását eredményezheti a piacon.

Privátbankár