Korai ünnep: miért pont most van húsvét?

A XXI. század legkorábbi húsvétját ünneplik 2008-ban; ennek a naptárban mozgó egyházi ünnepnek az időpontja március 22. és április 25. közé eshet, de március 22-én nem lesz húsvét ebben az évszázadban - mondta az MTI-nek Hetesi Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének tanára.

Húsvétkor Jézus kereszthalálból való feltámadását ünnepli a kereszténység, amelynek időpontját a Krisztus halála utáni néhány évszázadban sok vita övezte. Végül Kr. u. 325-ben a niceai zsinat döntött arról, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget, azaz március 21-ét követő első telehold utáni vasárnapra essen. Akkor, ha március 21-re, a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik a telehold, akkor is az ezt követő vasárnap van húsvét - közölte Hetesi Zsolt.

A csillagász szólt arról, hogy Jézus kereszthalála akkor történt, amikor a zsidók peszah ünnepére készültek, ezért a mai napig közel esik egymáshoz ez a két vallási esemény, ugyanakkor a húsvét és a peszah soha nem esik teljesen egybe.

Ismertette, hogy a húsvét a hold járásához kapcsolódik, ahogy a zsidók is a hold fázisaihoz kötötték a különböző eseményeiket. Ennek megfelelően a zsidók peszah ünnepe az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztet, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni teleholdra esett. Ennek ünneplésével alakult ki az egyistenhiten alapuló izraeli identitástudat.  A zsidó vallás szerint Isten parancsolatára ünneplik ebben az időszakban a peszahot, amikor a kivonulásra emlékeznek, és míg állt a templom Jeruzsálemben, bizonyos terményekből, így például árpából ilyenkor mutatták be az úgynevezett első áldozatot, mintegy hálaadásként az Egyiptomból történő szabadulásért.

A holdhónapok számítása egyébként arra vezetett, hogy mintegy három évente egy-egy szökőhónapot kellett a naptárba iktatni, mert a holdhónapok csak 29 vagy 30 naposak, így egy idő után a 365 napból álló évhez képest lemaradásba kerülnek - folytatta. Megemlítette, hogy a zsidó naptár szerint Niszan hónap 14. napjára esett Krisztus keresztre feszítése, míg feltámadása Niszan 16-án, vasárnap történt.

A kereszthalálkor a Biblia is ír arról, hogy nappali sötétség következett be, ami viszont nem lehetett napfogyatkozás, mert az csak újholdkor következhet be, Jézus halála azonban nem ekkor, hanem teleholdkor történt - tette hozzá Hetesi Zsolt.

Miért locsolkodunk?

A locsolkodás eredetének tisztázásában a husvetvaro.hu segít: a megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás napja húsvét hétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek, ami utal a locsolás egykori módjára, ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödör vízzel zúdították rájuk a vizet. (Ez némileg humánusabb a negyvenkét forintos „kölnivel” történő bőséges locsolásnál.)

Mi volt előbb? A nyúl, vagy a tojás?

A húsvéti tojás, nyúl, csirke és bárány fogalma némileg zavarosabb a locsolkodásnál, pedig a csokoládéipar zsíros profitot hozó ünnepe ezekre a figurákra alapszik.

A tojás és a nyúl az élet, az újjászületés és a termékenység szimbólumai. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő: a nyulak közismerten szaporák, gyakorlatilag professzionális tenyészállatok. A nőstények még terhesen is képesek újból teherbe esni – az utódok ilyenkor természetesen két hullámban születnek. A tavasz, a megújulás ünnepének kiváló szimbóluma a nyúl és a tojás is – a tojásrakó nyúl legendája miatt azonban jónéhány idióta szülőt felelősségre kellene vonni. A tojások miatt néhányan a homlokukra csaptak, így lett szimbólum a csirke is; a bárány pedig – amellett hogy könnyű csokoládéból megformálni – az ünnep vallási gyökereiből eredeztethető.

Kevés báránnyal várjuk a húsvétot
A nyuszikat keresik, nem a csibéket

MTI