Európai uniós Marshall-terv kidolgozását sürgeti az euróövezet megroggyant államai számára egy német szakértő
Európai uniós Marshall-terv kidolgozását sürgeti az euróövezet megroggyant államai számára egy német szakértő, egyúttal lándzsát törve a tagállamok közös eurókötvény-kibocsátása mellett.
Peter Bofinger, a német gazdaság helyzetét és kilátásait rendszeresen értékelő "öt bölcs" egyike a Handelsblatt online kiadásának nyilatkozva elmondta: az euró válsága csak egy átfogó koncepció segítségével oldható meg. Ennek egyik elemének egy uniós Marshall-tervnek kell lennie.
Bofinger szerint ez olyan átfogó európai beruházási program a bajba jutott országok számára, amely segíti az utóbbiak gazdaságát talpra állni az IMF által elrendelt radikális (takarékossági) kúra után.
A tekintélyes német közgazdász az erősen eladósodott államok adósságainak átütemezése mellett javasolja a közös eurókötvény-kibocsátását is. Ezek a kötvények szerinte lehetővé tennék annak megelőzését, hogy Olaszországot és más államokat is "megfertőzzön" a válság. Egyúttal ezek révén az erősen eladósodott országok hozzáférhetnének alacsony kamatozású finanszírozási forrásokhoz. Feltétel volna ugyanakkor, hogy az érintett államok költségvetését előzőleg jóváhagyja az Európai Bizottság.
Bár az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker kiáll a közös európai kötvénykibocsátás mellett, a legnagyobb európai gazdaság, az euróövezet húzóereje, Németország alapvetően ellenzi ezt, sőt a második legerősebb tagország, Franciaország is.
Német vélemény szerint a páneurópai kötvények pontosan azt helyeznék hatályon kívül, amiben eddig az euró stabilitásának a záloga volt. Nevezetesen, hogy aki nem gazdálkodik megfelelően, az magasabb, aki viszont jól gazdálkodik, az kisebb kamatot fizet államkötvényeiért. A közös eurókötvények viszont azt eredményeznék, hogy minden ország egyforma, tehát magasabb kamatot lenne kénytelen elfogadni.
Az pedig nem engedhető meg, hogy a közösségi adósságpolitika révén egyes államok engedjenek a csábításnak, és felelőtlenül viselkedjenek - mutatott rá korábban a német pénzügyminiszter.
Bofinger ugyanakkor elkerülhetetlennek tartja azoknak a bankoknak az átalakítását is, amelyek különösen nagy szerepet játszanak a problematikus országokban, továbbá egy közös bankfelügyelet létrehozását az euróövezeten belül. "Minél előbb kerül sor egy átfogó megoldásra, annál jobb. Részmegoldások nem járhatnak sikerrel" - szögezte le a német közgazdász.
Osztja Bofinger nézeteit a német liberális párt (FDP) elnökségének tagja. Jorgo Chatzimarkakis szerint Görögországon rendhagyó módon lehetne segíteni, például azzal, ha az Athén által még igénybe nem vett kohéziós pénzeket közvetlenül Brüsszel vehetné kezelésbe. Egy "kis Marshall-terv" révén gyorsan föl lehetne pörgetni a gazdasági növekedést - vélekedett az FDP-politikus, aki szerint jelenleg mintegy 20 milliárd euró van parkoló pályán.
Támogatja az elképzelést a düsseldorfi gazdaság- és konjunktúrakutató intézet (IMK) igazgatója is. Gustav Horn szerint van értelme egy Marshall-tervnek, mert ez lehetővé tenné az érintett államoknak, hogy kijussanak az adósságcsapdából. A problémákon csak így lehetne úrrá lenni, nem pedig az erőltetett takarékossági politikával - fejtette ki.
A Marshall-terv, a II. világháború utáni nemzetközi segélyprogram meghirdetőjéről, George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta nevét. 1948. április 3. és 1952. június 30. között a részt vevő 16 európai ország - akkori árakon - összesen mintegy 14 milliárd dollárnyi segélyt, kisebb részben hitelt kapott, elsősorban amerikai áruk formájában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Európai uniós Marshall-terv kidolgozását sürgeti az euróövezet megroggyant államai számára egy német szakértő .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
