Nem kell újrastrukturálni a görög államadósságot

Ennek érdekében a kormány 5 és 6 százalék közötti GDP-hez viszonyított elsődleges költségvetési többletet kíván termelni az elkövetkező jónéhány évben, s eközben olyan reformokat hajt végre, amelyek évi 2 százaléknál magasabb gazdasági növekedést eredményeznek - tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank tavaly májusban hagyott jóvá egy közös, 110 milliárd eurós hitelkeretet a pénzügyi összeomlás szélére került Görögország számára, egyebek mellett megszorítások és adóemelések fejében. Görögország eddig 31,5 milliárd eurót vett igénybe nemzetközi hitelezőitől, ebből 10,5 milliárdot adott az IMF.

Az előző évben a görög kormánynak sikerült államháztartási hiányát a 2009. évi, rekordnak számító 15,4 százalékról 9,6 százalékra mérsékelnie, s lépéseket tett a társadalombiztosítási rendszer reformjára, a munkaerőpiac és a szolgáltatási szektor liberalizálására és a veszteséges állami tulajdonú vállalatok átalakítására.

Az államadósság szintje ennek ellenére 2013-ban várhatóan a GDP 158 százalékán tetőzik és számos befektető továbbra is szkeptikus a mediterrán ország kilátásait illetően.

Korábban több gazdasági napilap is arról számolt be, hogy európai államokkal arról tárgyaltak, hogyan lehetne fenntartható megoldást találni az adósság finanszírozására. Egy lehetséges forgatókönyv szerint Görögország további kölcsönt kapna, amivel magas hozamú államkötvényeket vásárolna vissza. A görög kormány ezeket a lapértesüléseket rendre cáfolta.

Papakonsztantinu az interjúban elmondta: Görögország adósságfinanszírozási nehézségeit nagyban enyhítheti az IMF és az EU közös mentőcsomagjának meghosszabbítása, valamint az adósság költségeinek a közeljövőben várható európai döntések miatti csökkenése.

A pénzügyminiszter ismét kijelentette: az ország az idei évben már visszatérne a kötvénypiacra, miután a magas hozamok miatt 2010-ben beszüntette piaci kötvénykibocsátási tevékenységét. Görögország szeptember óta havi rendszerességgel bocsát ki rövid lejáratú állampapírokat. Hosszabb lejáratú kötvények kibocsátására 2010 áprilisa óta nem volt példa.

Idén először "egy úgynevezett diaszpórakötvénnyel próbálkozunk majd, amit néhány hónapon belül tervezünk kibocsátani. Célközönsége az Európában, Amerikában és Ausztráliában élő görögök lesznek, és hozama alacsonyabb lesz, mint a mai piaci kamat" - idézte a pénzügyminisztert a napilap.

MTI