Nemcsak Magyarországon, de Európában is gond a pártfinanszírozás átláthatatlansága. Az EU-nak nincs egységes irányelve a korrupció ellen, pedig eurómilliók folyhatnak el nyomtalanul
Nemcsak Magyarországon, de Európában is gond a pártfinanszírozás átláthatatlansága. Az EU-nak nincs egységes irányelve a korrupció ellen, pedig eurómilliók folyhatnak el nyomtalanul. A Transparency International (TI) éppen ezért ajánlásokat fogalmazott meg a EU soros elnöki tisztségét betöltő magyar kormánynak.
A Transparency International hazai és nemzetközi vezetői ma délelőtt mutatták be ajánlásaikat a magyar kormány képviselőinek a Külügyminisztériumban, mivel egy hatékony korrupció elleni fellépést várnak a magyar elnökségtől. Magyarország egyébként a régió legkorruptabb állama a TI 2010-es tanulmánya alapján (lásd keretes írásunkat). Jana Mittermaier a Transparency International brüsszeli európai uniós irodájának vezetője és Földes Ádám a magyar iroda nemrégiben kinevezett vezetője a tárgyalás után rövid sajtótájékoztatót tartott a minisztérium épületében. Egy fotó erejéig még Ódor Bálint, a tárca EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára is csatlakozott hozzájuk, de kérdezni sajnos nem lehetett tőle.
A TI vezetői ugyanakkor elégedettek voltak, hogy a magyar kormány komolyan veszi és elfogadja ajánlásaikat.
A Transparency International tavaly október végén összegzett 2010-es korrupciós listáján Magyarország 4 helyet esett vissza a rangsorban. Indexünk a régiós átlag alatt van. Részletek >>>
„Egy uniós szintű, átfogó korrupció ellenes stratégia elfogadását szorgalmazzuk, mivel a korrupció jelentős akadályát képezi az európai gazdaság fejlődésének” – mondta Jana Mittermaier a Transparency International brüsszeli európai uniós irodájának vezetője. Nemcsak a jogállamiságot akadályozza a korrupció, hanem a gazdaságfejlődést is visszafogja - ennek ellenére az EU-nak a mai napig nincsen egységes és átfogó korrupcióellenes irányelve, ami kötelező lenne a tagállamokra.
A korrupció aláássa a jogállamiságot, megakadályozza az uniós polgári és alapvető jogok gyakorlását, visszaélésekhez vezet az uniós források felhasználása során, valamint torzítja a tisztességes versenyt a belső európai piacon.
A nemzetközi szervezet ajánlásai a közszektor, a versenyszféra, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területeit érintették - tudható meg a sajtótájékoztatón kiadott munkaanyagból. A TI állásfoglalásában jelezte, hogy jelenleg is folyik az Európai Unió intézményeinek dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló jogszabály felülvizsgálata és félő, hogy a módosítások szűkítenék nyilvánossági szabályokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyilvánosság jelenlegi szintje kevés ahhoz, hogy az európai döntéshozatali mechanizmusok jogtalan befolyásolását megakadályozza és az unió polgárai valóban rálássanak a nevükben meghozott döntések hátterére.
A TI a lobbiszabályozás kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió intézményeinek alkalmazottaira és az ott működő lobbistákra nem vonatkoznak kötelező nyilvánossági szabályok, ezért kötelező lobbi regisztráció bevezetését szorgalmazza. Emellett az összeférhetetlenség eseteinek szigorúbb szabályozása is indokolt, különös tekintettel az ún. forgóajtó jelenségre, amely az üzleti szektor és a közszektor között történő munkahelyváltásokra vonatkozik. A szervezet uniós fellépést vár a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentők védelme területén is.
Ódor Bálint helyettes államtitkár kezet fog Jana Mittermaierrel
Az "Erős Európa" feltétele egy jól működő belső piac, ezért a javaslatcsomag kitér az üzleti szektor szabályozásával kapcsolatos elvárásokra. A TI problémaként jelöli meg a hazai és uniós közbeszerzésekben megjelenő korrupciós jelenségeket és a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatát javasolja. Az off-shore vállalatokkal való visszaélések megakadályozására pedig a szoros tagállami együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
„A soros uniós elnökség egyrészt lehetőséget kínál arra, hogy az EU és a tagállamok bátrabb és erőteljesebb együttműködés keretében lépjenek fel a korrupció ellen, másrészt a nemzetközi figyelem a szükséges hazai intézkedéseket is kikényszerítheti.” – tette hozzá Földes Ádám a szervezet magyarországi tagozatának új igazgatója.
Földes Ádám a TI Magyarország új vezetője
Földes szerint a közszektorban mind Magyarországon, mind pedig az EU-ban nem szabályozzák megfelelően az ún. forgóajtó jelenséget, vagyis azt, hogy egykori állami vezetők milyen módon helyezkedhetnek el a magánszférában megbízatásuk után, ill. fordítva - ez a lobbitevékenység szempontjából sem mellékes. Földes emlékeztetett rá, hogy Magyarországon jelenleg nincs érvényben lobbitörvény (az előzőt érvénytelenítette a kormányzat, nem tudni lesz-e helyette új).
A TI szorgalmazza egy új közbeszerzési törvény megalkotását idehaza. Ez amúgy folyamatban is van, az új szabályozás koncepcióját legfeljebb négy héten belül fogadhatja el a kormány, a tervek szerint 2012. január 1-jén lépne hatályba a jogszabály, melynek részletei eddig nem ismertek.
Földes Ádám szerint a magyar információ-szabadságot védő jogszabályok például szolgálhatnak Európában is, ezért fontos azok fenntartása. Sajnálatos azonban, hogy tavasszal az állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát veszélyeztető törvényt fogadott el a magyar országgyűlés, a TI reméli, hogy hasonló intézkedésekre nem kerül sor a jövőben.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nemcsak Magyarországon, de Európában is gond a pártfinanszírozás átláthatatlansága. Az EU-nak nincs egységes irányelve a korrupció ellen, pedig eurómilliók folyhatnak el nyomtalanul .jpg)
.jpg)
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre. 
