Nem tesz eleget az EU a korrupció ellen

Nemcsak Magyarországon, de Európában is gond a pártfinanszírozás átláthatatlansága. Az EU-nak nincs egységes irányelve a korrupció ellen, pedig eurómilliók folyhatnak el nyomtalanul. A Transparency International (TI) éppen ezért ajánlásokat fogalmazott meg a EU soros elnöki tisztségét betöltő magyar kormánynak.

A Transparency International hazai és nemzetközi vezetői ma délelőtt mutatták be ajánlásaikat a magyar kormány képviselőinek a Külügyminisztériumban, mivel egy hatékony  korrupció elleni fellépést várnak a magyar elnökségtől. Magyarország egyébként a régió legkorruptabb állama a TI 2010-es tanulmánya alapján (lásd keretes írásunkat). Jana Mittermaier a Transparency International  brüsszeli európai uniós irodájának vezetője és Földes Ádám a magyar iroda nemrégiben kinevezett vezetője a tárgyalás után rövid sajtótájékoztatót tartott a minisztérium épületében. Egy fotó erejéig még Ódor Bálint, a tárca EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára is csatlakozott hozzájuk, de kérdezni sajnos nem lehetett tőle.

A TI vezetői ugyanakkor elégedettek voltak, hogy a magyar kormány komolyan veszi és elfogadja ajánlásaikat.

A Transparency International tavaly október végén összegzett 2010-es korrupciós listáján Magyarország 4 helyet esett vissza a rangsorban. Indexünk a régiós átlag alatt van. Részletek >>>

„Egy uniós szintű, átfogó korrupció ellenes stratégia elfogadását szorgalmazzuk, mivel a korrupció jelentős akadályát képezi az európai gazdaság fejlődésének” – mondta Jana Mittermaier a Transparency International brüsszeli európai uniós irodájának vezetője. Nemcsak a jogállamiságot akadályozza a korrupció, hanem a gazdaságfejlődést is visszafogja - ennek ellenére az EU-nak a mai napig nincsen egységes és átfogó korrupcióellenes irányelve, ami kötelező lenne a tagállamokra.
A korrupció aláássa a jogállamiságot, megakadályozza az uniós polgári és alapvető jogok gyakorlását, visszaélésekhez vezet az uniós források felhasználása során, valamint torzítja a tisztességes versenyt a belső európai piacon.
 
A nemzetközi szervezet ajánlásai a közszektor, a versenyszféra, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területeit érintették - tudható meg a sajtótájékoztatón kiadott munkaanyagból. A TI állásfoglalásában jelezte, hogy jelenleg is folyik az Európai Unió intézményeinek dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló jogszabály felülvizsgálata és félő, hogy a módosítások szűkítenék nyilvánossági szabályokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyilvánosság jelenlegi szintje kevés ahhoz, hogy az európai döntéshozatali mechanizmusok jogtalan befolyásolását megakadályozza és az unió polgárai valóban rálássanak a nevükben meghozott döntések hátterére.

 A TI a lobbiszabályozás kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió intézményeinek alkalmazottaira és az ott működő lobbistákra nem vonatkoznak kötelező nyilvánossági szabályok, ezért kötelező lobbi regisztráció bevezetését szorgalmazza. Emellett az összeférhetetlenség eseteinek szigorúbb szabályozása is indokolt, különös tekintettel az ún. forgóajtó jelenségre, amely az üzleti szektor és a közszektor között történő munkahelyváltásokra vonatkozik. A szervezet uniós fellépést vár a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentők védelme területén is.


Az "Erős Európa" feltétele egy jól működő belső piac, ezért a javaslatcsomag kitér az üzleti szektor szabályozásával kapcsolatos elvárásokra. A TI problémaként jelöli meg a hazai és uniós közbeszerzésekben megjelenő korrupciós jelenségeket és a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatát javasolja.  Az off-shore vállalatokkal való visszaélések megakadályozására pedig a szoros tagállami együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

„A soros uniós elnökség egyrészt lehetőséget kínál arra, hogy az EU és a tagállamok bátrabb és erőteljesebb együttműködés keretében lépjenek fel a korrupció ellen, másrészt a nemzetközi figyelem a szükséges hazai intézkedéseket is kikényszerítheti.” – tette hozzá Földes Ádám a szervezet magyarországi tagozatának új igazgatója.


Földes szerint a közszektorban mind Magyarországon, mind pedig az EU-ban nem szabályozzák megfelelően az ún. forgóajtó jelenséget, vagyis azt, hogy egykori állami vezetők milyen módon helyezkedhetnek el a magánszférában megbízatásuk után, ill. fordítva - ez a lobbitevékenység szempontjából sem mellékes. Földes  emlékeztetett rá, hogy Magyarországon jelenleg nincs érvényben lobbitörvény (az előzőt érvénytelenítette a kormányzat, nem tudni lesz-e helyette új).

A TI szorgalmazza egy új közbeszerzési törvény megalkotását idehaza. Ez amúgy folyamatban is van, az új szabályozás koncepcióját legfeljebb négy héten belül fogadhatja el a kormány, a tervek szerint 2012. január 1-jén lépne hatályba a jogszabály, melynek részletei eddig nem ismertek.

Földes Ádám szerint a magyar információ-szabadságot védő jogszabályok például szolgálhatnak Európában is, ezért fontos azok fenntartása. Sajnálatos azonban, hogy tavasszal az állami vállalatok gazdálkodásának nyilvánosságát veszélyeztető törvényt fogadott el a magyar országgyűlés, a TI reméli, hogy hasonló intézkedésekre nem kerül sor a jövőben.

Privátbankár - Zsiborás Gergő