Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A hazai netezők körében legelterjedtebb internetes szolgáltatás az e-mailezés, valamint a hírekről, információkról való online tájékozódás - derül ki a GfK Csoport felméréséből
E-mailt legnagyobb arányban a szlovén nethasználók küldenek és fogadnak, online csevegésben a román felhasználók vezetnek. A hazai netezők körében legelterjedtebb internetes szolgáltatás az e-mailezés, valamint a hírekről, információkról való online tájékozódás – derül ki a GfK Csoport 2007 szeptemberében 13 kelet- és közép-európai országban az internethasználatot kutató felméréséből.
A GfK Csoport legutóbbi, a kelet- és közép-európai régióban az internethasználati szokásokat kutató felmérésének adatai szerint tízből négy magyar használja az internetet. Az internetpenetráció mértékét tekintve a régióban Szlovénia (62 százalék), Ausztria (59 százalék) járnak az élen, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a magyarországihoz hasonlóan alakul az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az internetet használó honfitársaink közel háromötöde minden nap netezik - a régióban ennél többen csak Szlovéniában csatlakoznak a világhálóra napi rendszerességgel.
A kutatás eredményei szerint a régióban a netezők a világhálóra főként e-mailezés, azaz elektronikus levélküldés és -fogadás céljából csatlakoznak. A tizenhárom országból tízben közel minden második felhasználó naponta kap, vagy küld e-mailt. A napi rendszerességgel levelezők legtöbben Szlovéniában vannak (77 százalék), a sorban második helyen Magyarország áll (73 százalék) - ezzel megelőzve többek között Ausztriát és Csehországot is. Az interneten keresztül történő, elektronikus kapcsolattartás lehetőségével legkevésbé az ukrán netezők élnek - itt 43 százalék soha nem küld, vagy fogad e-mailt.
Ettől eltérő képet mutat az interneten keresztüli „csevegés”, azaz chatelés. E téren legaktívabbnak a román nethasználók mutatkoznak: a válaszadók 45 százaléka közel napi rendszerességgel él e lehetőséggel. Ehhez közelít az arány Bulgáriában (43 százalék). A magyar válaszadók közel egynegyede használja eme online kommunikációs eszköz lehetőségeit, minek eredményeképpen a tizenhárom ország sorában a nyolcadik helyen áll. Legtöbben Szerbiában (68 százalék) és déli szomszédunknál, Horvátországban (67 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy soha nem chatelnek.
Az internetes híráramba a szlovén nethasználók kapcsolódnak be a legnagyobb arányban: 69 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a hírekről, információkról naponta, vagy majdnem naponta tájékozódik az interneten. Regionális összehasonlításban Lengyelországban (68 százalék), Magyarországon (64 százalék) és Szlovákiában (63 százalék) hasonlóan magas azok aránya, akik a hírek, információk után a világhálón kutatnak. Az internetet hírolvasásra legkevésbé Romániában (49 százalék), Ukrajnában (38 százalék) és Szerbiában (32 százalék) használják a netezők.
Az internethasználattal kapcsolatban gyakran merül fel a szellemi termékek jogvédelmének témája. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, mely országokban milyen arányban használják a világhálót a netezők képek, filmek és zeneszámok letöltésére, illetve megosztására. A számok tükrében megállapítható, hogy szélesebb körben jellemző a tartalomletöltés, mint a fájlmegosztás. Bulgáriában és Ukrajnában a megkérdezettek 56 százaléka legalább havi rendszerességgel tölt le képeket, filmeket és zeneszámokat a világhálóról és fájlmegosztás terén szintén a bolgár felhasználók (és velük együtt a szlovákok) a legaktívabbak – mindkét országban a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel oszt meg a világhálón ilyen jellegű tartalmakat. A magyar nethasználók 36 százaléka szokott legalább havi rendszerességgel képet, filmet, vagy zeneszámot letölteni, fájlmegosztásra pedig nem egészen harmaduk használja a netet.
Online játék szolgáltatással legtöbben szintén Bulgáriában élnek - itt a megkérdezettek 27 százaléka naponta, vagy majdnem naponta, 16 százalékuk legalább havonta, 10 százalékuk pedig ritkábban, de játszik az interneten. Magyarország az online játékokba bekapcsolódó nethasználók arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.
Az internet ma már nem csupán a szórakozás, de a hétköznapi életet sok szempontból megkönnyítő eszközként is szolgál - így például lehetővé teszi banki ügyeink, illetve beszerzéseink távolból történő intézését. Az internetes bankolás - a 13 ország összehasonlításában - egyértelműen Ausztriában a legnépszerűbb szolgáltatás: közel minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Hazánkat e téren egyaránt megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia.
Interneten keresztül közel minden negyedik osztrák nethasználó rendszeresen, további 34 százalék pedig rendszertelenül ugyan, de vásárol a világhálón. E tekintetben a régió második helyezettje Csehország, ahol az online rendszeresen vásárlók aránya csak 16 százalék, ám a netezők további 36 százaléka szintén itt intézi alkalmanként beszerzéseit. Hazánkban mindössze 4 százalékot ér el azok aránya, akik rendszeresen használják az internetet vásárlásra. A megkérdezettek 81 százaléka saját bevallása szerint soha nem vásárol a világhálón - olvasható a GfK Csoport felmérésében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A hazai netezők körében legelterjedtebb internetes szolgáltatás az e-mailezés, valamint a hírekről, információkról való online tájékozódás - derül ki a GfK Csoport felméréséből 
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
