Orbán: Magyarország idén lekerül az EU szégyenpadjáról

Magyarország a nagy európai célok érdekében tisztelettel és alázattal végzi a soros elnökség munkáját – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő az Európai Parlament mai plenáris ülésén. Orbán hangsúlyozta, hogy az Európára leselkedő legnagyobb veszély az adósságválság, ezért a magyar elnökség programja a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést és a biztonságot helyezi előtérbe - olvasható az elnökség hivatalos honlapjának beszámolójából.

Történelmi igazságtételnek nevezte Orbán Viktor a magyar elnökség programját ismertető beszédében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hogy Magyarország történetében először láthatja el az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét. A magyar kormányfő szerint a II. világháború után Európában „Magyarország adta a legtöbb vért a szabadságért és a demokráciáért”, Magyarország bontotta meg először a kommunista rendszert, és bizonyította hogy „a szovjet rendszer veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra”. „Sokat tettünk azért, hogy Európa újra egységes legyen” hangsúlyozta Orbán, aki szerint Magyarország soros EU-elnökségként is „az 56-os forradalmárok eszméivel és hitével akarja szolgálni az európai egység ügyét.

A magyar miniszterelnök párhuzamot vont a húsz évvel ezelőtti és a jelenlegi kihívások között, és megállapította, hogy egy átrendeződő világgazdaságban kell megtalálni Európa helyét, amihez erő kell. A tagállamok - így Magyarország is - csak akkor lehetnek azonban sikeresek, figyelmeztetett Orbán, ha az EU is erős. Az Unió számára a legnagyobb hátráltató tényező és kockázat a súlyos eladósodás, fejtegette a magyar politikus, amit csak munkával lehet legyőzni. „Ezt mi igazán tudjuk, hiszen Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatás az egész EU-ban” – tette hozzá a kormányfő.

Munkát megbecsülő európai mentalitás

Orbán emlékeztetett arra, hogy „a munkát megbecsülő európai mentalitás” tette sikeressé civilizációnkat, a prudens gazdálkodás parancsa, amely szerint nem költhetünk többet, mint amennyit képesek vagyunk megtermelni és nem háríthatjuk át a terheket utódainkra. A mai európai társadalmak egyik fő rákfenéje, hogy „az adósság törlesztése válik a munkánk értelmévé”, vélekedett Orbán.

„A diagnózisban mindenki egyetért, de a terápia tekintetében nagy a vita”, mondta a magyar kormányfő. Szerinte nincs idő sokat vitatkozni és „nem szabad a szokatlan és újszerű terápiákat elutasítani”, bátorságra van szükség - ezt várják az európai politikusoktól a választók. Éppen ezért a magyar elnökségi programot a gazdasággal és az adóssággal kapcsolatos kérdések határozzák meg.

Orbán Viktor az elnökség prioritásai közül elsőként említette az állandó stabilitási mechanizmus létrehozását, a gazdasági koordináció erősítését a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében és a tagállamok strukturális reformjainak jobb összehangolását szolgáló európai szemesztert.

Hiteles gazdasági célkitűzések

Durva kritika az aktuális és a következő soros elnöknek Aggodalomra ad okot a Magyarországon - és kisebb mértékben Lengyelországban - tapasztalt könyvelési trükkök sora - fogalmazott kritikus hangon az IMF Európai Osztályának vezető tanácsadója tegnap. Részletek >>>

Kérte a parlament segítségét abban, hogy mielőbb megszülethessen a gazdasági kormányzás új modelljére vonatkozó hat jogszabályból álló csomag, és az együttműködés fontosságára utalva kijelentette, hogy a magyar elnökség parlamentbarát elnökség lesz. Kiemelte, hogy az elnökség gazdasági célkitűzéseit Magyarország azzal teszi hitelessé, hogy az idén lekerül „az EU szégyenpadjáról”, és azon két tagállam közé fog tartozni, amelynek az idén csökkenni fog a költségvetési deficitje.

A gazdasági válságkezelésen és stabilizáción túl Orbán az egységes piac megerősítését jelölte meg a lehetséges gazdasági növekedés egyik fő forrásaként. Közölte, hogy a magyar elnökség új területekre, például a digitális ágazatokra is ki akarja terjeszteni az egységes piacot. Hangsúlyozta azt is, hogy az egységes piac előnyeiből a kis- és közepes vállalkozásoknak is teljes mértékben részesülniük kell.

Áttörés előtt az európai energiapolitika

A magyar kormányfő az energiapolitika és az innováció szerepére is kitért. A február 4-én esedékes energia- és innovációs csúcs kapcsán elmondta, hogy a magyar felfogás szerint döntő jelentősége van az energiapiaci szabályozási akadályok elhárításának és a határokon átnyúló infrastrukturális kapcsolatok, diverzifikált beszerzési útvonalak kiépítésének. Orbán Viktor szerint „áttörés előtt áll az európai energiapolitika”, mert megszülettek azok a megállapodások, amelyek révén létrejön a Balti-tengert az Adriával és – Románián  keresztül – a Fekete-tengerrel összekötő első észak-déli gázelosztó rendszer.

„Európa hiába okos, ha nem lesz szíve”

„Európa hiába okos, ha nem lesz szíve”, ha nem teremti meg a szociális beilleszkedés lehetőségét a legszegényebb rétegek számára, jelentette ki a magyar miniszterelnök az európai roma keretstratégiát érintve. „Mindannyian a tűzzel játszunk” – intette hallgatóságát Orbán, aki szerint „a már letelepedett népes roma közösségek nomád életmódra fognak áttérni, és Európa-szerte fognak vándorolni”, ha nem sikerül EU-szinten kialakítani egy közös stratégiai keretet a romakérdés kezelésére.

Visszatérni a bővítési optimizmushoz

„Bővítési frász” uralkodik Európában, fogalmazott Orbán, a magyar elnökség mégis szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. Befejezetlen munkáról van szó, hiszen nem minden európai közösségbe integrálható ország van az EU tagjai között, hangoztatta a magyar miniszterelnök. Szerinte „igazságtalan, hogy Horvátország az utóbbi időben például Magyarországnál is jobb teljesítményt mutatott, mégsem engedjük be” az EU-ba. A magyar elnökség szeretné a horvát csatlakozás kérdését a tárgyalások lezárásáig elvinni – jelentette ki Orbán. A schengeni bővítésről, Bulgária és Románia küszöbön álló csatlakozásáról szólva Orbán közölte: „pontosan tudom, hogy ezek az országok felkészültek”. A magyar elnökség mindent megtesz, hogy a schengeni közösség „amint lehet, vagyis minél hamarabb” fogadja be Bulgáriát és Romániát.

Nem presztízskérdés a médiatörvény módosítása

Felszólalásának végén Orbán Viktor arra kérte az EP-képviselőket, hogy bármilyen véleményük legyen is a magyar belpolitikáról, ne keverjék azt össze az EU tanácsának soros elnökségével. „Én készen állok a harcra” – mondta a magyar kormányfő, de figyelmeztetett, hogy ha ez a különbségtételt nem teszik meg, annak nem elsősorban Magyarország, hanem az egész EU látja a kárát. Orbán felidézte, hogy ebben a szellemben állapodott meg José Manuel Barrosóval, a Bizottság elnökével abban, hogy ha a magyar médiatörvény egyes részei nem állják ki az uniós jog próbáját, Magyarország kész a módosításra. „Ez nem presztízskérdés nem szkanderkérdés” tette hozzá.

„Messzebb kell látnunk az íróasztalokon tornyosuló dossziéknál” – zárta programismertető beszédét az Európai Parlament plenáris ülésén Orbán Viktor, ígéretet téve, hogy a magyar elnökség az európai közösséget összekapcsoló nagy távlatos célok és közös értékek nagy távlatos európai cél érdekében, „tisztelettel és alázattal” végzi majd a munkáját.

A Bizottság partneri együttműködésre számít

A programunkról alig esett szó Orbán és Barroso beszéde után az EP-képviselők szokatlanul hevesen támadták a magyar kormányfőt a médiatörvény miatt. Az uniós elnökség ma bemutatott programjáról szinte alig esett szó a vitában. A leghevesebben a zöldek frakcióvezetője, Cohn-Bendit támadta Orbánt, akit az ülést vezető Buzek le is intett. A politikus még annyit kiáltott oda a magyar miniszterelnöknek, hogy "Ön ma vacsorázni hívott, de elvette az étvágyamat". Orbán Viktor csak ismételni tudta a korábban hangoztatott mondatokat, a magyar fél reagálni fog az EB vizsgálatára és kész megváltoztatni a törvényt.

A magyar elnökség „az Európai Bizottság teljes támogatására számíthat”, szögezte le az Orbán Viktor után felszólaló José Manuel Barroso, aki kijelentette, hogy „partneri együttműködésre számít” a magyar miniszterelnökkel. Örömének adott hangot, hogy a magyar elnökség gazdasági prioritásai teljes összhangban vannak a Bizottság javaslataival.

A horvát csatlakozási tárgyalások lezárását mint a magyar elnökség célját „nagyon ambiciózusnak” minősítette. Hozzátette, hogy ehhez Horvátország részéről is nagyobb lendületre van szükség. A magyar elnökség másik kiemelt céljával, az európai romastratégia kidolgozásával kapcsolatban Barroso azt mondta, hogy egy európai keretet kell létrehozni az nemzeti romastratégiák számára. A Duna-régiós stratégiáról szólva – amely szintén a magyar elnökség egyik kiemelt célja – Barroso kijelentette, hogy a Duna-régió potenciálját nem használjuk ki teljesen. Barroso üdvözölte Magyarország vállalását ebben a kérdésben.

Barroso: „a sajtószabadság szent érték az Európai Unióban”

A magyar médiatörvényre kitérve Barroso leszögezte, hogy „a sajtószabadság szent érték az Európai Unióban”. Bejelentette, hogy a Bizottság megvizsgálta a magyar médiatörvényt, és még ezen a héten a magyar hatóságokhoz fordul azokkal a kérdésekkel, amelyek a törvényben aggályokat vetnek fel. A Bizottság a magyar hatóságok válaszai alapján fogja értékelni a törvényt, tette hozzá Barroso. A Bizottság elnöke emlékeztette a parlamenti képviselőket, hogy Magyarország kész módosítani a törvényt, ha a Bizottság szerint erre szükség lesz.

A Bizottság elnöke leszögezte, hogy a magyar médiatörvény kérdését pártatlanul, objektíven kell kezelni. Magyarországot ugyanúgy kell megítélni, mint bármely más tagállamot. Barroso a hozzászólását azzal a gondolattal zárta, hogy a magyar elnökség sikeréhez Magyarországnak minden tagállam támogatására szükség van. „Nincs kétségem, hogy a magyar elnökség sikeres lesz” - szögezte le a Bizottság elnöke.

Privátbankár - Zsiborás Gergő