Hangsúlyozta: Magyarország főként az alacsony képzettségűek, az időskorúak, nyugdíj előtt állók, és a kisgyermekes anyák foglalkoztatottságában van lemaradva. Oszkó Péter elmondta, hogy Magyarországon a foglalkoztatás az európai átlagtól 15, a régiós átlagtól pedig 6 százalékkal maradt el már a gazdasági válság előtt is. Ezenkívül a foglalkoztatáspolitika sem segítette elő ennek megváltozását, mivel 2001 és 2008 között mindössze fél százalékkal nőtt az országban a foglalkoztatottság.
A pénzügyminiszter szerint az alacsony foglalkoztatottság egyben politikai csapdahelyzet is. Az, hogy Magyarországon alacsony a bérből és fizetésből élők száma, és arányaiban magasabb az állami ellátásból élők köre, hatást gyakorol a politikai vitákra, kommunikációra, és a politikai döntéshozatalra. Egy ilyen társadalmi környezetben a politika sokszor nem, vagy nemcsak a foglalkoztatottak helyzetét javító intézkedéseket célozza meg, hanem más társadalmi csoportokat preferál, ami akár ronthatja is a munkaadók és foglalkoztatottak helyzetét - fejtette ki Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter ismertette, hogy milyen intézkedéseket tett a válságkezelő kormány a foglalkoztatottság ösztönzésére. Kiemelte, hogy egy olyan intézkedéscsomagra volt szükség, amely nem veszélyezteti az ország pénzügyi egyensúlyát, és hosszú távon segítheti a foglalkoztatottság növelését. Oszkó Péter szerint a tavasszal elfogadott adóintézkedések egyrészt pénzügyi stabilitást hoztak a költségvetés kiadási oldalán, másrészt később, a gazdasági növekedés időszakában lehetővé teszik majd a foglalkoztatás növelését.
A további teendőkről szólva elmondta, hogy csökkenteni kell az úgynevezett marginális adóéket, azaz a jövedelemnövekményre rakódó adóterhet. Az eddig meghozott adóintézkedések megalapozzák, hogy jövőre 20 százalékkal csökkenhessen ez a teher - mondta Oszkó Péter. Ez azért fontos, mert meghatározza a munkavállaló személyes motivációját is - fűzte hozzá.
Az "Út a munkához" programról szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a programot tovább kell fejleszteni, és keretében olyan valós munkaviszonyokat létrehozni, amely az alacsony képzettségűeknek olyan tapasztalatokat ad, amelyek piacképessé teszi őket a munkaerőpiacon.
"Magyarországon nem lehet álmodozni"
Munkahelyi útilapu: a távozás aranyszabályai
Mennyivel ér kevesebbet a fizetésünk a tavalyinál?