Talpraállás: Európa mellett magán is segít Kína

Kína saját érdekeit is szem előtt tartotta, amikor az elmúlt hetekben valóságos mosoly-offenzívát folytatott Európában - írja a The New York Times Li Kö-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök-helyettes legutóbbi európai körútját kommentáló elemzésében.

Hivatalosan nem közöltek számokat arról, hogy Kína milyen összegben vásárol spanyol és más európai államkötvényeket, de a sajtó egyedül Spanyolországgal kapcsolatban több mint 6 milliárd eurót emlegetett.

Peking e lépései egyrészt azt célozhatják, hogy mérsékelje megnövelt európai befektetéseinek értékvesztését, másrészt azt, hogy hozzájáruljon egy mélyebb visszaesés elkerüléséhez az európai tömbben, amely ma már az Egyesült Államokat megelőzve Kína legfőbb kereskedelmi partnerévé vált.  Az európai válság elmélyülése komoly üzleti veszteséggel járna Kína számára, hiszen az EU vásárolja meg az ázsiai országban előállított összes áru negyedrészét. Ken Wattret közgazdász, a BNP Paribas londoni elemzője szerint ezért Kína abban érdekelt, hogy stabilizálja az EU és az euróövezet pénzügyi és gazdasági helyzetét.

Li Kö-csiangot sokan Kína következő miniszterelnökének tekintik, és az európai vezetők rendre üdvözölték adósságvásárló költekezését. Erre annál is több okuk volt, mivel Kína éppen akkor jelentkezett be új vevőként, amikor a Pacific Investment Management Company, a világ vezető államkötvény-alapja bejelentette, hogy megszüntette Portugália, Görögország és Írország államkötvényeinek vásárlását. Ez a bejelentés az esetleges fizetésképtelenségtől való aggodalmat tükrözi. A PIMCO azt is közölte, hogy nem fektet friss pénzt a fizetőképes, de kockázatosnak tekintett Spanyolországba és Olaszországba sem. Kína viszont megpróbálja jobban diverzifikálni 2700 milliárd eurós valutatartalékát, amely főleg az alacsony hozamú amerikai kincstárjegyekben fekszik: új befektetéseket keres, így euróban jegyzett államadósságokba invesztál.

Az elemzők szerint már az euró támogatására vonatkozó szóbeli ígéretek is előnyösek lehetnek Peking számára, mivel kockázatosabbá tehetik az euró elleni támadásokat és így javíthatják a közös valutaárfolyam kilátásait. Ha ugyanis az euró, amely tavaly csaknem 10 százalékkal gyengült a dollárral szemben, még tovább veszítene az értékéből, a Németországban és más euróövezeti országokban előállított kiemelkedő minőségű áruk könnyebben megfizethetővé válnának a világpiacon és így jobban veszélyeztetnék a kínai exportot.

Kína új európai államadóssági stratégiájának további haszna is van. Li miniszterelnökhelyettes madridi látogatása során több mint egy tucat üzleti megállapodás született, ezek közül az egyik a China Petrochemical, illetve a Repsol, a legnagyobb spanyol olajtársaság között, nevezetesen latin-amerikai olajkutatási együttműködésük bővítéséről. Spanyolországnak és Portugáliának egyaránt jelentős stratégiai érdekeltségei vannak Latin-Amerikában és Afrikában, két olyan földrészen, amelyekben Kína tovább akarja növelni jelenlétét. A két ibériai ország európai hídfőként nem jön számításba Kína számára, de Marko Papic, az amerikai Stratfor geopolitikai elemző cég elemzője szerint "komoly kulturális és történelmi kapcsolataik vannak ebben a Kína számára fontosnak tekinthető két térségben".

Kína legfontosabb európai kereskedelmi partnere Németország: 2009-ben 55,5 milliárd euró volt oda irányuló exportja és 36,5 milliárd euró onnan származó importja (főleg nagyértékű villamossági és elektronikai cikk). A német autóipart jórészt a kínai kereslet erősödése húzta ki a válságból. A német cégek arra buzdították Merkel kancellárt, hogy lépjen fel kínai beruházási lehetőségeik bővítése érdekében - eddig Peking nem kötelezte el magát emellett, viszont maga is új lehetőségeket keres európai befektetésekre. Cameron brit miniszterelnök őszi pekingi látogatása során Kína Nagy-Britanniával is jelentős üzleteket kötött, London reméli, hogy ez hozzájárulhat a szigorú brit takarékossági program fojtogató hatásának ellensúlyozásához.

A kínai-brit kapcsolatok Kína szemében az EU-kapcsolatok részét alkotják. A kínai-európai kapcsolatrendszer új helyét a pekingi politikában jól érzékelteti Liu Hsziao-mingnek, Kína londoni nagykövetének a The Telegraphban megjelent nyilatkozata: "Kína egymaga nem oldhatja meg Európa problémáit, de kész igazi barátként és partnerként segíteni, amikor erre Európának szüksége van."