1p
Habár még sokasodnak a kérdőjelek, 2011 akár trendforduló is lehet a mikro-gazdaságban, s így a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában is
Habár még sokasodnak a kérdőjelek a magyar gazdaság idei teljesítménye körül, annyi azért már látható, hogy 2011 akár trendforduló is lehet a mikro-gazdaságban, s így a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában is - állítja a Coface Hungary.

Ám ezzel együtt se várjon senki drasztikus váltást, ahhoz ugyanis a gazdaságban kellene végbemennie drámai változás(ok)nak. Ha komolyan változna akár az európai gazdálkodási környezet - akár a környező országok jobban beindulnának, akár nálunk lenne így - akkor az magával hozhatná az egyébként mindig jó néhány hónapos követő üzemmódban lévő fizetésképtelenségi eljárások számában a változást.  Ellenkező esetben marad az: „egy helyben toporgás”.

Így látja 2011-et Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője és Bagyura András kereskedelmi igazgató, akik a tavalyi év kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy az adatok az elmúlt öt év válságának az eredményeit tükrözik. Tavaly ismét kétszámjegyűen nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, a vállalkozásoknak pedig közel 6 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. Igaz a dinamika lassult.

Tavaly 10 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos cégeljárások száma a megelőző évhez képest. Ugyan a növekedés üteme lassult, de ez nem feltétlenül jelenti a kilábalást a válságból. Hiszen a megelőző évben kiugróan magas volt az eljárások száma, aminek nem csak a válság, hanem a jogi környezet változása is oka volt. Ami a tavalyi adatokat illeti: az esetek több mint 54,5 százaléka felszámolás volt, a volumen 17 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 2 százalékponttal emelkedett. Nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket a módosított csődtörvény sem.

Kárpáti Gábor személyes tapasztalataira alapozva úgy látja: sokkal több céget lehetne megmenteni megfelelő törvényi szabályozással.  Ennek hiánya jól mutatja, hogy egy-egy cég bedőlése, számos beszállítóját, hitelezőjét sodorja nagyon komoly bajba, gyakran a fizetésképtelenségig. Új jelenség, hogy egyre nagyobb mértékben válnak érintetté a nagyobb vállalkozások is. Még akkor is, ha a legnagyobb fizetési kockázatot továbbra is a mikró- és a kisvállalatok testesítik meg: a 300 millió forint éves forgalom alatti cégek körében indult az eljárások 86 százaléka. 

 

A Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába 

A tíz legtöbb problémát generáló szektor 2010-ben szinte ugyanaz volt, mint egy évvel korábban.  A kilátásokat jelzi, hogy az építőipart továbbra is a kivárás jellemezi csak egy-egy nagyobb projekt akad egyelőre. Ráadásul - Kárpáti tapasztalatai szerint - a tervezőasztalokon sincsenek még igazán projektek, nem véletlen, hogy a fehér hollónak számító fejlesztésekre a cégek bekerülési ár alatt adnak ajánlatokat, ami azonban szintén a túlélésüket veszélyezteti. A szektort emellett továbbra is a lánctartozások jellemzik, ami ugyancsak rontja az ágazat megítélését.

A leginkább kockázatos ágazat változatlanul az építőipar, illetve a kis- és nagykereskedelem. Ugyanakkor a kiskereskedelemben némi javulás volt tavaly – sőt, ezen a területen még fordulatot is lehet rögzíteni: ugyanis kevesebb az újonnan bejegyzett vállalkozások száma, mint ahány fizetésképtelenségi eljárásba került. A Coface szakértői úgy látják, hogy az első félév még nagyon gyenge volt, de a második hat hónap már javulást eredményezett, mivel a jelek szerint valamelyest megélénkült a belföldi kereslet.

Látszik az ágazati megközelítésben is, hogy azok a kevésbé érintettek, amelyekben a cégek jelentős része külföldi tulajdonban van (közművek, bank- és szolgáltatás, gépipar), s amelyek a megtermelt profit jelentős részét kiviszik az országból, illetve amelyek meg tudják lovagolni a nemzetközi konjunktúrát. A legrosszabbul pedig hagyományosan azok a szektorok teljesítenek, amelyek - s nem csak nálunk - a helyi tulajdonosi körhöz tartoznak (az építőipar, a kereskedelem jelentős része, a fuvarozás, a textilipar).  Ez is mutatja - fűzi hozzá Bagyura -, hogy szükség volna olyan cégekre a magyar gazdaság tartós növekedése miatt is, amelyek „multivá” képesek válni a régióban, amelyek a külföldön megtermelt jövedelmeket vissza tudják forgatni a magyar gazdaságba, exportpiacokat nyernek, s hosszú távra gondolkodnak.

Regionális bontásban az látszik, hogy az eljárások közel 44 százalékát Budapesten folytatják le, miközben a második helyen álló Pest megyére már csupán az ügyek 9,41 százaléka jut. Ennek csak egyik oka, hogy a legtöbb (39,62 százalék) hazai társaságot a fővárosban jegyzik be, így a különféle fizetésképtelenségi eljárásokat is itt, az illetékes cégbíróságoknál kezdeményezik. A másik - mint Bagyura rámutat - az, hogy tavaly már elkezdtek kivérezni azok a cégek a gazdaságilag legfejlettebb régiókban is, amelyek tovább tudtak talpon maradni. Budapesten vagy Győr-Sopron megyében például a korábbi átlag alattiról átlag felettire nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. A tavalyi adatokat 2009-hez viszonyítva az látszik, hogy Győr-Moson-Sopronban 49,31, Bács Kiskun megyében 28,22, Borsodban 27 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Csongrádban közel 15, Hajdú-Bihar megyében 17,8, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig több mint 40 százalékos csökkenést regisztráltak.

Az elmaradottabb régiók tavalyi teljesítménye kapcsán is aktuális a vélemény, mely szerint a válságnak lehetne pozitív hatása is: a tisztulás, mégpedig egy „öblítésszerű” gyors tisztulás. De - a Coface szakértői szerint - nem igazán ez a helyzet. Pedig idehaza nem 2008 októbere óta van válság, 2006 óta tapasztalható a gazdaságban permanens krízis. A felszámolási eljárások esetében a 2006 óta tartó időszakban az eljárások száma, kis hullámzással gyorsuló ütemben nő - emlékeztet Kárpáti. Azaz, ötödik éve erősen stagnáló, néha visszaeső, és egyelőre kilátástalannak tűnő helyzetben vannak a gazdasági szereplők.

Ám Magyarországon nem volt olyan sokkoló, s nem is hozott olyan megtisztulást a finanszírozási válság, amely pedig szinte országokat, ágazatokat „sodort el”.

Hazánkat a globális válság már egy „válságos” időszakban kapta el így rosszabb kifutásra számított mindenki - a cégek maguk is. Azonban a finanszírozási válságból viszonylag gyors volt a felpattanás, s így nem is érintett drasztikusan olyan tömegeket, s nem is következett be egy olyan megtisztulás, amely elsodort volna cégek tízezreit.  Viszont kérdés: mit fog hozni 2011, hogyan fog alakulni az eljárások száma és összetétele. Most egy lassú növekedésre lehet számítani, s ebben kérdés, hogy azok a vállalkozások, amelyek a válságban valamilyen megoldást találtak a túlélésre, most kivéreznek-e vagy talpon tudnak maradni.

Mindenesetre Bagyura szerint még nagyon sokáig nagyon magas marad a fizetésképtelenségek száma. Egészen addig, amíg irreálisan sok vállalkozás működik, hiszen tele van a gazdaság rosszhiszeműen működő, kényszervállalkozóval, alvó céggel, amelyek körében mindig aránytalanul magas a fizetésképtelenné válóknak a száma. Ha kivesszük ezt a kört és ráközelítünk azokra, amelyek tényleges, aktív gazdasági szereplők, akkor abban a körben biztos, hogy érzékelhető változást hoz ez az év - magyarázza.

Kárpáti arra hívja fel a figyelmet, hogy nem tudni, mi lesz a válság kifutása. Vagy lassú növekedés, de benne van a kalapban egy drasztikus visszaesés is - már ha a W-válság kifutást prognosztizálók véleménye jön be - mutat rá Kárpáti. Bagyura hozzáteszi: Magyarország a kiélezett nemzetközi figyelem középpontjában, sorsfordító megoldások előtt álló, gazdasági szempontból is rendkívül kiélezett helyzetben lévő ország. Egyrészt februárra remélik a gazdaság szereplői és a piac a várt strukturális reformok bejelentését, másrészt lassan vége annak a kegyelmi időszaknak, amelyet a kormányváltás kapcsán kapott az ország. Az idén válaszokat kapunk a nemzetközi tőkepiac és az elemzők által már több mint egy éve feltett kérdésekre. A magyar gazdasági és a csődszámok nagyon erősen függnek attól, hogy ezek mik lesznek, továbbá hogyan értékeli majd azokat a Magyarországot finanszírozó pénzügyi és befektetői kör - derül ki a Coface közleményéből.

Privátbankár

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG