Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szerint vissza kéne állítani a halálbüntetés lehetőségét, de ehhez népszavazásra, illetve alkotmánymódosításra lenne szükség. A kijelentésre a napokban Szerbiában meggyilkolt kisgyermek halála miatt ragadtatta magát. Szerbiában a többi országhoz képest viszonylag későn, 2002-ben törölték el a halálbüntetést, s mivel még nem is európai uniós tagország, a társadalmat igen megosztó intézmény visszaállítása nem is olyan lehetetlen.
2019-ben a Szerbiában élők 58 százaléka támogatta, míg 25 százaléka ellenezte a halálbüntetést az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutató felmérése szerint, ám 2022-re épp hogy kicsit csökkent, 55 százalékra a támogatók aránya.
Fotó: Depositphotos
Magyarországon a Policy Solutions 2019-ben még azt mérte, hogy hazánkban az emberek 54 százaléka állítaná vissza a halálbüntetést, 2022-es értéktérképe szerint azonban itt is csökkenés tapasztalható, ugyanis 50 százalékra apadt az arányuk. Bár érdekesek a számok, a kérdés nálunk elméleti, hiszen hazánk aláírta az Európai Emberi Jogi Egyezményt, amely kifejezetten tiltja a halálbüntetést: „senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni”. Az élethez való jogot Magyarország 2011-ben elfogadott alaptörvénye is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el.
Ám az, hogy a magyar és szerb kormány épp azzal a Kínával fűzi egyre szorosabbra a kötelékeket, amely a világon a legtöbb kivégzést hajtja végre, nem éppen pozitív tendencia.
Mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor barátja, Donald Trump, aki gőzerővel készül újranyerni hazájában, sem veti meg a halálbüntetést. A Trump-kormányzat utolsó napjaiban három szövetségi halálraítéltet öltek meg kevesebb, mint 10 nappal Joe Biden beiktatása előtt, annak részeként, hogy Donald Trump hat hónap alatt 13 kivégzést akart végrehajtani.
Az is elgondolkodható, hogy egy Kanadában végzett vadonatúj felmérés szerint a szerb és magyar adatokkal szemben nőtt a gyilkosok halálbüntetését támogató lakosok aránya, ahol már 57 százalékuk támogatná a kivégzéseket.
2022: 883 főt végeztek ki
Az Amnesty International még nem tette közzé a 2023-as adatokat, de 2022-ben 20 országban összesen 883 kivégzést dokumentált. Ez 53 százalékos növekedés a 2021-es adatokhoz képest.
Egyébként, ahogy az előző években, úgy 2022-ben is Kína végezte ki a legtöbb embert a világon, még úgy is, hogy a pontos szám nem ismert, hiszen ezek az adatok államtitoknak minősülnek, de több ezer emberről lehet szó. Iránban minimum 576, Szaúd-Arábiában 196, Egyiptomban 24, az Egyesült Államokban 18 főt végeztek ki. Ez utóbbiban a végrehajtott kivégzések száma a 2021-es 11 főhöz képest 64 százalékkal nőtt.
A 2022-ben alkalmazott kivégzési módszerek a lefejezés, az akasztás, a halálos injekció beadása és a golyó általi halál voltak. 2022 végén legalább 28 282 ember volt siralomházban.
Az egyetlen európai ország, ahol még alkalmazható a halálbüntetés és kivégzéseket hajtanak végre, Fehéroroszország. Sőt, 2022-ben még ki is terjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is, talán épp azért, mert ebben az évben ki is végeztek egy főt.
S bár Oroszország 1996-ban elkötelezte magát a halálbüntetések felfüggesztése mellett, azzal tisztában lehetünk, hogy az éheztetésekkel és más közvetett módszerekkel azért történnek trükkös dolgok a börtönökben, elég, ha Alekszej Navalnij halálára gondolunk.
2022-ben hat országban törölték el teljesen vagy részlegesen a halálbüntetést. Kazahsztánban, Pápua Új-Guineában, Sierra Leonéban és a Közép-afrikai Köztársaságban teljesen felszámolták a kivégzéseket, Egyenlítői-Guineában és Zambiában pedig a belső jog szerinti bűncselekményekhez kapcsolódó halálbüntetéseket törölték el.
Vita a visszaállításról
2020-ban volt 30 éve, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. E döntés előtt két évvel, 1988. július 14-én hajtották végre hazánkban az utolsó halálos ítéletet az előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt elítélt, 28 éves Vadász Ernőn, akit a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztottak fel.
De a halálbüntetés eltörlése Magyarországon sem volt vitáktól mentes, amelyek a mai napig tartanak. Főleg a különösen kegyetlen, óriási társadalmi felzúdulást kiváltó bűncselekményeknél lángolnak fel újra és újra az indulatok, mint például a móri mészárlás, a 11 esztendős Szita Bence meggyilkolása, az olaszliszkai lincselés, a veszprémi Cozma-, a Bándy Kata-, a kaposvári trafikos, a sólyi gyermek-, vagy az újbudai rendőrgyilkosság kapcsán. A Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető bicskei pedofilügy margóján pedig Lázár János jelentette ki,
hogy dühös, mert az ügyet szerinte nem torolták meg eléggé, Vásárhelyi János bicskei igazgatónak szerinte börtönben kellene megrohadnia, sőt, szerinte ez egy olyan ügy, ahol még a halálbüntetés is felmerülhetne opcióként.
A magyarországi politikai pártok közül egyébként a Mi Hazánk Mozgalom áll ki folyamatosan a halálbüntetés visszaállítása mellett, de Orbán Viktor a móri mészárlást követően szintén felvetette, hogy megfontolandó a halálbüntetés visszaállítása. Lázár János már 2014-ben is kiállt a halálbüntetés mellett a bátmonostori hármas gyilkosság miatt, majd Orbán Viktor 2015-ben a kaposvári trafikos gyilkosság kapcsán jelentette ki, hogy "a halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani”.
Az Európai Parlement június 10-én állást foglalt a kérdésben, és elítélte Orbán szavait, megállapítva, hogy a halálbüntetés visszaállítása ellentétes az EU szerződéseivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával. A Wikipédia szerint Orbán már ezt megelőzően, Helmut Kohl volt német kancellár 85. születésnapja alkalmából tartott konferencián kijelentette, hogy a halálbüntetés nem vezethető be újra.
