Az amerikai kormány véleménye szerint Izrael még mindig nem mutatott be meggyőző tervet a polgári lakosság védelmére egy szárazföldi támadás esetén a Gázai övezetbeli Rafah városában. Még nem láttunk "hiteles és megvalósítható" tervet a rafahi lakosság áttelepítésére, amely részletesen leírná, hogyan lehetne a civileket elhelyezni és orvosi ellátásban részesíteni - mondta kedden Washingtonban Jake Sullivan, Biden elnök biztonsági tanácsadója.
"Tehát az aggodalmaink továbbra is fennállnak, és most várnunk kell, hogy mi történik, és az Egyesült Államok ennek megfelelően fog reagálni." A tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Sullivan azt mondta, hogy az iszlamista Hamász nyilvános nyilatkozatai "nem éppen bátorítóak".
Fotó: EPA/JIM LO SCALZO
A Hamász részéről azonban még mindig nincs válasz a jelenleg is napirenden lévő javaslatra - mondta Sullivan. Beszélt a katari tárgyalópartnerekkel, és sürgette őket, hogy igyekezzenek választ kapni a Hamásztól - folytatta Biden biztonsági tanácsadója. "Amint többet tudunk, tájékoztatni fogjuk őket".
Izrael nem osztotta meg a gázai rafahi támadás időpontját az Egyesült Államokkal, amely továbbra is aggályokat fog felvetni – tette hozzá Antony Blinken külügyminiszter, miután Netanjahu közölte, hogy az időpont megvan. A washingtoni kritikákra aztán Biden elnök tette föl a koronát: szerinte Netanjahu Gázával kapcsolatos megközelítése "hiba" volt, és egy kedden sugárzott interjúban sürgette Izraelt, hogy kössön azonnal tűzszünetet.
Nagy pofon a Fehér Háznak
A tavaly október 7-i támadás óta a Biden-kormányzat óriási mértékű katonai, diplomáciai és politikai támogatást nyújtott Izraelnek. Abban a reményben, hogy ez a nyilvános felkarolás növeli az amerikai befolyást, Biden elnök azonnal ellátogatott Izraelbe, és az elmúlt hat hónapban fél tucatszor küldte legfőbb diplomatáját Jeruzsálembe és a tágabb régióba. Eközben a Fehér Ház több mint 100 fegyvereladást hagyott jóvá. Diplomáciai fedezetet nyújtott Izrael brutális gázai inváziójának az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol több, azonnali tűzszünetet követelő határozatot megvétózott.
Az Izraelnek nyújtott támogatás ellenére a Biden-kormányzat ma már nagyon kevés befolyást tud felmutatni. A radikális jobboldali izraeli vezetés nem mutat hálát az amerikai támogatásért, és az országot egy olyan politikus vezeti, akinek egyetlen esélye a hatalomban maradásra a háború folytatása, dacolva a diplomáciára és jobb stratégiára vonatkozó amerikai tanácsokkal. Nehéz elkerülni azt a benyomást, hogy az izraeli-amerikai partnerség fordulóponthoz érkezett a több mint 32 ezer palesztin halála és Gáza gyakorlatilag teljes elpusztítása után.
Ugyanilyen fontos az a tény, hogy az amerikai közvélemény is Izrael ellen fordul a választások évében. A Gallup nemrégiben megállapította, hogy az amerikaiak többsége most már nem helyesli Izrael háborús magatartását. Jelenleg 55 százalék ellenzi Izrael lépéseit, míg csak 36 százalék helyesli azokat. Ez nem meglepő, amikor az amerikai televízió tele van képekkel a traumatizált gázaiakról, akik éhínséggel és humanitárius katasztrófával néznek szembe.
A Biden-kormányzat szemében a jelenlegi izraeli stratégia kritikus gyengesége az, hogy az a Hamász katonai legyőzésére irányul, anélkül, hogy foglalkozna a jogos palesztin humanitárius sérelmekkel, és anélkül, hogy kellő figyelmet fordítana a globális közvéleményre (különös tekintettel a Globális Dél növekvő haragjára). A Fehér Ház úgy véli, hogy az izraeli taktika Gázát egy kormányozhatatlan, bukott állammá bombázza, amely további izraeli megszállást igényel, és még több terrorista csoportot fog évekig termelni. A kormányzat Izraellel szembeni politikájában bekövetkezett alapvető változás állítólag február végén következett be, egy olyan incidenst követően, amelyben több mint 100 palesztin polgári személy vesztette életét, amikor egy humanitárius teherautó-konvoj elérte Gáza városát.
Divergáló álláspontok
Mostanra világossá vált, hogy a Biden-kormányzat ellenzi a Rafahba irányuló nagyobb izraeli szárazföldi műveletet. Ebben az értelemben világosabbnak tűnik, hogy Washington mit nem akar látni. Egyértelműen elismerik, hogy a Hamász négy zászlóalja továbbra is Rafahban tartózkodik. Ezek az erők azonban vagy a föld alatt vannak, vagy szétszóródtak az 1,4 millió palesztin között. Biden szerint ez kizárja azt a fajta felperzselt föld inváziót vagy masszív légicsapásokat, amelyek eddig több tízezer halálos áldozatot követeltek Gáza többi részén. A Fehér Ház nem hajlandó tovább tűrni egy palesztin vérengzést az elnökválasztás évében. Bár Netanjahu ragaszkodik ahhoz, hogy a Hamász elleni "teljes győzelem" célja nem érhető el Rafah lerohanása nélkül, a Biden-kormányzat arra kéri Izraelt, hogy találjon alternatívát a Rafahba való betörésre.
A Washingtonban megvitatott egyik alternatív stratégia szerint Izraelnek sokkal korlátozottabb kampányt kellene folytatnia, sebészi csapásokkal, több különleges erővel és kevesebb légitámadással. Ez azt jelentené, hogy kisebb intenzitással és a polgári lakosság kevesebb áldozatával harcolnának a Hamász-ügynökök ellen. Bizonyos mértékig Izrael már megtette ezt a kiigazítást. Januárban Izrael bejelentette, hogy áttért egy sebészibb stratégiára. Amerikai tisztviselők akkor úgy becsülték, hogy Izrael a decemberi 50 ezer fős létszám kevesebb mint felére csökkentette a Gázai övezet északi részén állomásozó izraeli csapatok számát. Az izraeli taktika azonban még mindig nagymértékben támaszkodik a légicsapásokra, amelyek végül túl sok civilt ölnek meg ahhoz, hogy néha egyetlen középszintű Hamász-ügynököt is elkapjanak.
A kritikus amerikai követelések
Magas rangú amerikai tisztviselők közölték izraeli kollégáikkal, hogy a Biden-kormányzat támogatna egy olyan terrorizmusellenes stratégiát, amely abból áll, hogy Izrael a Hamász nagy értékű célpontjait veszi célba Rafahban és az alatt - mindaddig, amíg Izrael elkerüli a nagyszabású inváziót, amely aláásná a szövetséget. A taktika és a hadviselési szabályok kiigazítása mellett Washington azt szeretné, ha Izrael a háború lefolytatása során szilárd politikai stratégiát követelne. Négy kritikus amerikai követelés van Izraellel szemben: a polgári áldozatok számának csökkentése, biztonságos zónák létrehozása, a humanitárius segélyek növelése és a hosszabb távú politikai megoldás felé való elmozdulás.
Ez utóbbi elem kulcsfontosságú a Biden-kormányzat Izraellel, Gázával, Palesztinával és a tágabb regionális dinamikával kapcsolatos stratégiája szempontjából. Ez a túszok szabadon bocsátásával párosuló tűzszünettel kezdődik. Más szóval, Washingtonnak szüksége van arra, hogy Netanjahu beleegyezzen a tűzszüneti megállapodásba ahhoz az ambiciózus stratégiájához, hogy "átfogó, integrált békefolyamatot" indítson el, amelynek végső célja a kétállami megoldás.
Miközben Blinken miniszter és William Burns CIA-igazgató tárgyalásokat folytat a tűzszünetről, valamint a palesztin foglyok és izraeli túszok listájának szabadon bocsátásáról, Brett McGurk, Biden elnök legfőbb közel-keleti tanácsadója vezeti a diplomáciai erőfeszítéseket egy "nagy alku" érdekében, amely elősegíti a palesztin állam létrejöttét és a Szaúd-Arábia és Izrael közötti normalizálódást.
