„Első lépésben mondjuk teszünk nekik egy ajánlatot. Mi lenne, ha a szövetségi kormány azt mondaná: mindenkinek, aki vissza akar térni Szíriába, chartergépeket indítunk, és kapnak 1000 eurót.”
Repülőjegy egy útra
Így reagált a jelenleg messze legnépszerűbb németországi párt, a kereszténydemokrata CDU/CSU parlamenti frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn arra a hírre, hogy a napokban szír lázadók megdöntötték az országot vagy annak egy részét csaknem 25 éve uraló Bassár el-Aszad rezsimjét. Ezzel – legalábbis elvileg – megnyílt a lehetőség egyfajta újrakezdés előtt. Számos német városban a szírek az utcán ünnepelték el-Aszad bukását.
Spahn második lépésben azt javasolta, hogy a legtöbb szír menekültet befogadó négy állam, Németország, Ausztria, Törökország és Jordánia közösen szervezzen egy újjáépítési és visszatelepülési konferenciát.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Hasonló húrokat pengetett meg Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője is. Szerinte a politikának a már menedékjogot kapott szírek esetében is ösztönzőket kell bevetnie a visszatérésre.
„Németország sok embert vett fel vészhelyzetben. Most, hogy változik a helyzet és ezzel gyakorlatilag megszűnik a menedékstátuszra feljogosító indok, jogilag már nincs ok arra, hogy Németországban maradjanak”. Szerinte meg kell fontolni, hogyan lehetne jelentősebb számban visszatelepíteni a szíreket.
Berlin kivár
A kérdés megítélése persze korántsem egységes Németországban. A kormánypártok, tehát a szociáldemokraták és a Zöldek is kivárást javasolnak – szerintük előbb meg kell várni, hogy miként alakul a helyzet a közel-keleti országban.
Michael Roth, a szociáldemokraták külpolitikai szakértője például arra figyelmeztetett, hogy a felkelést iszlamista csoportok vezetik, amelyekkel szemben ő bizalmatlan. Bár most mérsékeltnek adják ki magukat, kérdés, hogy az így marad-e. Egyúttal populizmusnak minősítette azt a követelést, miszerint nem szabad több szíriai menedékkérőt befogadni.
Ezzel párhuzamosan óvatosan nyilatkozott a német kormány is azzal kapcsolatban, hogy újraértékelik-e a szír menedékkérők befogadását.
A szíriai helyzet még „túl dinamikus” ahhoz, hogy már most döntést hozzunk, mondta a külügyminisztérium egyik szóvivője.
A Migráció- és Menekültügyi Szövetségi Hivatal a bizonytalan helyzetre hivatkozva mindenesetre leállította a szír menedékkérelmek elbírálását – jelen pillanatban több mint 47 ezer kérelem van függőben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szír menedékkérelmek a sor végére kerülnek, más állampolgárok kérelmeinek elbírálása pedig elsőbbséget élvez.
A németországi menedékkérők között már hosszú évek óta a szírek alkotják a legnépesebb csoportot: a polgárháború elől menekülve, egész Európán átkelve érkeztek Németországba az elmúlt több mint 10 évben.
A német belügyminisztérium adatai szerint jelenleg csaknem egymillió szír él Németországban.
Közülük 321 ezren kapták meg a menekültstátuszt, 329 ezren pedig úgynevezett szubszidiárius védelmet élveznek – tehát azért nem toloncolták ki őket, mert hazájukban „komoly kár” fenyegeti őket. A többiek más jogcímen – például családegyesítés – vannak az országban.
Ausztria: készül a visszatelepítési terv
De mi a helyzet a többi európai államban? Ausztria szintén leállította az összes szír menedékkérelem elbírálási folyamatát – csak az idei évben 12,5 ezer szír állampolgár adott be menedékkérelmet. Szomszédunkban jelenleg mintegy 100 ezer szíriai él.
Az osztrák kormány ugyanakkor – a némettel ellentétben – egy lépéssel tovább ment, és kilátásba helyezett egy visszatelepítési tervet. „Az Aszad-rezsim megdöntése nyomán sikerült megszüntetni a menekülést kiváltó okot. Ez azt jelenti, hogy most indokolt hazatérni Szíriába”, nyilatkozta Karl Nehammer osztrák kancellár a német ARD-nek.
Ausztria egyúttal leállította a szír családegyesítéseket, Gerhard Karner belügyminiszter pedig azzal bízta meg minisztériumát, hogy kezdje meg „egy rendezett visszatelepítési és kitoloncolási program” előkészítését.
Svédország – mint a német Tagesschau körképéből kiderül – egyelőre kivár. A kitoloncolásokat felfüggesztik, amíg nem tisztázódik a politikai helyzet.
A radikális jobboldali Svéd Demokraták vezére, Jimmie Akesson ugyanakkor már hazatérésre szólította fel a szíreket. 2015-2016-ban Németország után Svédország fogadta be a legtöbb szír menedékkérőt az EU-ban.
Dánia, amely szigorú bevándorláspolitikájáról ismert, a bizonytalan szír helyzetre hivatkozva szintén felfüggesztette a menedékkérelmeik elbírálását, és ugyanilyen intézkedést jelentett be Nagy-Britannia, Olaszország és Norvégia is.
Hasonló lépésre készül Franciaország is, ahonnan sok szír menedékkérő Nagy-Britanniába ment tovább csónakokon a La Manche-csatornán keresztül – idén január és szeptember között csaknem 3 ezer szír érkezett ilyen úton a szigetországba.
De ki akar visszamenni?
Görögország – sok szír menekült itt lépett be az EU-ba – reményét fejezte ki, hogy a menekültek most már „biztonságban” hazatérhetnek.
A görög kormány szerint Aszad bukásának békéhez, valamint egy harmonikus hatalomváltáson keresztül „egy legitim és demokratikus kormány megalakulásához” kell vezetnie. Ezáltal pedig véget kell érnie a szíriai menekültáradatnak.
Ez a kívánság, tesszük hozzá, a térséget tekintve kissé illuzórikusnak hangzik. Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy milyen hatalom lesz képes megszilárdulni, és egyáltalán meg lehet-e menteni Szíriát a káosztól, a szélsőséges csoportok uralmától vagy éppen az önző nagyhatalmi érdekektől.
Mint ahogy kérdés az is, hogy vissza akarnak-e térni a jóléti Európából a szegény és törékeny Szíriába azok, akik már hosszú évek óta a kontinensünkön élnek, számos esetben egész családjukkal együtt.
Nagy részük valószínűleg nem akar – esetleges visszatelepítésük tehát meglehetősen nehéz feladat lenne.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
9.86 százaléknyi részesedést adnak el. 
