„Fontos lépést” tett a demokrácia felé Csád, de miért nem mennek oda a magyar katonák?

A csádi nemzeti választási bizottság csütörtökön azt közölte, hogy Mahamat Idriss Deby ideiglenes elnök a szavazatok több mint 61 százalékával nyert a május 6-i elnökválasztáson, annak ellenére, hogy fő kihívója, a miniszterelnök Succès Masra magát hirdette győztesnek. A csádi junta lett az első a puccs sújtotta nyugat- és közép-afrikai országok közül, amely az urnák útján valósította meg az alkotmányos uralomhoz való visszatérést, de néhány ellenzéki párt nem fogadja el ezt az állítólagos szavazathamisítások miatt - számol be a Száhel-övezetben lévő ország elnökválasztásáról a Reuters hírügynökség. A választási bizottság vezetője, Ahmed Bartichet bejelentette, hogy Deby a szavazatok 61,3 százalékát szerezte meg, ami jóval meghaladja az 50 százalékot, és így nincs szükség második forduló megtartására. Az ellenzék leginkább támogatott jelöltje, a 40 éves Masra 18,53 százalékot szerzett.

Orbán Viktor gratulált a fontos lépéshez

A magyar miniszterelnök is követte az afrikai ország fejleményeit, ahová Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kíséretében egy katonai küldöttség tagjaként a fia, Orbán Gáspár is ellátogatott, még januárban – tárta fel a magyar média. A napvilágra került videófelvételek alapján úgy tűnt, hogy inkább titokban szerette volna tartani a jelenlétét. Érdekességként említhetjük, hogy a frissen megválasztott csádi elnök, az országot 1991 és 2021 között irányító, hasonló nevű elnök Idriss Déby Itno fia.

„Gratulálunk Mahamat Idriss Déby Itno elnöknek és a csádi népnek a nemrégiben lezajlott békés választásokhoz. Ez fontos lépés az átmenet folyamatában. Magyarország a soron következő magyar EU-elnökség alatt továbbra is támogatni fogja Csádot a Száhel-övezet biztonságának és stabilitásának megerősítése érdekében végzett létfontosságú munkájában” – idézi a miniszterelnök angol nyelvű, vasárnapi X üzenetét a kormánypárti Magyar Nemzet.

Az ellenzéki vezető vitatja az elnökválasztás eredményét

Közvetlenül a választási eredmények bejelentése előtt az ellenzék vezetője, Masra a Facebookon élő adásban jelentette be a saját győzelmét, és felszólította a biztonsági erőket és támogatóit, hogy álljanak ellen a szavazatok ellopására irányuló kísérletnek.

„Kevesen gondolhatják, hogy elhiszik az emberek, a választásokat ugyanaz a rendszer nyerte meg, amely évtizedek óta uralkodik Csádban" – érvelt az ellenzék vezére.

A vitatott eredmények egy nehéz választási időszakot zárnak le, amelyet Yaya Dillo ellenzéki politikus meggyilkolása, prominens ellenzéki személyek jelöltlistáról való felvételének elutasítása és más olyan problémák jellemeztek, amelyek a bírálók szerint veszélyeztették a folyamat hitelességét – teszi hozzá a Reuters. A kampány elején a megfigyelők hatalmas győzelmet jósoltak a 40 éves Debynek, akinek korábbi legfőbb riválisát az év elején megölték.

Masra, aki második lett az elnökválasztáson, vasárnap bejelentette, hogy kérelmet nyújtott be az Alkotmányos Tanácshoz a szavazás eredményének megsemmisítésére – jelentette a France24. Masra azután cselekedett, hogy pártja több tucat aktivistáját letartóztatták, akiket azzal vádoltak, hogy dokumentumokat hamisítottak, hogy illegálisan hozzáférhessenek a szavazatok számlálásához. A párt elítélte a letartóztatásokat és az aktivistáik elleni „nevetséges" vádakat.

„A kérésünk ennek a választási bohózatnak a megsemmisítésére irányul" – mondta Sitack Yombatina, a Masra Transformers Party alelnöke az AFP-nek.

Csatoltunk videófelvételeket a szavazóurnák szavazatokkal való feltöltéséről, azok ellopásáról, fenyegetésekről, „de leginkább katonák által elkobzott szavazóurnákról, hogy a szavazatokat máshol számolják meg" – mondta Yombatina.

Az ellenzéki nem is ellenzéki?

Bár Deby négy hónappal az elnökválasztás előtt miniszterelnökké nevezte ki, Masra mégis ellene indult.

Az ország ellenzéke, amelyet erőszakosan elnyomtak, vezető személyiségeit pedig eltiltották az indulástól, nem fogadta el a miniszterelnököt ellenzéki jelöltnek, mivel szerintük Masra csak egy báb, akinek indulását csak azért tették lehetővé, hogy „demokratikus színt” adjanak a kampánynak.

Debyt három évvel ezelőtt kiáltották ki tábornoktársai átmeneti elnöknek, miután apját, a vaskezű elnököt, Idriss Deby Itnot a lázadók 30 évnyi hatalomban töltött idő után meggyilkolták. A végleges választási eredmények legkésőbb május 23-ig várhatóak.

A szudáni belháború, oroszok

A szudáni helyzet Déby egyik legnagyobb aggodalma. Az ENSZ adatai szerint Csád több mint egymillió menekültnek ad otthont. „Ez a szám nem tartalmazza azokat a szudániakat, akik a fővárosban telepedtek le” – mondta egy kormányzati forrás a Párizsban szerkesztett The Africa Reportnak. „Ez óriási felfordulás és teher számunkra, de nagyon kevés támogatást kapunk a nemzetközi közösségtől”.

„Amikor azt látjuk, hogy a Nyugat milliárdokat költ Ukrajnára, ahhoz elég, hogy bizonyos fokú frusztrációt érezzünk irántuk"– tette hozzá a forrás.

Több helyi forrás szerint egy körülbelül 30 orosz állampolgárból álló kis csoport valóban áthaladt a csádi főváros repülőterén, mielőtt továbbment volna a szudáni dárfúri régióba. Lehetséges, hogy Moszkva ezeket a segédcsapatokat a Hemeti néven ismert Mohamed Hamdan Dagalo tábornok gyorstámogatási erőinek (RSF) megerősítésére küldte. „A csádi főváros az RSF-nek küldött segélyek csomópontja, olyan szudáni üzletembereken keresztül, akik Csádban kerestek menedéket, valamint az Egyesült Arab Emírségekben működő hálózatokon keresztül” – mondta egy biztonsági forrás a The Africa Reportnak.

És a magyar katonák?

Csád és Magyarország megállapodást írt alá katonák fogadásáról a csádi fővárosban, N’Djamenában – idézi fel a The Africa Report. A Honvédelmi Minisztérium tavaly év végén sajtótájékoztatón jelentette be csádi partnerével egyetemben, hogy 2024-ben több mint 200 katonát küldhet Csádba.

A katonák érkezése azonban még mindig nem történt meg. Bár néhány magyar tisztségviselő már megérkezett N'Djamenába, hogy előkészületeket tegyen, a magyar fegyveres egység tagjai csak a csádi nemzetgyűlés jóváhagyása után tehetik be a lábukat az országba, amely folyamat több hónapig is eltarthat – írja a The Africa Report.

Diplomáciai források szerint ez a terrorizmus elleni harc részeként tervezett bevetés soha nem valósulhat meg.

Déby környezetében többen is ellenzik, ami tönkreteheti az Orbán Viktor magyar kormányfő fia, Orbán Gáspár által eredetileg előterjesztett projektet. A katonatiszt Orbán Gáspár ma már édesapja biztonsági stratégiájának egyik alappillére a Száhel-övezetben – teszi hozzá a The Africa Report.

A NATO céljait nem szolgáló hírszerző központ

A Vsquare oknyomozó portál friss hírlevelében azt írta, hogy az egyik közép-európai kormány biztonsági ügyekért felelős tisztviselője elmondta nekik, információik szerint a magyarok által tervezett csádi misszió állítólagos „terrorizmus- és migráció-ellenőrzési” céljai csupán ürügyek. „Azt hallottuk, hogy a magyar kormány katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban, ami minket is érint. Prigozsin halála és a Wagner-csoport felbomlása óta Oroszország némileg elveszítette a befolyását Afrikában. Attól tartunk, hogy ez a magyar katonai hírszerző központ potenciálisan orosz érdekeket szolgálhat” – értékelte a tisztségviselő.

„Ha Oroszország a következő években fokozza a (nemzetközi) konfliktust, arra számítunk, hogy az sok területet érint majd, és valószínűleg Afrika és a migráció is érintett lesz benne" – tette hozzá a biztonsági ügyekért felelős tisztségviselő.

Több NATO- és EU-képviselő – akikkel a Vsquare és a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs beszélt – hangsúlyozta, hogy a tervezett magyar misszió nem kapcsolódik sem a NATO/EU-hoz, sem az ENSZ-hez, és nem a NATO-n belül koordinált.

„Ez egy szokatlan küldetés, amely nem szolgál semmilyen magyar érdeket, hacsak nem valami oligarchabarát célja van, hogy a profitból kifizesse Putyint. Ellenkező esetben az az erőforrások teljes pazarlása és szükségtelenül veszélyes” – kommentálta a NATO-tisztségviselő.

A Vsquare még hozzáfűzi, hogy az elmúlt hetekben fokozódó feszültségek közepette az Egyesült Államok kivonta csapatait Nigerből és Csádból is, miközben a két afrikai ország megerősítette katonai együttműködését Oroszországgal. A súlyosbodó biztonsági helyzet ellenére egy Budapesten állomásozó magas rangú EU-diplomata megjegyezte, hogy a magyar kormányzati kapcsolatok továbbra is teljes mértékben elkötelezettek 200 katona Csádba küldése mellett.