A felügyelet szerint a harmadik országbeli állampolgárok jelentős része illegálisan dolgozik az építőiparban, a mezőgazdaságban és kertészetben, a húsfeldolgozó iparban, valamint a vendéglátó szektorban. Mások informális munkát végeznek, például bébiszitterként vagy takarítóként magánházaknál.
„Míg korábban főként kelet-európaiak jöttek, most egyre gyakrabban találkozunk unión kívüli országok állampolgáraival, akik különböző szektorokban dolgoznak” – mondta May Verstappen, a munkaügyi felügyelet munkatársa az aktuális ügyekkel foglalkozó műsornak. Hozzátette, hogy ez a csoport különösen ki van téve a kizsákmányolás veszélyének, de mivel illegálisan tartózkodnak Hollandiában, ezt nehéz ellenőrizni.
A felügyelet becslései szerint csak Amszterdam régiójában körülbelül 35 ezer brazil állampolgár dolgozik engedély nélkül. Emellett számos georgiai állampolgárt is azonosítottak a munkaerőpiaci visszaélések kivizsgálása során.
Brazília és Georgia – másik 59 országhoz hasonlóan – vízummentes megállapodással rendelkezik az EU-val, amelynek értelmében állampolgáraik rövid tartózkodásra, pusztán útlevéllel beléphetnek a schengeni övezetbe. A felügyelet szerint egyesek ezt követően kiskaput használnak ahhoz, hogy bekerüljenek holland lakossági nyilvántartásba. Hollandia területére való belépés után bejelentkeznek a lakhatási engedéllyel nem rendelkezők regisztrációs irodájánál (RNI) ahol lakcím nélkül kapnak egyedi személyazonosító, úgynevezett állampolgári szolgáltatási számot. Ennek segítségével bankszámlát nyithatnak vagy céget jegyeztethetnek be a kereskedelmi kamaránál, így hivatalosan dolgozhatnak az országban.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
