6p

Enyhén szólva is veszélyes időszakban veszi át Mark Rutte a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a főtitkári posztját. Sokat dicsért kompromisszum-teremtő képességére most minden korábbinál nagyobb szükség lesz. Ki ő, mit csinált eddig és mit várhatunk tőle? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Tíz év után új főtitkára van a NATO-nak: Mark Rutte ma hivatalosan is átvette a posztot Jens Stoltenbergtől az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában.

Viharos idők

Mindez azt jelenti, hogy 15 év után ismét holland vezetője lesz a 32 tagot számláló katonai szövetségnek. 2004 és 2009 között Jaap de Hoop Scheffer (korábbi holland külügyminiszter) vezette a NATO-t, őt Anders Fogh Rasmussen (korábbi dán kormányfő) váltotta, majd Stoltenberg (korábbi norvég kormányfő) következett, aki két cikluson át igazgatta a szövetséget.

Rutte súlyos nemzetközi feszültségektől és katonai konfliktusoktól terhelt időszakban veszi át a kormánybotot.

Mark Rutte új (balra) és Jen Stoltenberg régi NATO-főtitkár a tisztség átadási ünnepségén a szervezet brüsszeli székházánál
Mark Rutte új (balra) és Jen Stoltenberg régi NATO-főtitkár a tisztség átadási ünnepségén a szervezet brüsszeli székházánál
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ukrajnában már több mint két és fél éve háború dúl, és épp most derült ki, hogy Oroszország jövőre minden eddig ismertnél többet költ majd fegyverkezésre. Izrael épp a héten indított szárazföldi offenzívát – gyakorlatilag totális háborút – Libanonban a Hezbollah szélsőséges iszlamista szervezet ellen, Irán pedig ma este válaszul rakétatámadást hajtott végre a zsidó állam ellen. Egy hónap múlva pedig új elnököt választ az Egyesült Államok.   

De mit érdemes tudni az új NATO-főnökről, és mi várható tőle?

Orbán Viktor is beadta a derekát 

Az 57 éves Ruttét nem kell különösebben bemutatni, hiszen több mint két évtizede ott van a politika nagyszínpadán. Végzettségét tekintve egyébként történész, politikai karrierje előtt pedig az Unilevernél dolgozott menedzserként.

Már a 2000-es évek elején államtitkár volt Hollandiában, konzervatív-liberális pártját (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) pedig 2006 és 2023 között, tehát több mint másfél évtizedig vezette.

Pártjával összesen négy parlamenti választást nyert, aminek köszönhetően 2010 októberétől 2024 júliusáig volt Hollandia miniszterelnöke.

Idén hamar elnyerte a szövetség kulcsállamainak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) támogatását, miután úgy döntött, hogy visszavonul a holland belpolitikától, és megcélozza a NATO főtitkári posztját. Elnöksége azután vált véglegessé, hogy a másik jelölt, Klaus Iohannis román elnök kiszállt a versenyből.  

Megválasztásához a 32 tagország egyhangú támogatására volt szükség, azaz meg kellett szereznie az eleinte bizalmatlan Törökország támogatását, valamint meg kellett törnie a magyar kormány ellenkezését is.

Utóbbi nem volt egyszerű feladat, hiszen Rutte holland kormányfőként élesen kritizálta a magyar kormányt a demokratikus értékek hanyatlására hivatkozva, 2021 júniusában – a kritikusai szerint homofób „gyermekvédelmi törvény”-t bírálva – pedig azt mondta, hogy Magyarországnak nincs többé helye az EU-ban.

Végül azonban Orbán Viktor is feladta ellenkezését, miután a holland politikus levélben biztosította arról, hogy nem fognak magyar katonák részt venni a NATO esetleges ukrajnai tevékenységében, és nem használnak fel magyar forrásokat ezen tevékenységek támogatására.

A The Guardian szerint Rutte kevésbé számít héjának (azaz kevésbé követ agresszív, háborús retorikát), mint a potenciális jelöltként felmerült közép- és kelet-európai politikusok, ugyanakkor egyértelműen kiállt és kiáll Ukrajna mellett és kritizálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Három prioritás

És hogy mi várható tőle a NATO főtitkáraként?

Stoltenberg búcsúbeszédében pragmatizmusa és konszenzusteremtő képessége miatt méltatta utódját, aki ugyanakkor „nem köt kompromisszumot a szövetség értékeit tekintve”.

Rutte – miután megköszönte a szövetségeseknek a bizalmat – három prioritást nevezett meg mai beszédében.

Az első  cél, hogy a NATO – amely az elmúlt években az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt jelentősen megerősítette kelet-európai jelenlétét, valamint kibővült Svédországgal és Finnországgal –  erős maradjon, és biztosítsa, hogy védelme „minden fenyegetéssel szemben hatékony és hiteles maradjon”.

Ezzel alighanem az észak-atlanti szerződés sokat idézett 5. cikkére utalt, amely arról szól, hogy ha bármely szövetségest katonai támadás ér, akkor azt az egész szövetség elleni támadásnak tekintik, azaz együttes erővel lépnek fel a támadó féllel szemben.

A második prioritás, hogy „növelni fogja az Ukrajnának szánt támogatást”, és „egyre közelebb hozza a NATO-hoz”. Szerinte „egy erős és független” Ukrajna nélkül nem lehet tartós biztonság Európában.

És Magyarország érdeke is „egy független és stabil” Ukrajna – erről már  Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője beszélt lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában.

A harmadik prioritás pedig „a partnerségünk erősítése”, mondta Rutte. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi NATO „nagyobb, erősebb és egységesebb”, mint bármikor korábban, ami szerinte nagyrészt elődjének, Stoltenbergnek köszönhető.

Rutte „egyébként” nem aggódik a közelgő amerikai elnökválasztás kimenetele miatt, és mindkét jelölttel – tehát Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is – képes lenne együttműködni. Emlékeztetett arra, hogy holland miniszterelnökként „négy éven át dolgozott” Trumppal.

Elkerülni a világháborút

NATO-hivatalnokok és diplomaták összességében arra számítanak, hogy Rutte megtartja Stoltenberg prioritásait: Ukrajna támogatására és a védelmi költések növelésére szólítja fel a tagállamokat, az Egyesült Államokat pedig „bent tartja” az európai biztonsági rendszerben.

Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy bár a mindenkori NATO-főtitkár nem katonai parancsnok, mégis fontos szerepe van: ő képviseli a szervezetet és neki kell kompromisszumot teremtenie a szövetség tagjai között, akik csak egyhangúan hozhatnak döntéseket.

Ebből a szempontból nem lesz könnyű feladata, hiszen egyrészt közös nevezőt kell találnia a tagállamok között az ukrajnai háború ügyében.

Másrészt a diplomácia eszközeivel mindenképp el kell kerülnie, hogy az orosz-ukrán háború egy nyílt Oroszország-NATO háborúvá alakuljon át – számos tagország a fegyverszállítások és egyéb támogatások révén közvetve már részese a konfliktusnak.

Másképp fogalmazva: a harmadik világháború elkerülése – az új amerikai elnök, valamint Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett – mostantól Mark Ruttén is múlik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG