Tíz év után új főtitkára van a NATO-nak: Mark Rutte ma hivatalosan is átvette a posztot Jens Stoltenbergtől az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában.
Viharos idők
Mindez azt jelenti, hogy 15 év után ismét holland vezetője lesz a 32 tagot számláló katonai szövetségnek. 2004 és 2009 között Jaap de Hoop Scheffer (korábbi holland külügyminiszter) vezette a NATO-t, őt Anders Fogh Rasmussen (korábbi dán kormányfő) váltotta, majd Stoltenberg (korábbi norvég kormányfő) következett, aki két cikluson át igazgatta a szövetséget.
Rutte súlyos nemzetközi feszültségektől és katonai konfliktusoktól terhelt időszakban veszi át a kormánybotot.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Ukrajnában már több mint két és fél éve háború dúl, és épp most derült ki, hogy Oroszország jövőre minden eddig ismertnél többet költ majd fegyverkezésre. Izrael épp a héten indított szárazföldi offenzívát – gyakorlatilag totális háborút – Libanonban a Hezbollah szélsőséges iszlamista szervezet ellen, Irán pedig ma este válaszul rakétatámadást hajtott végre a zsidó állam ellen. Egy hónap múlva pedig új elnököt választ az Egyesült Államok.
De mit érdemes tudni az új NATO-főnökről, és mi várható tőle?
Orbán Viktor is beadta a derekát
Az 57 éves Ruttét nem kell különösebben bemutatni, hiszen több mint két évtizede ott van a politika nagyszínpadán. Végzettségét tekintve egyébként történész, politikai karrierje előtt pedig az Unilevernél dolgozott menedzserként.
Már a 2000-es évek elején államtitkár volt Hollandiában, konzervatív-liberális pártját (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) pedig 2006 és 2023 között, tehát több mint másfél évtizedig vezette.
Pártjával összesen négy parlamenti választást nyert, aminek köszönhetően 2010 októberétől 2024 júliusáig volt Hollandia miniszterelnöke.
Idén hamar elnyerte a szövetség kulcsállamainak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) támogatását, miután úgy döntött, hogy visszavonul a holland belpolitikától, és megcélozza a NATO főtitkári posztját. Elnöksége azután vált véglegessé, hogy a másik jelölt, Klaus Iohannis román elnök kiszállt a versenyből.
Megválasztásához a 32 tagország egyhangú támogatására volt szükség, azaz meg kellett szereznie az eleinte bizalmatlan Törökország támogatását, valamint meg kellett törnie a magyar kormány ellenkezését is.
Utóbbi nem volt egyszerű feladat, hiszen Rutte holland kormányfőként élesen kritizálta a magyar kormányt a demokratikus értékek hanyatlására hivatkozva, 2021 júniusában – a kritikusai szerint homofób „gyermekvédelmi törvény”-t bírálva – pedig azt mondta, hogy Magyarországnak nincs többé helye az EU-ban.
Végül azonban Orbán Viktor is feladta ellenkezését, miután a holland politikus levélben biztosította arról, hogy nem fognak magyar katonák részt venni a NATO esetleges ukrajnai tevékenységében, és nem használnak fel magyar forrásokat ezen tevékenységek támogatására.
A The Guardian szerint Rutte kevésbé számít héjának (azaz kevésbé követ agresszív, háborús retorikát), mint a potenciális jelöltként felmerült közép- és kelet-európai politikusok, ugyanakkor egyértelműen kiállt és kiáll Ukrajna mellett és kritizálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Három prioritás
És hogy mi várható tőle a NATO főtitkáraként?
Stoltenberg búcsúbeszédében pragmatizmusa és konszenzusteremtő képessége miatt méltatta utódját, aki ugyanakkor „nem köt kompromisszumot a szövetség értékeit tekintve”.
Rutte – miután megköszönte a szövetségeseknek a bizalmat – három prioritást nevezett meg mai beszédében.
Az első cél, hogy a NATO – amely az elmúlt években az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt jelentősen megerősítette kelet-európai jelenlétét, valamint kibővült Svédországgal és Finnországgal – erős maradjon, és biztosítsa, hogy védelme „minden fenyegetéssel szemben hatékony és hiteles maradjon”.
Ezzel alighanem az észak-atlanti szerződés sokat idézett 5. cikkére utalt, amely arról szól, hogy ha bármely szövetségest katonai támadás ér, akkor azt az egész szövetség elleni támadásnak tekintik, azaz együttes erővel lépnek fel a támadó féllel szemben.
A második prioritás, hogy „növelni fogja az Ukrajnának szánt támogatást”, és „egyre közelebb hozza a NATO-hoz”. Szerinte „egy erős és független” Ukrajna nélkül nem lehet tartós biztonság Európában.
És Magyarország érdeke is „egy független és stabil” Ukrajna – erről már Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője beszélt lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában.
A harmadik prioritás pedig „a partnerségünk erősítése”, mondta Rutte. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi NATO „nagyobb, erősebb és egységesebb”, mint bármikor korábban, ami szerinte nagyrészt elődjének, Stoltenbergnek köszönhető.
Rutte „egyébként” nem aggódik a közelgő amerikai elnökválasztás kimenetele miatt, és mindkét jelölttel – tehát Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is – képes lenne együttműködni. Emlékeztetett arra, hogy holland miniszterelnökként „négy éven át dolgozott” Trumppal.
Elkerülni a világháborút
NATO-hivatalnokok és diplomaták összességében arra számítanak, hogy Rutte megtartja Stoltenberg prioritásait: Ukrajna támogatására és a védelmi költések növelésére szólítja fel a tagállamokat, az Egyesült Államokat pedig „bent tartja” az európai biztonsági rendszerben.
Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy bár a mindenkori NATO-főtitkár nem katonai parancsnok, mégis fontos szerepe van: ő képviseli a szervezetet és neki kell kompromisszumot teremtenie a szövetség tagjai között, akik csak egyhangúan hozhatnak döntéseket.
Ebből a szempontból nem lesz könnyű feladata, hiszen egyrészt közös nevezőt kell találnia a tagállamok között az ukrajnai háború ügyében.
Másrészt a diplomácia eszközeivel mindenképp el kell kerülnie, hogy az orosz-ukrán háború egy nyílt Oroszország-NATO háborúvá alakuljon át – számos tagország a fegyverszállítások és egyéb támogatások révén közvetve már részese a konfliktusnak.
Másképp fogalmazva: a harmadik világháború elkerülése – az új amerikai elnök, valamint Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett – mostantól Mark Ruttén is múlik.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
