6p

Enyhén szólva is veszélyes időszakban veszi át Mark Rutte a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak a főtitkári posztját. Sokat dicsért kompromisszum-teremtő képességére most minden korábbinál nagyobb szükség lesz. Ki ő, mit csinált eddig és mit várhatunk tőle? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Tíz év után új főtitkára van a NATO-nak: Mark Rutte ma hivatalosan is átvette a posztot Jens Stoltenbergtől az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában.

Viharos idők

Mindez azt jelenti, hogy 15 év után ismét holland vezetője lesz a 32 tagot számláló katonai szövetségnek. 2004 és 2009 között Jaap de Hoop Scheffer (korábbi holland külügyminiszter) vezette a NATO-t, őt Anders Fogh Rasmussen (korábbi dán kormányfő) váltotta, majd Stoltenberg (korábbi norvég kormányfő) következett, aki két cikluson át igazgatta a szövetséget.

Rutte súlyos nemzetközi feszültségektől és katonai konfliktusoktól terhelt időszakban veszi át a kormánybotot.

Mark Rutte új (balra) és Jen Stoltenberg régi NATO-főtitkár a tisztség átadási ünnepségén a szervezet brüsszeli székházánál
Mark Rutte új (balra) és Jen Stoltenberg régi NATO-főtitkár a tisztség átadási ünnepségén a szervezet brüsszeli székházánál
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ukrajnában már több mint két és fél éve háború dúl, és épp most derült ki, hogy Oroszország jövőre minden eddig ismertnél többet költ majd fegyverkezésre. Izrael épp a héten indított szárazföldi offenzívát – gyakorlatilag totális háborút – Libanonban a Hezbollah szélsőséges iszlamista szervezet ellen, Irán pedig ma este válaszul rakétatámadást hajtott végre a zsidó állam ellen. Egy hónap múlva pedig új elnököt választ az Egyesült Államok.   

De mit érdemes tudni az új NATO-főnökről, és mi várható tőle?

Orbán Viktor is beadta a derekát 

Az 57 éves Ruttét nem kell különösebben bemutatni, hiszen több mint két évtizede ott van a politika nagyszínpadán. Végzettségét tekintve egyébként történész, politikai karrierje előtt pedig az Unilevernél dolgozott menedzserként.

Már a 2000-es évek elején államtitkár volt Hollandiában, konzervatív-liberális pártját (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) pedig 2006 és 2023 között, tehát több mint másfél évtizedig vezette.

Pártjával összesen négy parlamenti választást nyert, aminek köszönhetően 2010 októberétől 2024 júliusáig volt Hollandia miniszterelnöke.

Idén hamar elnyerte a szövetség kulcsállamainak (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország) támogatását, miután úgy döntött, hogy visszavonul a holland belpolitikától, és megcélozza a NATO főtitkári posztját. Elnöksége azután vált véglegessé, hogy a másik jelölt, Klaus Iohannis román elnök kiszállt a versenyből.  

Megválasztásához a 32 tagország egyhangú támogatására volt szükség, azaz meg kellett szereznie az eleinte bizalmatlan Törökország támogatását, valamint meg kellett törnie a magyar kormány ellenkezését is.

Utóbbi nem volt egyszerű feladat, hiszen Rutte holland kormányfőként élesen kritizálta a magyar kormányt a demokratikus értékek hanyatlására hivatkozva, 2021 júniusában – a kritikusai szerint homofób „gyermekvédelmi törvény”-t bírálva – pedig azt mondta, hogy Magyarországnak nincs többé helye az EU-ban.

Végül azonban Orbán Viktor is feladta ellenkezését, miután a holland politikus levélben biztosította arról, hogy nem fognak magyar katonák részt venni a NATO esetleges ukrajnai tevékenységében, és nem használnak fel magyar forrásokat ezen tevékenységek támogatására.

A The Guardian szerint Rutte kevésbé számít héjának (azaz kevésbé követ agresszív, háborús retorikát), mint a potenciális jelöltként felmerült közép- és kelet-európai politikusok, ugyanakkor egyértelműen kiállt és kiáll Ukrajna mellett és kritizálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Három prioritás

És hogy mi várható tőle a NATO főtitkáraként?

Stoltenberg búcsúbeszédében pragmatizmusa és konszenzusteremtő képessége miatt méltatta utódját, aki ugyanakkor „nem köt kompromisszumot a szövetség értékeit tekintve”.

Rutte – miután megköszönte a szövetségeseknek a bizalmat – három prioritást nevezett meg mai beszédében.

Az első  cél, hogy a NATO – amely az elmúlt években az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt jelentősen megerősítette kelet-európai jelenlétét, valamint kibővült Svédországgal és Finnországgal –  erős maradjon, és biztosítsa, hogy védelme „minden fenyegetéssel szemben hatékony és hiteles maradjon”.

Ezzel alighanem az észak-atlanti szerződés sokat idézett 5. cikkére utalt, amely arról szól, hogy ha bármely szövetségest katonai támadás ér, akkor azt az egész szövetség elleni támadásnak tekintik, azaz együttes erővel lépnek fel a támadó féllel szemben.

A második prioritás, hogy „növelni fogja az Ukrajnának szánt támogatást”, és „egyre közelebb hozza a NATO-hoz”. Szerinte „egy erős és független” Ukrajna nélkül nem lehet tartós biztonság Európában.

És Magyarország érdeke is „egy független és stabil” Ukrajna – erről már  Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője beszélt lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában.

A harmadik prioritás pedig „a partnerségünk erősítése”, mondta Rutte. Beszélt arról is, hogy a jelenlegi NATO „nagyobb, erősebb és egységesebb”, mint bármikor korábban, ami szerinte nagyrészt elődjének, Stoltenbergnek köszönhető.

Rutte „egyébként” nem aggódik a közelgő amerikai elnökválasztás kimenetele miatt, és mindkét jelölttel – tehát Kamala Harrisszel és Donald Trumppal is – képes lenne együttműködni. Emlékeztetett arra, hogy holland miniszterelnökként „négy éven át dolgozott” Trumppal.

Elkerülni a világháborút

NATO-hivatalnokok és diplomaták összességében arra számítanak, hogy Rutte megtartja Stoltenberg prioritásait: Ukrajna támogatására és a védelmi költések növelésére szólítja fel a tagállamokat, az Egyesült Államokat pedig „bent tartja” az európai biztonsági rendszerben.

Elemzők arra is emlékeztetnek, hogy bár a mindenkori NATO-főtitkár nem katonai parancsnok, mégis fontos szerepe van: ő képviseli a szervezetet és neki kell kompromisszumot teremtenie a szövetség tagjai között, akik csak egyhangúan hozhatnak döntéseket.

Ebből a szempontból nem lesz könnyű feladata, hiszen egyrészt közös nevezőt kell találnia a tagállamok között az ukrajnai háború ügyében.

Másrészt a diplomácia eszközeivel mindenképp el kell kerülnie, hogy az orosz-ukrán háború egy nyílt Oroszország-NATO háborúvá alakuljon át – számos tagország a fegyverszállítások és egyéb támogatások révén közvetve már részese a konfliktusnak.

Másképp fogalmazva: a harmadik világháború elkerülése – az új amerikai elnök, valamint Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett – mostantól Mark Ruttén is múlik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Megmutatta a magyar állampolgárságú túszát a Hamász
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 19:50
Legutoljára nagyjából egy éve tűnt fel hasonló videón.
Nemzetközi Nem akárki érkezik Magyarországra: mit keres itt Trump fia?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 18:57
Az üzletember hamarosan Magyarországra jöhet.
Nemzetközi Újra leülhet tárgyalni a háborúról Oroszország és Amerika
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 18:39
Ukrajna nem lesz jelen.
Nemzetközi Erős földrengésről érkezett hír
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:38
Megmozdult a föld Törökországban.
Nemzetközi Beütött a krach: rákényszeríti Amerika az akaratát az ukránokra?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 14:46
A Trump-adminisztráció külügyminisztere helyett csak egy ultimátumot küldött.
Nemzetközi Putyin elégedetlen és újabb fegyvereket rendelt
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 14:14
Az orosz elnök nem elégedett a fegyverkezettségi szinttel.
Nemzetközi Több mint 130 drónt vetett be az orosz hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 12:55
Tömeges dróncsapás ért több ukrán megyét.
Nemzetközi Hszi Csin-ping: a vámháborúk sértik a világ gazdasági rendjét
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 11:54
A kínai elnök aggódik a világgazdaságért.
Nemzetközi Elhalasztották a szerdára tervezett londoni béketárgyalásokat Ukrajnáról
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 11:25
Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelezte, nem lesz ott.
Nemzetközi A Szent Péter-bazilikába viszik a felravatalozott Ferenc pápát
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 10:20
Szombati temetésig lehet búcsút venni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG