8p

A geopolitikai változásokkal összhangban, Oroszország pozíciójának megerősödésével, a térség országai, néhány kivétellel, fokozottan költenek katonai védelmükre.

Közép- és Kelet-Európában a védelmi kiadások nem csupán diplomáciai szócséplést jelentenek, a korábban elhanyagolt védelmi költségvetések a címlapokra kerültek. Azok az EU- és NATO-tagállamok, amelyek a Kreml közvetlen szomszédságában helyezkednek el, a nyugati országokat meghaladó ütemben növelték katonai kiadásaikat – teljes összhangban az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump többször hangoztatott követelésével, hogy a NATO-szövetségesek vállaljanak nagyobb terhet – írja az Euractiv.

A volt amerikai elnök egy tavalyi kampányrendezvényen kijelentette, hogy hagyná, hogy Oroszország „azt csináljon, amit csak akar” azokkal az országokkal, amelyek nem teljesítik a NATO által elvárt, GDP arányában számított két százalékos védelmi kiadási célt. Nemrég egy még radikálisabb, öt százalékos küszöböt vetett fel – ami a legtöbb ország számára irreális elvárás, de egyértelmű üzenetet hordoz: Washington többet vár el.

Elfordultak egymástól: Volodimir Zelenszkij ukrán, és Donald Trump amerikai elnök
Elfordultak egymástól: Volodimir Zelenszkij ukrán, és Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP

Ám amint a múlt pénteki összetűzés is megmutatta Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, Európa már nem lehet biztos az amerikai támogatásban – sőt, függetlenül attól, mennyit költ védelemre. Ez a felismerés még sürgetőbbé teszi a régió katonai képességeinek fejlesztését.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy állnak Közép- és Kelet-Európa országai a védelmi kiadások terén, miért növelik azokat, és mit jelent mindez a kontinens biztonságpolitikai helyzetére nézve.

Lengyelország az élen jár

Lengyelország Trump elvárásainak mintapéldája – sőt, annál is több. Oroszország ukrajnai inváziója teljes mértékben mozgósította Varsót, amely közvetlen határral rendelkezik mind Ukrajnával, mind pedig a szigetként beékelődő orosz Kalinyingrádi területtel.

2024-ben Lengyelország védelmi kiadásai elérték a GDP 4,12 százalékát, és a tervek szerint ez 2025-re 4,7 százalékra növekszik – ez a legmagasabb arány a NATO-ban, még az Egyesült Államok 3,4 százalékos GDP-arányos védelmi költését is meghaladja.

A pénz egy átfogó haderőfejlesztési programot finanszíroz, amely magában foglalja egy 250 ezer fős professzionális hadsereg felállítását is és a légierő modernizációját. Varsó azonban nem csupán költekezik – egyre inkább kulcsszereplőként pozicionálja magát a NATO keleti szárnyán, és folyamatos nyomást gyakorol a NATO-ra a két százalékos védelmi kiadási küszöb emelése érdekében.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter javasolta, hogy az Európai Unió hozzon létre egy „újrafegyverkezési bankot” (rearmament bank), amellyel biztosíthatja a szükséges forrásokat védelmi képességeinek növelésére és az orosz agresszió elrettentésére. E tervet be szeretnék mutatni az Európai Tanács március 6-i ülésén – írja az Euobserver.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszer nem retten a gyülekező felhőktől
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszer nem retten a gyülekező felhőktől
Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

Csehország közvetít

Bár Prága kiadásai eltörpülnek a lengyel számok mellett, Oroszország háborúja cselekvésre ösztönözte az országot, amely 2023-ban még csak GDP-je 1,5 százalékát fordította védelemre.

Csehország 2024-ben GDP-je két százalékát fordította védelemre, és 2025-re ezt az arányt várhatóan 2,3 százalékra növeli.

Ami Ukrajna támogatását illeti, Csehország rendkívül aktív szerepet vállalt. Az ország több mint 1 milliárd dollár értékű katonai segítséget küldött Ukrajnának, amelyért NATO-szintű elismerést kapott. Emellett 2024 elején egy egész Európára kiterjedő kezdeményezést indított az ukrán hadsereg számára szükséges lőszer beszerzésére. A tervet több EU- és NATO-tagállam is támogatta, és ezzel Prága egyre inkább biztonságpolitikai közvetítő szereplővé válik Európában.

Észtország nagyon elszánt

Oroszország közelsége és a szovjet megszállás fájdalmas emlékei arra ösztönzik Észtországot, hogy jelentős összegeket fektessen a kibervédelembe és a NATO balti jelenlétének megerősítésébe.

2024-ben Észtország a GDP 3,43 százalékát fordította védelemre, ami kiemelkedő arány, de az 1,3 milliós kis nemzet itt nem áll meg.

Ez egy egyértelmű jelzés Trumpnak – és Putyinnak –, hogy a kis országok is képesek túlnőni a súlycsoportjukon.

Litvánia német bázist épít

Litvánia 2024-ben a GDP 2,8 százalékát költötte védelemre, ezzel közel került a NATO élmezőnyéhez.

Gitanas Nausėda litván elnök nyíltan támogatja Trump merész 5 százalékos javaslatát, és ígéretet tett arra, hogy 2026-ra a védelmi kiadásokat 5-6 százalékra növeli – bár elemzők szerint ez a gazdasági nehézségek miatt nehezen kivitelezhető. A források egy részét egy történelmi jelentőségű megállapodásra költik, amelynek értelmében Litvánia 2027-ig 5 ezer német katonát fogad Rūdninkai kiképzőközpontjában – hatalmas változás egy olyan ország számára, amely korábban szkeptikusan állt a külföldi támaszpontokhoz, amiről az Euronews is beszámolt.

Lettország sokat költ

Lettország 2024-ben már a GDP 3,45 százalékát fordította védelemre, és nem lassít. Az infláció problémát jelent, de Riga eltökélt abban, hogy lépést tartson szomszédaival.

Tánczos Barna, román pénzügyminiszter vigyáz a kiadásokra
Tánczos Barna, román pénzügyminiszter vigyáz a kiadásokra
Fotó: Facebook/Tánczos Barna

Románia megbízható partner

2024-ben Románia védelmi kiadásai a GDP 2,5 százalékát tették ki, mintegy 7,95 milliárd euró értékben, és a tervek szerint ezen a szinten maradnak.

A pénz az elavult hadsereg modernizálására és a NATO délkeleti szárnyának megerősítésére megy. Románia nem csinál nagy hírverést ebből, de a szövetség megbízható fogaskereke marad.

Bulgária a gyenge láncszem

Bulgáriát a NATO keleti szárnyának egyik gyenge láncszemének tartják, hadserege még mindig elavult szovjet fegyvereket használ – de már nem sokáig.

2024-ben Bulgária a GDP 2,5 százalékát fordította védelemre, főként nagy katonai beszerzések miatt, valamint a katonai fizetések 30 százalékos emelésére, hogy új katonákat vonzzon a hadseregbe.

Az ország 16 F-16 Block 70 vadászgépet vásárolt – ebből nyolc 2025-ben érkezik –, valamint amerikai Stryker páncélozott járműveket és Javelin rakétákat. Németország egy 182 millió eurós IRIS-T SLM légvédelmi rendszert és 1 milliárd euró értékű járőrhajókat szállít, míg Franciaország 140 millió euró értékben biztosít 3D radarokat. Ezzel Bulgária több országból szerez be eszközöket hadereje modernizálására.

Görögország a törököket figyeli

Görögország 2024-ben GDP-je 3 százalékát fordította védelemre.

Azonban ennek oka kevésbé Oroszország, sokkal inkább a Törökországgal való, évtizedek óta fennálló rivalizálás. Athén Rafale vadászgépeket, F-35-ösöket és fregattokat vásárol, és tengeri erejét demonstrálja az Égei-tengeren. Trumpot talán nem érdekli Ankara szerepe, de a számokkal valószínűleg elégedett lenne.

Magyarország nem tervez kiadásnövelést

A magyar kormány a 2025-ös költségvetés szerint 1752,3 milliárd forintot fordít honvédelmi kiadásokra. Ez az összeg valamelyest elmarad a 2024-es ráfordítástól, amikor a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot költöttek védelmi célokra. Az idei csökkenés mértéke 2,3 százalék, ami 46 milliárd forintos visszaesést jelent az előző évhez képest – írja az Oeconomus kutatóintézet.

Bár nominálisan kevesebb forrás jut a honvédelemre, Magyarország továbbra is a NATO által elvárt szinten tartja védelmi kiadásait. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint hazánk 2023 óta GDP-arányosan 2,1 százalékot fordít a védelemre, ami összhangban van a szövetségesi kötelezettségekkel.

Mire elég a pénz?

Közép- és Kelet-Európa – Lengyelország, a balti államok és Románia vezetésével – olyan védelmi költekezésbe kezdett, amely alapjaiban formálja át a NATO-t. Ezek az országok, amelyeket korábban a szövetség „kisöccseinek” tartottak, most a NATO élvonalába léptek, és százalékos arányban megelőzik olyan nyugati óriásokat, mint Németország, amely 2 százalékot költ, és Franciaország, amelynek költése 2025-re várhatóan eléri a 2 százalékot.

Oroszország háborúja megfordította a helyzetet: míg korábban a keleti országok próbáltak felzárkózni, most a Nyugat próbálja utolérni őket – ami érthető, hiszen a keleti tagállamok földrajzilag sokkal közelebb vannak Oroszországhoz.

Azonban nem minden fenékig tejfel: az infláció – amely például a balti államokban 2023-ban meghaladta a 15 százalékot – jelentősen csökkenti a vásárlóerőt.

A közép- és kelet-európai országok üzenete egyértelmű: nagyot kell költeni, mert muszáj. Trump nyomása extra lökést adhat a folyamatnak – vagy épp rávilágíthat arra, hogy a pénz önmagában nem old meg mindent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Nagyon megorroltak az EP-képviselők von der Leyenre a magyar Pride-ügy miatt
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 19:46
Az Európai Parlament 60 képviselője nyílt levélben fejezte ki „mély csalódottságát és aggodalmát” amiatt, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az Európai Bizottság elnökének hivatala arra kérte a biztosokat, ne vegyenek részt az idei Budapest Pride rendezvényen.
Nemzetközi Távoli országból érkezett szövetséges Orbán Viktorhoz
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 18:16
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnököt – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Nemzetközi „Ez népirtás” – 380 író és szervezet emelte fel szavát a gázai pokol ellen
Wéber Balázs | 2025. május 28. 17:46
Szerintük már nem kérdés, hogy Gázában népirtást követ el Izrael, és erről nem szabad hallgatni. Egyúttal határozottan elítélik az antiszemitizmust is. Szijjártó Péter eközben kritika nélkül kiállt az izraeli kormány mellett.
Nemzetközi Trump harca a kínai kémek és radikális balosok ellen
Káncz Csaba | 2025. május 28. 15:01
Az amerikai egyetemeket most a nemzetbiztonság megsértésének vádja fenyegeti külföldi hallgatói összetételük, vagy a kínai hadsereggel való érintőleges kapcsolataik miatt. Mostanáig a Harvard afféle repülőgép-hordozó volt, ha az Egyesült Államok puha hatalmáról volt szó. Most Trump és a MAGA-csőcselék ezt akarja elsüllyeszteni. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Eltörölte az EU a gazdasági szankciókat egy közel-keleti országgal szemben
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 14:31
Az Európai Unió Tanácsa feloldotta a Szíriával szemben bevezetett valamennyi uniós gazdasági szankciót, kivéve a biztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseket – közölte az uniós tanács szerdán.
Nemzetközi Az ukrán népért, a gázai gyerekekért és az izraeli túszokért is szót emelt XIV. Leó pápa
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 13:16
A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.
Nemzetközi Szijjártó Péter hiába akadhatott ki – nem igaz, hogy Ukrajna erre készült?
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 11:59
Megerősítetlen sajtóértesülés lehetett egy kárpátaljai magyar párt betiltása.
Nemzetközi Kiszivárogtak Putyin feltételei, ha nem teljesítik, még keményebb lehet
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 11:25
Kijev és európai partnerei szerint Oroszország csak húzza az időt.
Nemzetközi Ágy nélküli fekhely, rabszolgakörülmények: milliárdokat követelnek a BYD-tól
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 10:56
Az ügyészek állítása szerint a dolgozók útlevelét elkobozták, jogellenes munkaszerződéseket írattak alá velük.
Nemzetközi Zelenszkij sokkoló bejelentést tett, már készülnek
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 10:19
Az orosz elnök egy 10 kilométeres „ütközőzónát” alakítana ki a két ország határán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG