Közép- és Kelet-Európában a védelmi kiadások nem csupán diplomáciai szócséplést jelentenek, a korábban elhanyagolt védelmi költségvetések a címlapokra kerültek. Azok az EU- és NATO-tagállamok, amelyek a Kreml közvetlen szomszédságában helyezkednek el, a nyugati országokat meghaladó ütemben növelték katonai kiadásaikat – teljes összhangban az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump többször hangoztatott követelésével, hogy a NATO-szövetségesek vállaljanak nagyobb terhet – írja az Euractiv.
A volt amerikai elnök egy tavalyi kampányrendezvényen kijelentette, hogy hagyná, hogy Oroszország „azt csináljon, amit csak akar” azokkal az országokkal, amelyek nem teljesítik a NATO által elvárt, GDP arányában számított két százalékos védelmi kiadási célt. Nemrég egy még radikálisabb, öt százalékos küszöböt vetett fel – ami a legtöbb ország számára irreális elvárás, de egyértelmű üzenetet hordoz: Washington többet vár el.
Fotó: AFP
Ám amint a múlt pénteki összetűzés is megmutatta Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, Európa már nem lehet biztos az amerikai támogatásban – sőt, függetlenül attól, mennyit költ védelemre. Ez a felismerés még sürgetőbbé teszi a régió katonai képességeinek fejlesztését.
Az alábbiakban áttekintjük, hogy állnak Közép- és Kelet-Európa országai a védelmi kiadások terén, miért növelik azokat, és mit jelent mindez a kontinens biztonságpolitikai helyzetére nézve.
Lengyelország az élen jár
Lengyelország Trump elvárásainak mintapéldája – sőt, annál is több. Oroszország ukrajnai inváziója teljes mértékben mozgósította Varsót, amely közvetlen határral rendelkezik mind Ukrajnával, mind pedig a szigetként beékelődő orosz Kalinyingrádi területtel.
2024-ben Lengyelország védelmi kiadásai elérték a GDP 4,12 százalékát, és a tervek szerint ez 2025-re 4,7 százalékra növekszik – ez a legmagasabb arány a NATO-ban, még az Egyesült Államok 3,4 százalékos GDP-arányos védelmi költését is meghaladja.
A pénz egy átfogó haderőfejlesztési programot finanszíroz, amely magában foglalja egy 250 ezer fős professzionális hadsereg felállítását is és a légierő modernizációját. Varsó azonban nem csupán költekezik – egyre inkább kulcsszereplőként pozicionálja magát a NATO keleti szárnyán, és folyamatos nyomást gyakorol a NATO-ra a két százalékos védelmi kiadási küszöb emelése érdekében.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter javasolta, hogy az Európai Unió hozzon létre egy „újrafegyverkezési bankot” (rearmament bank), amellyel biztosíthatja a szükséges forrásokat védelmi képességeinek növelésére és az orosz agresszió elrettentésére. E tervet be szeretnék mutatni az Európai Tanács március 6-i ülésén – írja az Euobserver.
Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images
Csehország közvetít
Bár Prága kiadásai eltörpülnek a lengyel számok mellett, Oroszország háborúja cselekvésre ösztönözte az országot, amely 2023-ban még csak GDP-je 1,5 százalékát fordította védelemre.
Csehország 2024-ben GDP-je két százalékát fordította védelemre, és 2025-re ezt az arányt várhatóan 2,3 százalékra növeli.
Ami Ukrajna támogatását illeti, Csehország rendkívül aktív szerepet vállalt. Az ország több mint 1 milliárd dollár értékű katonai segítséget küldött Ukrajnának, amelyért NATO-szintű elismerést kapott. Emellett 2024 elején egy egész Európára kiterjedő kezdeményezést indított az ukrán hadsereg számára szükséges lőszer beszerzésére. A tervet több EU- és NATO-tagállam is támogatta, és ezzel Prága egyre inkább biztonságpolitikai közvetítő szereplővé válik Európában.
Észtország nagyon elszánt
Oroszország közelsége és a szovjet megszállás fájdalmas emlékei arra ösztönzik Észtországot, hogy jelentős összegeket fektessen a kibervédelembe és a NATO balti jelenlétének megerősítésébe.
2024-ben Észtország a GDP 3,43 százalékát fordította védelemre, ami kiemelkedő arány, de az 1,3 milliós kis nemzet itt nem áll meg.
Ez egy egyértelmű jelzés Trumpnak – és Putyinnak –, hogy a kis országok is képesek túlnőni a súlycsoportjukon.
Litvánia német bázist épít
Litvánia 2024-ben a GDP 2,8 százalékát költötte védelemre, ezzel közel került a NATO élmezőnyéhez.
Gitanas Nausėda litván elnök nyíltan támogatja Trump merész 5 százalékos javaslatát, és ígéretet tett arra, hogy 2026-ra a védelmi kiadásokat 5-6 százalékra növeli – bár elemzők szerint ez a gazdasági nehézségek miatt nehezen kivitelezhető. A források egy részét egy történelmi jelentőségű megállapodásra költik, amelynek értelmében Litvánia 2027-ig 5 ezer német katonát fogad Rūdninkai kiképzőközpontjában – hatalmas változás egy olyan ország számára, amely korábban szkeptikusan állt a külföldi támaszpontokhoz, amiről az Euronews is beszámolt.
Lettország sokat költ
Lettország 2024-ben már a GDP 3,45 százalékát fordította védelemre, és nem lassít. Az infláció problémát jelent, de Riga eltökélt abban, hogy lépést tartson szomszédaival.
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Románia megbízható partner
2024-ben Románia védelmi kiadásai a GDP 2,5 százalékát tették ki, mintegy 7,95 milliárd euró értékben, és a tervek szerint ezen a szinten maradnak.
A pénz az elavult hadsereg modernizálására és a NATO délkeleti szárnyának megerősítésére megy. Románia nem csinál nagy hírverést ebből, de a szövetség megbízható fogaskereke marad.
Bulgária a gyenge láncszem
Bulgáriát a NATO keleti szárnyának egyik gyenge láncszemének tartják, hadserege még mindig elavult szovjet fegyvereket használ – de már nem sokáig.
2024-ben Bulgária a GDP 2,5 százalékát fordította védelemre, főként nagy katonai beszerzések miatt, valamint a katonai fizetések 30 százalékos emelésére, hogy új katonákat vonzzon a hadseregbe.
Az ország 16 F-16 Block 70 vadászgépet vásárolt – ebből nyolc 2025-ben érkezik –, valamint amerikai Stryker páncélozott járműveket és Javelin rakétákat. Németország egy 182 millió eurós IRIS-T SLM légvédelmi rendszert és 1 milliárd euró értékű járőrhajókat szállít, míg Franciaország 140 millió euró értékben biztosít 3D radarokat. Ezzel Bulgária több országból szerez be eszközöket hadereje modernizálására.
Görögország a törököket figyeli
Görögország 2024-ben GDP-je 3 százalékát fordította védelemre.
Azonban ennek oka kevésbé Oroszország, sokkal inkább a Törökországgal való, évtizedek óta fennálló rivalizálás. Athén Rafale vadászgépeket, F-35-ösöket és fregattokat vásárol, és tengeri erejét demonstrálja az Égei-tengeren. Trumpot talán nem érdekli Ankara szerepe, de a számokkal valószínűleg elégedett lenne.
Magyarország nem tervez kiadásnövelést
A magyar kormány a 2025-ös költségvetés szerint 1752,3 milliárd forintot fordít honvédelmi kiadásokra. Ez az összeg valamelyest elmarad a 2024-es ráfordítástól, amikor a honvédelmi alappal együtt összesen 1985,3 milliárd forintot költöttek védelmi célokra. Az idei csökkenés mértéke 2,3 százalék, ami 46 milliárd forintos visszaesést jelent az előző évhez képest – írja az Oeconomus kutatóintézet.
Bár nominálisan kevesebb forrás jut a honvédelemre, Magyarország továbbra is a NATO által elvárt szinten tartja védelmi kiadásait. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint hazánk 2023 óta GDP-arányosan 2,1 százalékot fordít a védelemre, ami összhangban van a szövetségesi kötelezettségekkel.
Mire elég a pénz?
Közép- és Kelet-Európa – Lengyelország, a balti államok és Románia vezetésével – olyan védelmi költekezésbe kezdett, amely alapjaiban formálja át a NATO-t. Ezek az országok, amelyeket korábban a szövetség „kisöccseinek” tartottak, most a NATO élvonalába léptek, és százalékos arányban megelőzik olyan nyugati óriásokat, mint Németország, amely 2 százalékot költ, és Franciaország, amelynek költése 2025-re várhatóan eléri a 2 százalékot.
Oroszország háborúja megfordította a helyzetet: míg korábban a keleti országok próbáltak felzárkózni, most a Nyugat próbálja utolérni őket – ami érthető, hiszen a keleti tagállamok földrajzilag sokkal közelebb vannak Oroszországhoz.
Azonban nem minden fenékig tejfel: az infláció – amely például a balti államokban 2023-ban meghaladta a 15 százalékot – jelentősen csökkenti a vásárlóerőt.
A közép- és kelet-európai országok üzenete egyértelmű: nagyot kell költeni, mert muszáj. Trump nyomása extra lökést adhat a folyamatnak – vagy épp rávilágíthat arra, hogy a pénz önmagában nem old meg mindent.
