Vadászat politikusokra - a Fico-merénylettel újrakezdődik a véres sorozat? Vigyázat, felkavaró tartalom!

A Robert Fico elleni merényletkísérlet kapcsán visszatérő eleme a tudósításoknak, politikusi megszólalásoknak, hogy megdöbbentő, hogy ilyesmi Európa közepén megtörténhetett. Természetesen az, hogy egy uniós ország miniszterelnökét lövések érik, valóban megdöbbentő és szörnyű. Ha visszanézzük az európai politikusok ellen a közelmúltban elkövetett merényletek és merényletkísérletek listáját, azt kell mondani, hogy az elmúlt két évtizedet leszámítva ehhez hasonló esetből meglepően sokat találunk. Remélhetőleg a mostani merénylet nem a korábbiakhoz való visszatérést jelenti, hanem újabb húsz év után, mint kirívó esetre fogunk emlékezni erre.

Általános trendekre nehéz lenne rámutatni az esetek kapcsán: sokszor magányos merénylők voltak az elkövetők (persze gyakran felmerült, hogy ez csak a látszat), máskor pedig „bejegyzett” terrorszervezetek. A megtámadott politikusok jobbról és balról is érkeztek, ahogy a merénylők is. Az mindenképpen figyelemre méltó viszont, hogy a „Vasfüggöny” keleti oldalán a rendszerváltások előtt nem történtek politikai merényletek az elmúlt fél évszázadban, a mostani előtti első ilyen eset Zoran Djindic szerb miniszterelnöké volt.

Nézzük tehát az elmúlt 50 évben Európában politikusok ellen elkövetett merényletek és merényletkísérleteket:

• A svéd szociáldemokrata külügyminisztert, Anna Lindhet 2003 szeptemberében Stockholm belvárosában sebesítette meg egy késes támadó. A politikus belehalt sérüléseibe, a merénylőt két héttel később kerítették kézre, majd életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Lindh halála a svéd euróbevezetésről szóló népszavazás hajrájában történt (a miniszter az „igen”-tábor egyik vezéralakja volt, a népszavazáson végül a „nem”-ek győztek). A merénylő egy szerb szülőktől Svédországban született férfi volt, a vizsgálatok szerint nem volt egyértelmű politikai motiváció tette mögött, a merénylet idején a beszámíthatósága is kérdéses volt.

• 2003. március 12-én egy mesterlövészpuskából leadott lövések ölték meg Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt Belgrádban, a szerb kormány székháza előtt. Gyilkosát a szerb politikai életbe, illetve a szerb hadseregbe is mélyen bekötött szervezett bűnözéssel hozták kapcsolatba. Őt magát 40 évre ítélték, de ma sem tudjuk, pontosan ki és miért utasította a merénylet elkövetésére. Djindic állítólag lecsapni készült egyes maffiafőnökökre, de Slobodan Milosevic egykori szerb elnök a hágai bíróságnak történt kiadatása is felmerült az okok között.

• Jacques Chirac francia elnök ellen a legnagyobb francia nemzeti ünnepen, július 14-én kíséreltek meg merényletet. A 25 éves elkövető egy – az elnököt el nem találó – lövést tudott leadni, mielőtt a földre teperték, a rendőrség később „neonáci és huligán” csoportokkal tudta összefüggésbe hozni a merénylőt, akinek dokumentált pszichiátriai problémái is voltak korábban.
• Pim Fortuyn holland jobboldali, a bevándorlással és az iszlámmal szemben is meglehetősen sarkos állításokat megfogalmazó politikust 2002 májusában lőtték le, néhány nappal a választások előtt. Merénylője egy környezetvédelmi, állatvédelmi szervezetnél dolgozott, és a tárgyaláson elmondta, azért gyilkolt, mert meg akarta akadályozni, hogy Fortuyn a saját politikai befolyását erősíthesse a muszlimok és a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak bűnbaknak való kikiáltásával. 18 évet kapott, 12 év után feltételesen szabadlábra helyezték.

• Wolfgang Schauble német kereszténydemokrata politikust 1990-ben a német újraegyesítés utáni napokban érte több golyó egy kampányeseményen egy mentálisan instabil férfi fegyveréből. Schauble tolószékbe kényszerült, de később a belügyminiszteri, pénzügyminiszteri, illetve parlamenti elnöki poszton is szolgált.
• Olof Palme svéd szociáldemokrata miniszterelnököt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán érték halálos lövések. Ugyan egy gyanúsítottat elfogtak, de később felmentették, a gyilkosság okairól, elkövetőjéről számtalan elmélet és összeesküvés-elmélet kering a mai napig. 2020-ban a svéd hatóságok bejelentették, hogy azonosították a tettest, egy Stig Engström nevű férfi személyében, aki 2000-ben öngyilkos lett, de a korábbi nyomozati anyagok szerint erőteljes ellenérzései voltak Palme politikájával szemben.

• Margaret Thatcher brit miniszterelnök a csodával határos módon sérülés nélkül élte túl a brightoni Grand Hotel elleni bombamerényletet 1984. október 12-én. Thatcher a brit Konzervatív Párt az épületben tartandó konferenciájára érkezett a szállodába, és férjével együtt a lakosztályukban tartózkodtak, amikor az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) által hetekkel korábban telepített pokolgép felrobbant. Öt ember, köztük egy tory parlamenti képviselő halt meg, sokak életét az mentette meg, hogy az épület – bár súlyos károkat szenvedett – nem dőlt össze.

• II. János Pál pápát a kurd Ali Agca sebesítette meg súlyosan 1981. május 13-án, a Szent Péter téren. A pápát négy golyó találta el. Agca nem egyedül dolgozott, három bűntársa is a téren tartózkodott, állításuk szerint a műveletet az olaszországi bolgár katonai attasé irányította egy Bulgáriában élő török maffiózó utasítására. Agcát életfogytiglanra ítélték, a pápa kérésére kapott kegyelmet 2000-ben, de végül csak 2010-ben szabadult török börtönéből.

• Aldo Moro korábbi kereszténydemokrata olasz miniszterelnököt a militáns szélsőbaloldali Vörös Brigádok tagjai 1978 márciusában rabolták el, életéért cserébe társaik szabadon engedését követelték. A tárgyalások nem haladtak, a Morót fogva tartók „halálra ítélték”, majd kivégzeték; holttestét pedig közel két hónap után találták meg Róma belvárosában, egy parkoló autó csomagtartójában. Moro egyébként halála előtt „történelmi kiegyezést” tervezett végrehajtani, koalícióra lépve a kommunista párttal. A tetteseket később elfogták, a Vörös Brigádokat szinte teljesen felszámolták.

• Nem sokkal azután, hogy a Franco-rezsim egyik utolsó miniszterelnöke lett, Luis Carrero Blanco spanyol kormányfővel egy, az út alá ásott alagútba rejtett bomba végzett 1973. december 20-án, sofőrje és testőre is belehalt a sérüléseibe. A merényletet az ETA baszk szeparatista terrorszervezet tagjai követték el. A támadás végrehajtói közül csak egy került börtönbe, de néhány évvel később, az általános amnesztia idején ki is szabadult. Egy másik tettessel szintén bombamerénylet végzett, amelyet egy spanyol félkatonai szervezet követett el.

Természetesen vissza lehetne ennél régebbre is menni, a 20. század első felében még jóval több merénylet, illetve merényletkísérlet történt vezető európai politikusok ellen. De említhetnénk például a Ronald Reagan amerikai elnök elleni 1981-es merényletkísérletet is, amely elég hasonló körülmények között történt, mint a Robert Fico elleni támadás.

Vannak olyan ügyek is, mint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa, amelyben a lengyel elnökön, Lech Kaczynskin kívül a lengyel állam több tucat magas rangú állami vezetője, de ellenzéki politikusok is életüket vesztették. Ugyan az azóta lezajlott vizsgálatok nem találtak bizonyítékot arra, hogy merénylet történt volna, máig sokan vélik úgy, hogy egy külföldi titkosszolgálatnak is köze lehetett az eseményekhez.

Magyarország ebből a szempontból szerencsés helynek számít. Az utolsó, merénylet áldozatául esett vezető politikus, Tisza István akkor már csak exminiszterelnök volt, akit több sikertelen korábbi merényletkísérlet után feltehetően egy frontról visszatért katona gyilkolt meg 1918. október 18-án. A tettes(ek) pontos kiléte máig ismeretlen maradt.

(via Reuters)