Furcsa vegyesfelvágott lehet Orbán Viktorék új EP-frakciója

„Láthatjuk, hogy miként vezeti Orbán Viktor Magyarországot, és Babist a jelek szerint inspirálja Orbán. Tehát bizonyos tekintetben hasznos, hogy Andrej Babis úgy döntött: ezentúl nem tesz úgy, mintha az ANO egy liberális párt lenne, amely az európai liberálisokhoz tartozik. Úgy döntött, csatlakozik ehhez az új szövetséghez, amely önmeghatározása szerint nagyon erősen ellenzi a migrációt és a Green Dealt, valamint jelen pillanatban nagyon kritikus az Európai Unióval szemben.”

Így kommentálta Jiří Pehe cseh politikai elemző a cseh állami rádiónak azt a hírt, miszerint Andrej Babis pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) – miután kilépett az Európai Parlament (EP) liberális frakciójából, a Renew-ból – a Fidesszel és az Osztrák Szabadságpárttal közösen új pártszövetséget hozott létre Patrióták Európáért névvel. A szövetség ezen a néven tervez frakciót alakítani az EP-ben.

Jiří Pehe szerint erre képesek lehetnek, hiszen egy képviselőcsoporthoz 25 képviselő kell hét különböző országból, és a három pártnak összesen 23 képviselője van. Hétfőn pedig – tesszük hozzá – kiderült, hogy a nemzeti-konzervatívként és szélsőjobbosként is emlegetett portugál Chega két képviselője is csatlakozni kívá hozzájuk, így a 25-ös létszám már meg is van (igaz, még további három ország küldötteire is szükség lesz).          

„Az, hogy milyen erős lesz a frakció, attól függ majd, hogy Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése csatlakozik-e majd hozzájuk, nekik ugyanis sok képviselőjük (30) van” – emelte ki a cseh elemző.

Arról már írtunk, hogy olasz sajtóhírek szerint a Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga már meg is állapodott: elhagyják az Identitás és Demokrácia nevű frakciót, és csatlakoznak a Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz. Ha ez valóban megtörténne – hivatalos megerősítés még nincs –, akkor már 63 képviselőjük lenne. (A német AfD ugyanakkor rövidtávon biztosan nem akar belépni.)  

A cseh elemző szerint az 50 fősnél nagyobb frakció már teljesítmény, ugyanakkor még mindig csak marginális csoport lenne a mainstream pártok (néppárt, szocialisták, liberálisok) frakcióihoz képest, amelyeknek összesen mintegy 400 mandátumuk van a 720 fős EP-ben.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyiben hasonlít a Fidesz és az ANO, Jiří Pehe azt válaszolta: a jelek szerint elsősorban a közép-európai identitásuk a fő közös vonás.

Szerinte nem véletlen, hogy ez a kezdeményezés Közép-Európában indult el – ezek a pártok azért is akarnak együttműködni, mert az elveik Közép-Európához kötődnek. Ugyanakkor már most nagyon heterogén csoportról van szó abban a tekintetben, hogy egyes témák megosztják őket (példaként a II. világháború utáni Benes-dekrétumokot említette).  

Arra a kérdésre pedig, hogy csatlakozhatnak-e az új frakcióhoz szlovák pártok, azt válaszolta: lehetséges, mert a két korábbi szociáldemokrata párt, a Robert Fico vezette SMER és a HLAS új politikai otthont keres. A közös pontok ebben az esetben is a közép-európai attitűdök és témák lehetnek. Csatlakozásuk egy erősen jobboldali frakcióhoz ugyanakkor kockázatos lenne, hiszen még mindig szocialistáknak vallják magukat, tehát egy ilyen lépéssel saját identitásukat kompromittálnák.

Arra a felvetésre egyébként, hogy mit árul el Európa hangulatáról az új csoport megalakulása és a francia parlamenti választások eredménye, Jiří Pehe kifejtette: a „szélsőjobboldali” vagy „nemzeti populista” pártok valóban erősödnek, de amint nyernek vagy igazán erősek lesznek, maguk mögött kell hagyniuk szélsőjobbos attitűdjeik egy jelentős részét. Szerinte ez igaz például Giorgia Melonira, az Olaszország Fivérei párt vezetőjére, aki miniszterelnökként a mainstream irányába mozdult el, valamint Marine Le Penre is.