Alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy történelmi napon van túl Ausztria: a köztársaság történetében ugyanis először nyert parlamenti választásokat az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).
Nyert az FPÖ, buktak a kormánypártok
Az FPÖ – amely bevándorlásellenes nézeteket vall, magát patrióta pártnak tartja és a Fidesszel együtt alapítója a Patrióták Európáért frakciónak az Európai Parlamentben, elemzők ugyanakkor általában jobboldali populista, nacionalista vagy szélsőjobboldali pártként emlegetik – a voksok 28,8 százalékát szerezte meg az előzetes végeredmény szerint, ami 12,6 százalékpontos növekedés a legutolsó, 2019-es választáshoz képest. A párt 56 képviselőt delegálhat majd a parlamentbe.
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
A két jelenlegi kormánypárt ezzel szemben óriásit bukott: az Osztrák Néppárt (ÖVP) 11,2 százalékpontot veszítve mindössze a szavazatok 26,3 százalékát gyűjtötte be, a Zöldek pedig (mínusz 5,6 százalékpont) 8,3 százalékot értek el, ami csupán az ötödik helyre volt elég.
A szociáldemokraták az öt évvel ezelőttihez hasonló eredményt értek el (21 százalék, mínusz 0,1 százalékpont), a liberális Neos pedig némileg javított (9,2 százalék, plusz 1,1 százalékpont).
Érdekesség, hogy az Osztrák Kommunista Párt 2,4 százalékon végzett, és még a baloldali-liberális Sörpártnak is sikerült két százalékot szereznie – a párt neve egy szójáték: a Bier németül sört jelent, ugyanakkor ez esetben egy rövidítés is („Egy reformmozgalom részese vagyok”).
A részvételi arány nagyon magas, csaknem 80 százalékos volt, ami azt mutatja, hogy a választás megmozgatta szinte az egész országot.
Az FPÖ kormányozna, de...
Visszatérve az FPÖ-re, helyszíni jelentések szerint a párt eredményváró eseményén óriási üdvrivalgással fogadták az első eredményeket a győzelemről, a többi pártnál viszont általában nagy csend honolt.
Az FPÖ szerint a választók megbüntették a kormánypártokat, az FPÖ pedig 600 ezer új szavazót szerzett 2019-hez képest, közülük 400 ezret az ÖVP-tól. Rekorderedményük alapján – mint fogalmaznak – benyújthatják igényüket a kancellári posztra.
A párt elnöke, Herbert Kickl – akinek Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán gratulált a győzelemhez – első állásfoglalásában az alkotmányra hivatkozva azt mondta, hogy a választás után a nép akaratát kell figyelembe venni, ami egy FPÖ-ÖVP kormányt kell hogy jelentsen az ő vezetésével.
Mint mondta, készen áll a kormányzásra és a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
A probléma az ő szempontjából „csupán” az, hogy egyik párt sem kíván vele kormánykoalícióra lépni. Karl Nehammer jelenlegi kancellár, az ÖVP elnöke a választás éjszakáján is megerősítette, hogy nem fog koalíciót kötni az FPÖ-vel.
Német elemzők szerint ugyanakkor az ÖVP egy kiskaput szándékosan nyitva hagyott, azaz egy Kickl nélküli FPÖ-vel hajlandó lenne együttműködni. A két párt között ugyanis – például a migráció korlátozását és a gazdaságpolitikát tekintve – vannak közös pontok, és Nehammer is jelezte, hogy érzik a választások üzenetét.
Hozzátette: most meg kell érteniük, hogy „miért kapnak többet a radikalizált erők, mint mi, akik a centrum erejét képviseljük.”
Milyen kormány a legvalószínűbb?
A kérdés jelenleg az, hogy mely pártot bízza meg kormányalakítással Ausztria elnöke, Alexander van der Bellen. Az FPÖ-ÖVP összefogás mellett elvileg számos tarka koalíció is lehetséges – mindegyik kihagyná az FPÖ-t.
Az osztrák Die Presse szerint van der Bellen a következő napokban tárgyal majd a parlamenti pártok vezetőivel, és egyelőre nem zárta ki, hogy a győztes párt vezetőjének, azaz Herbert Kicklnek ad elsőként kormányalakítási megbízást.
Bennfentes információk szerint ugyanakkor Ausztria elnöke ki fog várni – azaz senkinek sem ad megbízást a kormányalakításra, hanem megvárja, amíg a pártok – miután tárgyaltak egymással – javasolnak neki egy olyan koalíciót, amelynek többsége lenne a parlamentben.
Az osztrák lap szerint annak a valószínűsége jelenleg „kimondottan alacsony”, hogy Kicklnek – akinek példaképe az FPÖ talán legismertebb és legvitatottabb vezetője, az autóbalesetben 2008-ban életét vesztett Jörg Haider – sikerül koalíciós partnert találnia.
Ezért a legvalószínűbb verzió, hogy az ÖVP, a szociáldemokraták és a Neos alkotják majd az új osztrák kormányt, azaz a néppárti-Zöld kormányt egy néppárti-szociáldemokrata-liberális kabinet váltja majd.
Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy – hacsak váratlan fordulat nem történik – hiába nyerte meg a választásokat Fidesz "testvérpártja", ez a kormányra kerüléshez kevés lesz.
FPÖ-s kancellár még nem volt
Ezzel együtt a Patrióták Európáért szövetség jó hétvégét zárt. Szombaton ugyanis a harmadik alapító, a cseh ANO is sikeresen szerepelt a részleges szenátusi választáson Csehországban: az Andrej Babis volt kormányfő vezette párt kilenc mandátumot szerzett meg a lehetséges 27-ből.
Az FPÖ egyébként már öt alkalommal volt kormányon Ausztriában (1983–1986, 1986–1987, 2000–2003, 2003–2005, 2017–2019), de választást mostanáig még sosem nyert, és kancellárt sem állíthatott.
Jörg Haiderről Kickl egyébként a vasárnapi győzelem után azt mondta: úgy hiszi, hogy büszke lenne rájuk. Az FPÖ az 1999-es választásokon a voksok 26,9 százalékát szerezte meg Haider vezetésével, ami akkor a második helyre volt elég.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
