„2023. április 20-án délelőtt repeszek szakították fel a 32 éves ukrán katona hasát. Miután evakuálták a frontról, összevarrtuk a bélszakadását, eltávolítottuk a vastagbelének egy részét, és antibiotikumot adtunk neki. Ám állapota rendkívül súlyos maradt” – emlékszik vissza Viktor Strokous, a Kijevi Városi Klinikai Kórház sebésze.

A fiatal férfinak extramértékben magas volt a fehérvérsejtszáma és a vérmérgezés egyéb jelei is mutatkoztak, ami az egyik legéletveszélyesebb fertőzés. A tesztek rendkívüli gyógyszer-rezisztens baktériumok jelenlétét mutatták ki, amelyek minden antibiotikumnak ellenálltak. Végül egy mikrobiológus által javasolt gyógyszerkombinációt adtak az ukrán katonának, de eltartott egy darabig, amíg hatott.

Immár harmadik éve, hogy Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója a baktériumok táptalajává vált, amelyek ellenállnak a világ legerősebb antibiotikumainak.

„Hihetetlen, hogy az Ukrajnából kikerülő baktériumok némelyike ​​milyen ellenálló. Még nem láttam ehhez hasonlót” – mondja Jason Bennett, a Walter Reed Army Institute of Research (WRAIR) Multidrug-Resistant Organism Repository and Surveillance Network igazgatója a science.org-nak.

A Fegyveres Erők Orvostudományi Kutatóintézete, a bangkoki székhelyű WRAIR olyan egyedülálló intézmény, amely az antibiotikum-rezisztens baktériumok elsődleges felügyeleti szervezete a világ hadseregeiben, a haditengerészetben és a légierőben. A laboratórium havonta 800-1200 új mintát kap a harci partnerkórházaktól szerte a világon vizsgálatok céljára.

Egy különösen veszélyes kórokozó

A legnagyobb vészhelyzetet jelenleg a Klebsiella pneumoniae kórokozó szolgáltatja, amely antimikrobiális rezisztenciája okán minden ötödik halálesetért felelős.

A „betegségnyomozók” mindeközben egy olyan hipervirulens Klebsiellát tenyésztettek ki ukrán áldozatokból, amelyek úgynevezett pandrug-rezisztensek. Ez olyan kórokozó, amelyet egyetlen antibiotikum sem képes legyőzni.

„Ezért a Klebsiella valódi red flag, azaz vörös zászló” – mondja Sarah Legare, a Columbia Egyetem globális egészségügyi központjának kijevi közegészségügyi szakembere.

Annak érdekében, hogy segítsenek Ukrajnának a rezisztens mikrobák elleni küzdelemben, hogy azok ne terjedjenek át a határon túlra, az európai és az amerikai egészségügyi ügynökségek diagnosztikai berendezések beszerzését sürgetik, és a kórházi személyzet felkészítését a fertőzések megelőzésére és kezelésére. A sürgős intézkedések az antimikrobiális rezisztencia (AMR) miatt fontosak, mert ezek halálosan fenyegetőek és nagyobb gyilkosok, mint a HIV vagy a malária.

2021-ben az AMR becslések szerint 1,14 millió haláleset közvetlen okozója volt világszerte, és további 4,71 millió halálesetért felelős. Előrejelzések szerint 2050-re az antimikrobiális rezisztencia évi 10 millió halálesethez járulhat hozzá.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a rezisztencia egyik fő mozgatórugója az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása, amely „a modern orvoslás számos előnyét” háttérbe szorítja.

Ukrajna évtizedek óta a válogatás nélküli antibiotikum-használatáról volt ismert – aztán jött a háború. A frontvonalak pedig az AMR hírhedt bölcsői. A lövedékek és a repeszek mélyre viszik a testben a kórokozókat, „ahol ideális feltételeket találnak, hogy megtelepedjenek” – mondja Scott Pallett, a Royal Center for Defense Medicine orvosa és mikrobiológusa. Ha egy sérült katonát nem lehet gyorsan evakuálni, az orvosok „nagyobb valószínűséggel adnak széles spektrumú antibiotikumokat” a fertőzés megelőzésére – teszi hozzá. Pallett szerint a gyógyszerek ilyen használata, bár elkerülhetetlen, „olajat önthet a tűzre”, mert elősegíti az antibiotikum-rezisztenciát okozó gének fejlődését és terjedését.

Az „iraki baktériumok”

A 2000-es évek elején az iraki és afganisztáni frontokon az Acinetobacter baumannii baktérium volt a legveszélyesebb gyógyszer-rezisztens kórokozó. Bár riasztó, ezek az „iraki baktériumok” még mindig ellenállnak a karbapenemeknek nevezett széles spektrumú antibiotikumoknak. Azóta azonban a karbapenem-rezisztencia világszerte egyre nagyobb lendületet kapott. Patrick McGann, a WRAIR mikrobiológusa szerint „a legcsúnyább rezisztenciagén, amely jelenleg létezik”, az Új-Delhi metallo-béta-laktamáz 1 (NDM-1), amely egy olyan enzim, amely képes ellenállóvá válni az antibiotikumok egész osztályával szemben."

„Ukrajnában az NDM-1 rezisztenciagén a Klebsiellában, egy rúd alakú baktériumban mutatkozik meg, amely egyedülálló gonosztevő. A Klebsiella egyik jellemzője, hogy azért olyan ellenálló, mert más baktériumokkal összehasonlítva „rendkívüli” mennyiségű nyákot termel” – magyarázza a helyzet súlyosságát Kristian Riesbeck, a Lundi Egyetem klinikai mikrobiológusa.

Így kiválóan alkalmas úgynevezett biofilmek, vagy biohártyák kialakítására (amikor mikroorganizmusok tapadnak meg ezek felületén, és egybefüggő bevonatot képeznek), és a gyógyszer-rezisztens baktériumok elvágják az utat a seb mélyén.

McGann szerint az Ukrajnában eddig szekvenált Klebsiella törzsek mintegy 80 százaléka NDM-1-et hordoz – ez az arány tízszer magasabb, mint Európa többi részén. Sőt, „riasztóan” hipervirulens és gyógyszer-rezisztens Klebsiella törzseket izoláltak sebesült ukrán katonákból és civilekből.

Ukrajnában vény nélkül kaphatók az antibiotikumok

„Az ukrajnai AMR-nek mély gyökerei vannak. Más volt szovjet országokhoz hasonlóan, a széles spektrumú antibiotikumokat vény nélkül árulják, ami visszaélésekhez vezet. Az ukrán klinikusok pedig még mindig olyan kis dózisú antimikrobiális szereket írnak fel, amelyek a baktériumok elpusztítása nélkül növelik a rezisztenciát” – mondja Olena Moshynets mikrobiológus, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai és Genetikai Intézetének munkatársa.

Ukrajnában az antimikrobiális rezisztencia aránya 2014-ben kezdett emelkedni, miután harcok törtek ki az ukrán csapatok és az Oroszország által támogatott szakadárok között a donbászi régióban. Már egy 2020-as tanulmány becslése szerint is Ukrajnában a kórházi fertőzések közel 20 százaléka volt multidrug rezisztens (MDR) baktérium – és a Klebsiella volt a legelterjedtebb. 2021-ben Ukrajna lépéseket tett az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítására, beleértve az antibiotikumok értékesítésének szabályozását is, de ezek az intézkedések megtorpantak az orosz csapatok 2022 februári megszállása után.

Ahogy nőtt az áldozatok száma, „a frontvonalbeli kórházak és klinikák mindent elkövettek a sérült katonáknál, hogy életben tartsák őket” – mondja Ezra Barzilay, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Betegségmegelőzési Központja (CDC) kijevi irodájának vezetője, aki szerint valószínűleg az antibiotikum-rezisztencia volt az utolsó gondjuk. De a CDC és európai központja 2022 márciusában azt tanácsolta a kórházaknak, hogy izolálják és teszteljék az ukrán betegeket rezisztens kórokozókra.

Ez a vizsgálat Ukrajnából származó XDR-eseteket (extrán rezisztens) tárt fel több európai országtól Japánig.

Ukrajnában a kórházak egyre többször találkoznak kezelhetetlen fertőzésekkel. A WRAIR segített kivizsgálni egy ukrán katona ügyét, aki súlyosan megégett és több antibiotikum ellenére belehalt a szepsisbe. Az orvosok hat XDR törzset találtak a vérében és a szöveteiben. Egy dán csapat később dokumentált egy ukrán katonát, aki kilenc XDR törzset hordozott.

Antibiotikum-rezisztencia kutatóközpont Kijevben

„Az ukrajnai kutatóknak még mindig nincs átfogó képük arról, hogy mely rezisztens gének vannak jelen, és hogy a háború hogyan befolyásolja a génmintákat” – mondja Moshynets, aki a Horizon Europe SURE-AMR programjának köszönhetően a múlt hónapban AMR-kutatási központot hozott létre Kijevben.

Aztán ott van az, amit Barzilay „millió dolláros kérdésnek” nevez: nevezetesen, hogy pontosan hol fertőződnek meg az ukrán betegek MDR-törzsekkel. A korai tanulmányok regionális, hiányos erőforrásokkal rendelkező kórházakra mutatnak rá, amelyeket háborús áldozatok és polgári sebesültek egyaránt elárasztanak.

„Minden nap több száz beteg érkezik hozzánk” – mondja Dmitro Sztyepanszkij, a Dnyipro Állami Orvostudományi Egyetem orvosa és mikrobiológusa. Gyakoriak az áramkimaradások, és sok kórházban hiányzik az ápolószemélyzet vagy a sterilizáláshoz szükséges fogyóeszköz, például víz és alkohol.

Legare szerint az Egyesült Államokban a rezisztens fertőzésekkel küzdő betegek rendszerint saját szobát és külön gondozási csapatot kapnak, de Ukrajnában ez lehetetlen. Az ellátás javítása érdekében a WHO, a CDC és más csoportok automatizált vérkultúra-analizátorokat és más eszközöket adományoztak a gyors mikrobiális azonosításhoz.

Az alapkutatók életek megmentésében is segítenek. Viktor Strokous, a Kijevi Városi Klinikai Kórház sebésze belefogott egy kombinált antibiotikum terápia alkalmazásába, amivel eddig több mint 50 fertőzött katonát gyógyítottak meg. 

A remény felcsillanása ellenére sok közegészségügyi szakértő attól tart, hogy az ukrajnai háború további baljós bonyodalmakkal fog járni a rezisztens mikrobák elleni globális küzdelemben – és ezt a csatát a világ elveszítheti. „Az Ukrajnában tapasztalható gyógyszer-rezisztencia szintje egy posztantibiotikum-korszak veszélyét jelzi” – figyelmeztet Pallett, aki szerint előfordulhat, hogy 10 vagy 20 év múlva előfordulhat, hogy nem lesz antibiotikumunk a sokféle fertőzésre.