Röviddel az 1979-es iráni iszlám forradalom után a teheráni vezetés kampányt indított a sah rezsimje alatt szolgált iráni disszidensek és volt iráni tisztviselők meggyilkolására. Az Iráni Iszlám Köztársaság felső vezetését a világ 19 különböző országában legalább 162, a rezsim politikai ellenfeleinek bírósági eljárás nélküli meggyilkolásával hozzák kapcsolatba.

E cselekmények közül sok Európában történt, a sah unokaöccse, Shahriar Shafiq 1979 decemberében Párizsban elkövetett merényletétől kezdve az iráni újságíró, Pouria Zeraati 2024 márciusában Londonban elkövetett késeléséig.

A brit tájkép

Ken McCallum, a brit belső elhárítás, az MI5 főigazgatója az Egyesült Királyságot fenyegető nemzetbiztonsági fenyegetésekről szóló legutóbbi jelentésében elárulta, hogy 2022 januárja óta a hatóságok húsz, Irán által támogatott, brit állampolgárok és lakosok ellen irányuló összeesküvéssel küzdöttek meg - köztük öttel 2024-ben. Hozzátette, hogy ezekben az összeesküvésekben „az iráni állami szereplők széles körben használják fel a bűnözőket proxiként (megbízottként) - a nemzetközi kábítószer-kereskedőktől az alacsony szintű csalókig”.

Az Egyesült Királyságban tavaly a rendőrség egy kelet-európai informátornak köszönhetően leleplezte az Iran International TV csatorna két újságírójának, Sima Sabetnek és Fardad Farahzadnak a megölésére irányuló tervet. A Metropolitan Police őrizetbe vett egy csecsen származású osztrák férfit is a londoni műsorszolgáltató elleni fenyegetésekkel kapcsolatban, amiért később három és fél év börtönbüntetést kapott.

Március 30-án a műsorszolgáltató egy másik riporterét, Pouria Zeraatit egy londoni utcán késelték meg, ezúttal albánok. A kormány válasza az volt, hogy a Forradalmi Gárda több tagját is felvette a pénzügyi szankciós jegyzékbe.

A francia és német esetek

Valójában ez egy Európa-szerte megfigyelhető tendencia. Szeptemberben németországi és franciaországi nyomozók felfedték, hogy iráni ügynökök - akik Iránban élő európai kábítószer-kereskedőkön keresztül tevékenykedtek - európai bűnözőket béreltek fel, hogy az elmúlt hónapokban zsidó személyek és zsidó vállalkozások megfigyelését végezzék Párizsban, Münchenben és Berlinben.

Az egyik letartóztatott francia bűnöző elismerte: ezer eurót kapott azért, hogy áprilisban lefényképezze egy célpont müncheni otthonát. A francia hírszerző szolgálat, a DGSI szerint „az iráni szolgálatok átalakították a munkamódszereiket, és most már rendszeresebben használják inkább a bűnözői körökből származó embereket” a külföldi támadások végrehajtásához.

Egy kidolgozott adatkészletre támaszkodva a trendelemzés egyértelműen bizonyítja, hogy a 2018-as, Párizs külvárosában elkövetett, meghiúsított iráni bombatámadás után - amely egy iráni diplomata letartóztatásához és elítéléséhez vezetett a merényletben játszott szerepe miatt -, az iráni operatív vezetők, különösen az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) és az iráni Hírszerzési Minisztérium (MOIS), egyre inkább a bűnszövetkezeteket használják fel a külföldi támadások végrehajtásához, hogy távolságot tartsanak Teherán és a külföldi műveletek között.

A Washington Intézet egy interaktív térképet készített ezen adatkészlet alapján, amely az iráni külső műveleteket - merényleteket, emberrablásokat, megfélemlítéseket és megfigyelési terveket - ábrázolja világszerte, és az iráni operatív tevékenység jelentős növekedését mutatja Európában, amely tervekben sok esetben bűnözői toborzók is részt vesznek.

Hogyan használják fel a bűnözőket Európában?

Iráni kormánytisztviselők egyre gyakrabban használják az iráni kábítószer-kereskedőket közvetítőként, hogy bűnözőket toborozzanak külföldi támadások végrehajtásához. Vegyük Umit B. esetét, egy török gyökerekkel rendelkező, a franciaországi Lyon régióból származó kábítószer-kereskedőét, aki a jelentések szerint most Iránból tevékenykedik.

„A nyugati hírszerzés szerint” - írja a Der Spiegel - „az európai nyomozók elől az országban rejtőzködhet, cserébe segít a rezsimnek zsidó személyek és izraeliek elleni támadások tervezésében”.

Ez párhuzamba állítható Naji Ibrahim Zindasti esetével, akit az amerikai pénzügyminisztérium „iráni székhelyű kábítószer-kereskedőként” jellemzett , és akinek bűnszövetkezete „számos transznacionális elnyomó cselekményt hajtott végre, beleértve a gyilkosságokat és emberrablásokat több joghatóságon keresztül, hogy megpróbálja elhallgattatni az iráni rezsim vélt kritikusait”.

A hírhedt Egység

Az elmúlt három évben az IRGC egy olyan titkos műveleti egységet kezelt, amely többek között az Iránon kívüli, nyugati célpontok és iráni ellenzékiek elleni terrortevékenységek tervezéséért és kivitelezéséért volt felelős. Az úgynevezett 840-es Egységet titkos egységként határozzák meg. Az egységet jelenleg Yazdan Mir vezeti.

Az Egység különböző operatív részlegekből áll, amelyek a következő földrajzi felelősségi régiókra oszlanak: Közel-Kelet és Afrika, Kaukázus és Ázsia, Európa és az Egyesült Államok, valamint az ellenzékiek elleni tevékenységre szakosodott operatív részleg.

Az elmúlt néhány évben az egység számos tevékenységét leleplezték és megzavarták, beleértve egy pakisztániakból álló európai hálózatot - amelynek számos tagját kihallgatták, és akik közül néhányat elítéltek.

Míg Irán nem sokkal az 1979-es forradalom után kezdett külföldi állampolgárokat használni ellenfelei meggyilkolására, a 840-es Egység szisztematikusan fejleszti ezeket a kapcsolatokat, különösen a bűnözőkkel.

Például Alejo Vidal-Quadras katalán politikust 2023-ban Madridban lelőtték és megsebesítették.

Úgy vélik, hogy pénzt közvetített a szélsőjobboldali Vox párt és az iráni Mudzsahedin-e Khalq, egy marxista-iszlamista ellenzéki csoport között, amelyet az EU és az Egyesült Államok időnként terroristaként tart nyilván. Az első gyanúsított, akit Vidal-Quadras lövöldözése miatt őrizetbe vettek, egy francia-tunéziai bűnöző, Mehrez Ayari volt.

A megtorlás módszerei

A 840-es Egység évek óta együttműködik török bűnözőkkel is, akiknek nagy szerepe volt a svéd-iráni-arab ellenfél és regionális szeparatista Habib Chaab elfogásában és Iránnak való átadásában. Őt 2023-ban Iránban felakasztották.

Chaabot a török-iráni embercsempész Naji Sharifi segítségének köszönhetően fogták el, akit azzal gyanúsítanak, hogy iráni szökevényeket akart megölni Maryland államban, és valószínűleg 2017-ben Isztambulban megölte Szajed Karimian iráni televíziós vezetőt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)