6p

A most nyilvánosságra hozott Eurobarometer felmérés szerint a magyarok főleg az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt mentek el szavazni, háromnegyedük szerint pedig az uniós tagság előnyös Magyarországnak.

Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak azok a fő témák, amelyek az európaiakat szavazásra ösztönözték az idén júniusi európai parlamenti (EP) választásokon, derül ki az uniós intézmény ma közzétett, az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgáló Eurobarometer című felméréséből.

Miért szavaztunk?

Uniós szinten a szavazók mintegy egyharmadát a nemzetközi helyzet (34 százalék), valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (32 százalék) ösztönözte szavazásra. A nem szavazókat szintén a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna szavazásra saját bevallásuk szerint.

A magyarok közül a legtöbben (53 százalék) az emelkedő árakat és a megélhetési költségeket nevezték meg a szavazás fő okaként.

A motiváló erők között a második helyen a gazdasági helyzet (46 százalék), a harmadikon a nemzetközi helyzet (36 százalék) végzett, ezt követte az egészségügyi és társadalmi jólét (35 százalék), majd a jogállamiság helyzete (32 százalék).

A nem szavazók 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg potenciális motiváló erőként. 

Az EP strasbourgi központja - rekordmagas volt idén a részvétel az EP-választáson
Az EP strasbourgi központja - rekordmagas volt idén a részvétel az EP-választáson
Fotó: Európai Parlament

Kitartunk az EU mellett

A felmérés szerint az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. Uniós szinten a polgárok többsége (65 százalék) optimistán tekint a közösség jövőjére, mintegy felének (48 százalék) pedig továbbra is pozitív benyomásai vannak az EU-ról. Csupán 16 százaléknak van róla negatív képe.

Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös volt az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt.

Uniós szinten négy fő érv miatt tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék), az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).

Ezzel összhangban Magyarországon az emberek 68 százaléka látja pozitívan ez EU jövőjét. 47 százalékuknak pozitív a képe az EU-ról, és mindössze 14 százalékuknak negatív.

A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak az uniós tagság előnyére vált, és mindössze 21 százalék szerint vált hátrányára.

A négy legfontosabb ok, ami miatt előnyősnek tartják a tagságot: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődése (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék), a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék). 

Rekordmagas részvétel

Érdekesség, hogy uniós szinten az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom: a polgárok 42 százalékának pozitív képe van az EP-ről, ami a valaha mért legjobb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.

A tavaly júniusi EP-választásokon a részvételi arány 50,74 százalék volt, ami 30 éve a legmagasabb érték, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A 27 országból 16-ban nőtt ez a mutató a 2019-es európai választásokhoz képest.

Az uniós polgárok 56 százaléka véli úgy, hogy számít a hangja az EU-ban. Ez nyolc százalékpontos növekedés a 2024. február-márciusi eredményhez képest (48 százalék).

A magyarok körében ugyanakkor ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 44 százalék, ami jelentős, 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.

A részvétel az európai választásokon sok uniós polgár számára szokássá válik. Arra a kérdésre, hogy miért szavaznak, 46 százalékuk azt válaszolta, hogy mindig így tesz, 42 százalékuk szerint ez állampolgári kötelessége, 20 százalékuk pedig azt mondta, hogy azt a politikai pártot akarja támogatni, amelyhez közel áll.

A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es EP-választáson, elsősorban azon múlt, hogy mennyire állnak közel a pártok javaslatai az elképzeléseihez és értékeihez. Ezen belül az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai miatt szavaztak rá (47 százalék, plusz 4 százalékpont 2019 óta uniós átlagban).

A magyar válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.

A magyar választók 41 százaléka (mínusz hét százalékpont 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, hogyan tetszettek az adott párt javaslatai a számára legfontosabb témában.

Arra a kérdésre, hogy elsősorban miért szavazott az adott pártra, 40 százalékuk (mínusz 5 százalékpont) mondta azt, hogy általában erre a pártra voksol. 38 százalékuk (mínusz 1 százalékpont) pedig az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai alapján választott.

Mit ígér az EP elnöke?

„Tavaly júniusban az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, hiszen az elmúlt 30 év legmagasabb részvételi arányát tapasztaltuk az EP-választásokon. Az európaiak felhatalmazást adtak arra, hogy cselekedjünk, válaszokat és megoldásokat adjunk, és pozitív változást hozzunk a mindennapi életükbe. Meg fogjuk ezt valósítani" – kommentálta Roberta Metsola, az EP elnöke a felmérés eredményeit.

"Az elkövetkező hetekben az EP vizsgálja az új Európai Bizottság tagjait, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Bizottság foglalkozni fog az emberek számára legfontosabb kérdésekkel: a megélhetési költségekkel, a gazdaságunk helyzetével, a demokráciával, a jogállamisággal, a migrációval és a biztonsággal. Az EP továbbra is azon fog dolgozni, hogy az emberek hangja számítson az EU-ban” – tette hozzá.

Az Eurobarometer-felmérést a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte el 2024. június 13. és július 8. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában pedig videointerjúkkal. Összesen több mint 26 ezer interjút készítettek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG