6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A nyugati sajtó által megszellőztetett nyugatnémet modell szerint Ukrajna egy időre gyakorlatilag lemondana az Oroszország által megszállt területekről, cserében "fékezett habzású" NATO-tagságot kapna. Ezzel véget érne a több mint 2,5 éve tartó vérontás. Kérdés, hogy egy ilyen kompromisszumot politikailag el lehet-e adni Ukrajnában – és persze mit szólna ehhez a Kreml.  

Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember végi amerikai körútján újabb jelentős fegyverszállítmányra kapott ígéretet Washingtontól, Joe Biden amerikai elnök pedig továbbra is egyértelmű támogatásáról biztosította Kijevet, ez önmagában aligha fog fordulatot hozni az orosz-ukrán háborúban. 

Módosult háborús célok

A katonai realitás jelenleg az, hogy az orosz hadsereg – a 2014-ben annektált Krím-félsziget mellett – már négy ukrajnai megyét foglalt el részben (azaz Ukrajna nemzetközileg elismert területének ötödét tartja megszállva), és a hétvégén ismét közelebb került a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai városhoz, Pokrovszkhoz.

Elemzők szerint Ukrajnának sem elegendő katonája, sem elegendő és megfelelő fegyvere nincs ahhoz, hogy katonai úton elérje a hivatalos célt, azaz visszaszerezze az összes elvesztett területet.

És ezen a helyzeten valószínűleg a kurszki hadművelet, az újabb nyugati fegyverszállítmányok érkezése és a hosszú hatótávolságú fegyverek Oroszországon belüli bevetésének esetleges engedélyezése sem fog érdemben változtatni. „Ez területfeladás nélkül nem fog menni. Ezt már Nyugaton is mondják sokan”, jelentette ki Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban nemrég, az ukrán területi kompromisszumok szükségességére utalva.

Mindezzel összhangban az általában jól értesült Financial Times (FT) a napokban arról írt:

Ukrajna a fenti okok miatt visszavesz a háborús céljaiból, még ha hivatalosan nem is mond le az elmúlt bő egy évtized alatt elvesztett területekről.

Területekért cserébe NATO-tagság? Az új NATO-főtitkár, Mark Rutte első külföldi útja Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz vezetett Kijevbe
Területekért cserébe NATO-tagság? Az új NATO-főtitkár, Mark Rutte első külföldi útja Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz vezetett Kijevbe
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Itt az új deal?

Zelenszkij új stratégiája – amit szépen becsomagolva győzelmi tervnek keresztelt el és amerikai útján mutatott be Bidennek – arról szól, hogy további támogatást kér a Nyugattól annak érdekében, hogy katonailag és diplomáciailag is a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Oroszországot.

Az FT szerint nyugati diplomaták mellett ma már egyre több ukrán tisztviselő is hajlik egy olyan megállapodásra, amely keretében Ukrajna jelentős biztonsági garanciákat kapna, cserében  Oroszország a gyakorlatban megtarthatná a jelenleg megszállása alatt álló területeket.

Ez persze nem azt jelentené, hogy Kijev és a Nyugat jogilag is elismeri az orosz szuverenitást ezeken a területeken – ez további agresszióra bátoríthatná a Kremlt, és súlyosan aláásná a nemzetközi rendet –, és azt sem jelentené, hogy örökre lemondanak róluk.

Ugyanakkor katonai helyett diplomáciai úton próbálná majd Ukrajna a területeket visszaszerezni. (Kérdés persze, hogy ennek mekkora az esélye.)

A területek feladása a NATO-tagságért cserébe maradhat „az egyetlen járható út”, fogalmazott egy nyugati diplomata. Még akkor is, ha az ukránoknak a területvesztés továbbra is tabutéma, nyilvánosan legalábbis nem beszélnek erről.

Arról viszont már nyíltabban folyik a diskurzus, hogy mikor és milyen biztonsági garanciákat igényelne Ukrajna a Moszkvával kötendő megállapodás részeként. Zelenszkij washingtoni útján megerősítette, hogy „gyorsított NATO-tagságot” szeretne, az Egyesült Államok és a NATO ugyanakkor egyelőre csak azt hajtogatja – konkrétumok nélkül –, hogy Ukrajna „jövője a NATO-ban van”, és akkor fogják meghívni a szövetségbe, „ha a szövetségesek egyetértenek ebben és a feltételek teljesítve lesznek.”

Az észak-atlanti szövetség attól tart, hogy ha Ukrajna a háború vége előtt lépne be a szövetségbe (bár a szövetség elvileg nem vehet fel tagjai közé olyan államot, amelynek területi konfliktusa van), akkor a NATO is közvetlenül részese lenne a háborúnak (az észak-atlanti szerződés 5-ös cikkelye közös katonai segítségnyújtást ígér minden megtámadott szövetségesnek).

Fékezett habzású NATO-tagság

Jens Stoltenberg, a NATO szeptember végén leköszönt főtitkára azonban az FT-nek adott interjúban úgy vélekedett, hogy erre is lehet megoldást találni. Szerinte például az Egyesült Államok Japánnak nyújtott biztonsági garanciái nem vonatkoznak a Kuril-szigetekre – ezek közül négy Oroszország fennhatósága alatt áll, miközben Japán is sajátjának tekinti őket.

Stoltenberg példaként említette Németországot is: az ország (hivatalosan a Német Szövetségi Köztársaság) 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz, de csak a nyugati rész tartozott a NATO-védőernyő alá. Ukrajna esetében is meg kellene húzni azt a határt, ameddig Ukrajna fennhatósága terjed, és amely megsértése esetén aktiválni kell az 5-ös cikkelyt, mondta a volt NATO-főtitkár.

A nyugatnémet modell már mintegy másfél éve téma szakértők körében, és már hivatalos körökben is egyre népszerűbb.

„Ha van egy demarkációs vonal, akár egy adminisztratív határvonal, akkor azt ideiglenes határnak tekinthetjük, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba azzal a területtel, amit akkor ellenőrzése alatt tart”, mondta Petr Pavel, a Cseh Köztársaság elnöke, korábbi NATO-tábornok a Novinky a Právo című lapnak.

A terv pártolói elismerik, hogy Moszkvának nagyon nem tetszene egy ilyen ötlet (a Kreml elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-tagságát), és akár eszkalációhoz is vezethetne a megvalósulása.

Ugyanakkor – mint arra egy hidegháborúval foglalkozó történész, Mary Sarotte felhívta a figyelmet a Foreign Affairsben – az ukrán NATO-tagságot a körülményekhez lehetne igazítani: Norvégia például anno kötelezettséget vállalt arra, hogy nem lesz a területén NATO-bázis, Nyugat-Németország pedig tolerálta az ország felosztását, és lemondott arról, hogy erővel vegye vissza Kelet-Németországot.

Ezzel párhuzamosan – írja Sarotte – Ukrajnának egy katonailag védhető határt kellene meghatároznia, és le kellene mondania arról, hogy állandó jelleggel NATO-csapatok állomásozzanak vagy nukleáris fegyverek legyenek a területén (kivéve, ha támadás fenyegeti) .

Valamint – az önvédelemtől eltekintve – le kellene mondania katonai erő bevetésétől ezen határon túl. Tehát gyakorlatilag egy NATO-infrastruktúra nélküli tagságról lenne szó.    

Győztes stratégia helyett

Kérdés persze az is, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei valóban készen állnának-e a NATO-tag Ukrajna megmaradt területeinek megvédésére.

Olaf Scholz német kancellár például ellenzi az ukrán belépést attól félve, hogy emiatt Németország háborúba keveredhet Oroszországgal. És egyelőre Washington sem akar gyorsított NATO-tagságot – ebben a tekintetben (is) sok múlhat majd azon, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump fogja nyerni a novemberi elnökválasztást.

Bár az ukrán NATO-tagsághoz vezető út rögös, a Nyugatnak igazából nincs győztes stratégiája. Végeredményben tehát – véli Sarotte – a nyugatnémet modell még előnyösebb lenne a többi forgatókönyvnél (például egy orosz katonai áttörésnél), és közelebb vinné (a megmaradt) Ukrajnát a biztonsághoz, a szabadsághoz és a fejlődéshez.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Ezért mondott le az ukrán kormányfő
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 19:45
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden bejelentette, hogy benyújtotta lemondólevelét az ország ezen a héten várható – háború kezdete óta legnagyobb – kormányzati átalakításának részeként.
Nemzetközi A lengyelek jobban élnek? Meglepő dolgokat láttunk a Balti-tenger parti városban
Wéber Balázs | 2025. július 15. 18:51
Gdanskban a szállás meglepően olcsó, az étkezés viszont meglepően drága. Néha váratlanul leszakad az ég, de amúgy szinte minden a legnagyobb rendben van. A Nagyító ezúttal a Balti-tenger partjáról jelentkezik.
Nemzetközi Trumpnak itt sikerült kereskedelmi megállapodást kötnie
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 17:40
Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy Indonéziával kereskedelmi megállapodást kötött, amely a legújabb paktum a hatalmas amerikai kereskedelmi hiány csökkentésére.
Nemzetközi Hét európai ország kész fizetni az amerikai fegyverekért Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 17:10
Több európai ország jelezte, hogy kész hozzájárulni Ukrajna amerikai fegyverekkel történő ellátásához a Donald Trump által bejelentett új kezdeményezés keretében, noha a konkrét megállapodásokat még nem véglegesítették.
Nemzetközi Jeff Bezos meg akarja vásárolni a Vogue-t a feleségének?
Elek Lenke | 2025. július 15. 16:40
A pletykák szerint Jeff Bezos nászajándékként kívánja megvásárolni a Vogue-ot új feleségének. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Anna Wintour váratlanul felállt 37 év után a lap főszerkesztői székéből? A világlapok egyelőre feltételes módban fogalmaznak, de már az a tény, hogy a múltkori Vogue címlapján Bezos felesége, Lauren Sanchez menyasszonyi ruhában szerepelt, alapot adhatott a spekulációra.
Nemzetközi Február óta a legmagasabbra emelkedett az amerikai infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 15:55
Mindazonáltal az elemzők által várttal összhangban gyorsult az éves fogyasztóiár-emelkedés üteme júniusban.
Nemzetközi Elkezdődött a palesztinai megszállás megszüntetését célzó nemzetközi konferencia
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 15:29
A Hágai Csoport politikai, gazdasági és jogi intézkedésekről kíván megállapodni Izrael és Palesztina „sorsdöntő óráiában” a kolumbiai Bogotában.
Nemzetközi Legalább ekkora vámot fizetünk majd Trumpnak – a svéd pénzügyminiszter szerint
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 14:55
A 10 százalékos vámszint a legjobb, amit az Európai Unió az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során elérhet – mondta Elisabeth Svantesson kedden.
Nemzetközi Trump megbombáztatná Moszkvát és Szentpétervárt is?
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 12:36
Úgy tűnik, tényleg nagyon megbántotta Putyin az amerikai elnököt.
Nemzetközi Megjött az orosz válasz Trump ultimátumára
Privátbankár.hu | 2025. július 15. 12:11
Dmitrij Medvegyevet nem hozzák lázba a teátrális gesztusok.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG