Netanjahu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy a Gázai övezet lakosságát elköltöztetik, miután biztonsági kabinetje jóváhagyta az enklávéban végrehajtandó kiterjesztett katonai műveletet, amelyet egy miniszter a terület „meghódításának” terveként jellemzett.
Izrael szélsőjobboldali pénzügyminisztere, Bezalel Smotrich nem kertelt és tiszta vizet öntött a pohárba: „végre meghódítjuk a Gázai övezetet”. Hozzátette, hogy a Gázai övezet annektálása lehetséges, és ha a hadsereg egyszer kiterjeszti műveleteit az enklávéban, nem fog visszavonulni, még akkor sem, ha a Hamász beleegyezik egy újabb túszalkuba – mondta egy jeruzsálemi konferencián, utalva a biztonsági kabinet vasárnapi döntésére.
A messianisztikus rezsim
Az európai sajtó egyre kritikusabb Netanjahu és messianisztikus rezsimjének offenzívájával kapcsolatban. Európa egyszerűen megbukott a Közel-Keleten – összegzi a belga vezető De Standaard: „Az amerikai elnök elképesztő ötletei nem vonhatják el a figyelmet az izraeli hadsereg gázai gyilkos viselkedéséről...
Fotó: Depositphotos
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell eldöntenie, hogy ott népirtást követnek-e el. De a számtalan haláleset és a megmaradt lakosság kíméletlen éheztetése továbbra is szégyen azon ország számára, amelyet a második világháború leírhatatlan borzalma után alapítottak.
Az, hogy Európa nem játszik közvetítő szerepet ebben a konfliktusban, olyan szégyen, amiért a Nyugat évtizedek óta felelős.”
A vezető spanyol El País sem optimista, hogy belátható időn belül fordulat lenne:
„Macron bejelentése, miszerint Franciaország júniusban elismerheti a palesztin államot, figyelmeztetés. Spanyolország, Írország és Norvégia már elismerte, de Franciaország esetében a változás különös jelentőséggel bír: tagja a G7-nek, és Európa legnagyobb zsidó közösségével rendelkezik. A Gázai övezetben kialakult helyzet kevés reményre ad okot, de minden ellenállási gesztus üdvözlendő.”
Netanjahu és az etnikai tisztogatás
Netanjahu hétfőn leszögezte, hogy a palesztin lakosság „meg fog mozdulni”, és hogy az izraeli erők nem fognak kivonulni az általuk elfoglalt területekről. Az izraeli katonai szóvivő hozzátette, hogy a terv szerint „Gáza lakosságának nagy részét” „tiszta” területekre költöztetik.
A terv a nemzetközi humanitárius műveletek felfüggesztését jelenti Gázában, amelyek helyébe Izrael által ellenőrzött és amerikai katonai magánvállalkozók által irányított „központok” lépnek. Trump elnök szerint kormánya segíteni fog abban, hogy a két hónapja tartó izraeli segélyblokád alatt „éhező” gázaiak élelmiszert kapjanak, de szerinte a Hamász ezt „lehetetlenné tette” azzal, hogy a humanitárius segélyt harcosai számára irányította át.
Gáza teljes katonai megszállása az előfeltétele annak a Trump elnök által februárban bejelentett és Netanjahu által nyilvánosan felkarolt tervnek, amely a palesztin nép kiűzésére, a meglévő épületek megsemmisítésére és a terület annektálására irányul.
Ezt a tényt megerősítve egy „magas rangú biztonsági tisztviselő azt mondta a Guardiannek, hogy „a gázai lakosok áthelyezési programja ... része lesz a művelet céljainak”. Miután Gáza lakosságát izraeli katonák és amerikai „vállalkozók” fegyveres őrizete alatt táborokba terelik, a következő lépés az lehet, hogy elkezdik őket hajókra tenni és Szudánba vagy Szomáliába szállítani.
Káncz Csaba is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:
A magánszervezetek által kiosztott humanitárius segélyek terve puszta szemfényvesztés – panaszolja a befolyásos brit The Economist: „A tervnek hatalmas hibái vannak. A palesztinokat a végtelenségig a létminimum-adagolásra hagyja. Nem világos, hogyan látják el a kórházakat és a menekültszállásokat. Gáza Izrael örök háborújává válik, és a gázaiak örök poklává.”
Az IDF feladatai
Március 23-án Israel Katz izraeli védelmi miniszter bejelentette az Izraeli Védelmi Erők (IDF) különleges irodájának létrehozását, amely felügyeli a palesztinok „harmadik országokba való távozását, beleértve a célországokba történő szárazföldi, tengeri és légi közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra biztosításának koordinálását.”
Busra Kalidi, az Oxfam jótékonysági szervezet ciszjordániai politikai vezetője elmondta: „A segélyek elkerített, felügyelt, katonai vagy magánvállalkozó irányítása alatt álló terekbe történő áthelyezése az emberi kudarc legsötétebb fejezeteit idézi. ... Ez nem védelem, ez kényszer. Soha nem támogatnánk olyan modellt, amely a civileket alapvetően fogolyként kezelné.”
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) nyilatkozatában elítélte a Gáza megszállásának és az élelmiszerosztás átvételének tervét, és kijelentette: „A gázai civilek rászorultsága jelenleg drámai szintű, és azonnal be kell engedni a segélyeket. ... A nemzetközi humanitárius jog értelmében Izraelnek kötelessége minden rendelkezésre álló eszközt bevetni az ellenőrzése alatt álló polgári lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére.
Eddig 52 ezer halott
Amjad Sava, a palesztin civil szervezetek hálózatának gázai igazgatója azt mondta az Al Jazeerának, hogy Gázában a legtöbb ember „éhezik”, az élelmiszerárak pedig elérhetetlen szintre emelkednek. „Egy zsák liszt (25 kilogramm), most 350 dollár a feketepiacon.”
Tom Fletcher, az ENSZ vezető humanitárius tisztviselője elmondta: „Az izraeli hatóságoknak és azoknak, akik még érvelni tudnak velük, ismét azt mondjuk: Szüntessétek meg ezt a brutális blokádot. ... A védtelenül maradt civileknek egyetlen bocsánatkérés sem lehet elég. De őszintén sajnálom, hogy nem tudjuk a nemzetközi közösséget arra ösztönözni, hogy megakadályozza ezt az igazságtalanságot.”
Az ENSZ által támogatott Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázis szerint Gáza lakosságának 91 százaléka élelmezéshiányban szenved, és a lakosság nagy része „vészhelyzeti” vagy „katasztrófális” szintű éhezéssel néz szembe.
A tűzszünet összeomlása után Izrael újabb bombázása óta egyre több kiürítési és no-go zónát hirdetett ki, aminek következtében mintegy 420 ezer gázai ismét menekülni kényszerült, és az ENSZ becslései szerint az enklávé mintegy 70 százalékához el van zárva a hozzáférés.
Az izraeli offenzívában eddig mintegy 52 ezer palesztint öltek meg, akiknek túlnyomó többsége civil.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Káncz Csaba volt a Klasszis Podcast legutóbbi adásának vendége. A beszélgetést itt lehet megtekinteni:
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár Magyarországon is érezteti hatását. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
