Az Európai Unió egy olyan „fiúra” hasonlít, aki annak ellenére, hogy felnőtt, és már XXL méretű ruhákat kellene hordania, még mindig S méretű ruhákban jár, jelentette ki Balázs Péter a Budapest Fórum külpolitikai konferencia csütörtöki panelbeszélgetésén, amely az uniós közösség bővítésének lehetőségeit járta körbe.
Az EU is reformra szorul
Az egykori külügyminiszter és uniós biztos ezzel arra utalt, hogy miközben az EU intézményei ma is ugyanazon az elven működnek, mint évtizedekkel ezelőtt, a közösség nagyon megváltozott a bővítésekkel: tagjainak száma megalakulása óta 6-ról 27-re, a közös politikák száma pedig háromról mintegy 20-ra emelkedett.
Az EU ma már olyan nagy, hogy az újabb bővítések előtt alapvetően meg kellene reformálnia az intézményeit, különben nem fog működni a dolog, figyelmeztetett.
Fotó: Depositphotos
Thu Nguyen, a Jacques Delors think tank helyettes igazgatója szerint egy évvel ezelőtt készítettek egy jelentést arra vonatkozóan, hogyan kellene szervezetileg felkészülnie az EU-nak a 30 vagy akár 36 tagúvá bővülésre, azaz hogyan állhat készen az új tagok „felszívására”. (Eddig kilenc állam kapta meg az EU-tól a tagjelölt státuszt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Koszovó potenciális tagjelölt.)
Dilemmák és problémák
A potenciális bővítéssel kapcsolatban Thu Nguyen három szempontot emelt ki.
Elsőként említette a jogállamiságot: szerinte nem szabad hagyni, hogy egy új tagország „második Magyarországgá” váljon, azaz felvétele után ugyanúgy eltávolodjon az uniós szabályoktól és normáktól, mint ahogy azt Magyarország tette.
A második fontos szempont az uniós döntéshozatal és cselekvési képesség, amely a bővítéssel tovább bonyolódhat. Ez már a jelenlegi méretben is problémás. A harmadik szempont pedig a költségvetés, amely a jelenleginél több forrásra és szintén reformra szorulna. A bővítés plusz költséggel járna, miközben számos ország már most sem akar még többet befizetni a közösbe.
Thu Nguyen a legnagyobb kihívásnak „a vezetés” kérdését nevezte – tehát azt, hogy ki fogja a bővítési folyamatot előrevinni. Az EU két motorja, Németország és Franciaország ugyanis jelenleg befelé fordul, és inkább magával van elfoglalva.
Donika Emini, a koszovói civil szervezeteket tömörítő CiviKos Platform vezetője arról beszélt, hogy a bővítés a gyakorlatban ma már „nem jár kéz a kézben” a demokratizálódással.
Egyrészt az EU az értékek felől egy pragmatikus politika irányába mozdult el, és ma már nem értékeket, hanem geopolitikai szempontokat vesz figyelembe. Szerinte a bővítési folyamat a német modellt követi, és a gazdasági kérdésekre fókuszál.
Hozzátette: az EU túl ambíciózus volt, és azt hitte, hogy majd a nyugat-balkáni bővítési folyamatnál is működik, ami a keleti bővítésnél működött. Az uniós tagállamok azonban nem igazán törődnek a bővítéssel, egyes államok pedig egyenesen blokkolnák azt.
A nyugat-balkáni tagjelöltek pedig azért nem akarnak reformokat, mert ez a vezetőik számára fájdalmas lenne: autokrata vezetőkből demokratikusakká kellene válniuk, vélekedett Donika Emini.
Szergej Lagodinszki, német zöldpárti EP-képviselő Balázs Péterrel összhangban szintén arról beszélt, hogy az EU megváltozott a keleti bővítéssel, és meg fog változni a nyugat-balkáni országok és Ukrajna felvételével, de ez így természetes. Ukrajna, Moldova és Grúzia taggá válását nevezte a fő célok között.
Eltértünk a klub szabályaitól
Magyarországgal kapcsolatban pedig Balázs Péter megjegyezte: az országot jelen állapotában "fel sem vennék az EU-ba", mivel nem teljesítjük a feltételeket. Az illiberalizmus ugyanis sok politikai, demokratikus funkciót érint. „Az illiberalizmus a klub szabályaitól való eltérés”, mondta.
Hozzátette: az EU-tagság elvileg arra is jó, hogy stabilizálja a demokráciát, de esetünkben sajnos nem ez történt.
Korábbi podcast interjúnkat Balázs Péterrel itt nézhetik meg:
Van olyan ország, ahol 59 százalékos a visszaesés. 
