Az amerikai elnök tranzakcióalapú megközelítését alkalmaznák az M23 előretörő lázadóinak megfékezésére.
A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) korábbi elnöke, Joseph Kabila több, ásványkincsekért cserébe infrastruktúrát építő megállapodást kötött Kínával, és jelenleg a kínai vállalatok dominálják a kongói ásványbányászatot. A Kongó déli részén, Katanga tartományban található kilenc legnagyobb kobaltbánya felét kínai vállalatok üzemeltetik.
Azonban Félix Tshisekedi jelenlegi elnök kormánya elmozdulna Kína felől és új befektetőket hívna az országba. Az elmúlt két évben így Kongó megállapodásokat kötött az Európai Unióval és Indiával, és most az Egyesült Államok is szóba került, mint potenciális partner.
A kongói kormány szóvivője, Patrick Muyaya a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy az ország készen áll a „diverzifikációra”, és különösen az Egyesült Államokat üdvözölné befektetőként.
Méghozzá abból a megfontolásból, hogy az Egyesült Államok csapatokat telepítsen az országba, segítve az ország keleti tartományaiban elharapódzó újabb fegyveres konfliktus megfékezését. Az ország már két polgárháborút is átélt, 1996 és 2002 között, amit elemzők azzal magyaráznak, hogy a kormány fegyveres erői a korrupció miatt gyengék.
Most pedig az M23 nevű lázadócsoporttal gyűlt meg a bajuk, amely több békefenntartó erő, köztük az ENSZ Monusco-missziója jelenléte ellenére az utóbbi hónapokban villámgyors előrenyomulásával elfoglalta Goma és Bukavu városát, és most a lehetséges tűzszünetet elutasítva, egy harmadik fontos várost, Walikalét is. A kongói kormány szerint legalább 7 ezer ember vesztette életét január óta, és ezrek kényszerültek elhagyni otthonukat a ruandai és ugandai határ melletti Kivu tartományban – írja az Aljazeera.
Az elfoglalt területek között szép számmal vannak olyanok, amelyek aranyban és koltánban gazdagok – utóbbi kulcsfontosságú ásványi anyag az elektronikai eszközök gyártásához.
Afrika középső része - a narancssárga: a Kongói Demokratikus Köztársaság, a zöld: Ruanda Fotó: Wikimedia Commons
A fegyveres konfliktus a Ruandával fennálló vitával is összefügg. Az ENSZ és az Egyesült Államok külön-külön is megvádolta Ruandát azzal, hogy támogatja az M23-at, fegyverekkel látja el, és katonákat küld a lázadók megsegítésére.
Miután Ruanda jelenleg a világ tantálkészletének körülbelül 30 százalékát birtokolja, az Európai Unió 2024 februárjában ásványkincsek beszerzésére vonatkozó megállapodást kötött vele, amelynek értelmében az ország ónt, volfrámot, tantált és aranyat szállítana az öreg kontinensnek. Ám a szerződés jelenleg felülvizsgálat alatt áll, mivel egyre több bizonyíték utal arra, hogy az M23-on keresztül Ruanda illegálisan juthatott ezekhez az ásványokhoz és csempészi ki az országból az aranyat, a koltánt és más értékes ásványokat.
A kongói polgárháborúk idején az ENSZ jelentései szerint Ruanda és szövetségese, Uganda kifosztotta Kongó ásványkincseit, és elemzők szerint ez most megismétlődhet, mivel az M23 megszerezte több bánya felett az ellenőrzést.
Az elmúlt hetekben egyébként több európai ország és az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be kulcsfontosságú ruandai tisztviselőkkel szemben, akiket a kongói konfliktusban való érintettséggel vádolnak. Emellett felszólították Kagame kormányát, hogy vonja vissza csapatait a KDK területéről.
Az M23 nevű lázadócsoport legyőzése Félix Tshisekedi elnök számára kiemelt cél. Elemzők szerint azonban nem egyértelmű, hogy egy amerikai katonai beavatkozás összhangban lenne-e Donald Trump „katonakímélő” politikájával.
„Egy ilyen megállapodás legvalószínűbb forgatókönyve az lenne, hogy az Egyesült Államok katonai felszerelést biztosítana Kongó számára, ahelyett hogy közvetlen katonai támogatást nyújtana” – érvelt Daniel van Dalen, a dél-afrikai Signal Risk biztonsági hírszerző cég vezető elemzője.
Az ukrán példa ragadós
Megfigyelők szerint Kongó ihletet merített Washington Ukrajnának tett javaslatából, amelyben az Egyesült Államok katonai támogatást nyújt Kijevnek az Oroszország elleni háborúban egy ásványkincsek kiaknázására vonatkozó megállapodás fejében.
A Reuters hírügynökség szerint Kongó elnökének helyettes kabinetfőnöke, André Wameso március elején Washingtonba látogatott, hogy hasonló partnerségi lehetőségekről tárgyaljon amerikai tisztviselőkkel.
Kongó napi szintű egyeztetéseket folytat az amerikai kormánnyal a megállapodás érdekében, – közölték kongói tisztviselők a médiával.
Február 21-én az Africa Business Council, amely az afrikai üzleti érdekeket képviselő nemzetközi szervezet, levelet írt Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, amelyben arra kérte az Egyesült Államokat, hogy fektessen be Kongó kiaknázatlan ásványkincseibe.
A nyersanyagokban rendkívül gazdag Kongó a világ egyik legnagyobb ón-, volfrám-, tantál- és aranytermelője. Ezek az ásványok kulcsfontosságúak az elektronikai eszközök, védelmi felszerelések, elektromos járművek és más technológiák gyártásában. Kongó kiaknázatlan természeti erőforrásainak összértékét mintegy 24 ezer milliárd dollárra becsülik.
A kongói javaslat
Az amerikai védelmi és technológiai vállalatok hozzáférése a kongói bányákhoz, valamint egy exportkikötő biztosítása.
Egy közös ásványkincs-készlet létrehozása, amelyet Kongó és az Egyesült Államok megosztana egymás között.
Cserébe az USA kiképezné és felszerelné a kongói haderőt, valamint közvetlen katonai hozzáférést biztosítana a KDK számára.
Az amerikai tisztviselők múlt héten jelezték, hogy hajlandóak megvizsgálni a javaslatot, de egyelőre nem adtak konkrét választ. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Reutersnek azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok célja, hogy növelje a magánszektorbeli befektetéseket a Kongóban „felelősségteljes és átlátható módon”.
Az M23 által januárban birtokolt terület és a bányavidékek. A most elfoglalt Walikale városa a térkép bal szélén található. Arany: arany, szürke csíkozás: ón, kék csíkozás: koltán. Fotó: ISW
Daniel van Dalen szerint azonban nem valószínű, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bányákat vásárolna vagy üzemeltetne, ahogy azt kongói politikusok javasolták. Reálisabb forgatókönyv, hogy az USA közvetlenül a kongói kormánytól vásárolná meg az ásványokat, míg Kína továbbra is üzemeltetné a bányákat. Ez az elképzelés elkerülné az esetleges amerikai-kínai területi konfliktusokat Kongóban, és a verseny inkább gazdasági síkon maradna.
Jelenleg nincsenek amerikai bányászati vállalatok Kongóban, de az USA befektet az úgynevezett Lobito-folyosóba, egy infrastruktúrafejlesztési projektbe, amely vasutak és kikötők építésével segítené a kongói ásványok Angolán keresztüli nyugati irányba történő exportját.
Elemzők szerint Donald Trump kormányzása alatt az amerikai-kongói kapcsolat várhatóan inkább tranzakciós jellegűvé válik, ahogy azt az Ukrajnával folytatott tárgyalások is mutatták.
Bár Kongó amerikai katonai felszerelést kaphat, szakértők szerint nem világos, hogy ez hogyan változtatná meg a háború menetét, mivel az M23 lázadócsoport továbbra is előretör. Valószínűbb, hogy a katonai támogatás inkább a kongói hadsereg megerősítését szolgálná közép- és hosszú távon, semmint az azonnali győzelmet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások felújításának lehetőségét is megvitatta a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfő és Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja – közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külpolitikai tanácsadója pénteken újságírókkal.
Donald Trump amerikai elnök egy pénteken nyilvánosságra hozott interjúban azt mondta a Time hírmagazinnak, hogy „a Krím félsziget Oroszországé marad, ezt (Volodimir) Zelenszkij ukrán elnök is megérti, ezt mindenki megérti, hogy ez már nagyon hosszú ideje az oroszoké”.
A Kremlben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államok elnökének különmegbízottját, Steven Witkoffot – közölte pénteken Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára.
Pokolgépes merényletben megölték Jaroszlav Moszkalik altábornagyot, az orosz fegyveres erők műveleti főcsoportfőnökségének helyettes vezetőjét – közölte pénteken az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg péntekre virradóan, a kelet-ukrajnai Pavlohradban három ember – köztük egy gyerek – meghalt, és sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Egy orosz Krím elvághatná az amerikai és európai hozzáférést Közép-Ázsiához, miközben Kína számára is rendkívül előnyös lenne. A NATO-tag Törökország, Románia és Bulgária pedig a legtöbbet veszítené. Káncz Csaba jegyzete.
