A Hezbollah iszlamista csoport tagjai által tartott személyhívók kedden Libanonban és Szíriában felrobbantak, legalább kilenc ember meghalt, és mintegy 2800-an megsebesültek. Bár Izrael nem hajlandó kommentálni a robbanásokat, a Hezbollah már leszögezte, hogy „Izraelt tartja teljes mértékben felelősnek ezért a bűnözői támadásért”.
Új háborús célok
A robbantások mindössze 24 órával azután történtek, hogy az izraeli biztonsági kabinet ülésén Netanjahu miniszterelnök kijelentette: „aktualizálta a háború céljait”, amelyek korábban a Hamász ellen irányultak az október 7-i támadások után, és amelyek között most már szerepel az izraeli lakosok visszatérésének elősegítése az ország északi részébe - ez egyértelmű utalás a Libanon elleni izraeli háború eszkalálására. Ennek egyetlen módja „egy katonai művelet” - mondta Joav Galant izraeli védelmi miniszter az amerikai közvetítővel, Amos Hochsteinnel folytatott megbeszélésen.
A bombázások miatt mintegy 60 ezer izraeli kényszerült elhagyni otthonát és lakását Észak-Izraelben. A határ túloldalán a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint mintegy 110 ezer embernek kellett biztonságba menekülnie Libanon más részeire.
Augusztusban Izrael 2006 óta a legnagyobb támadást indította Dél-Libanon ellen, amelyben a légierő több mint 100 vadászgépe vett részt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) állítása szerint a támadások több mint 40 célpontot érintettek.
Izrael és a Hezbollah között a tavaly október 7-i Hamász-támadások óta belobbant a feszültség, az izraeli-libanoni határ mindkét oldalán lakosok kényszerültek lakóhelyüket elhagyni. A Long War Journalban Seth Frantzman megjegyzi, hogy izraeli tisztviselők már sürgős megoldás jóváhagyásárét lobbiztak az amerikai tisztviselőknek a Hezbollah rakétatámadásaival kapcsolatban.
A Foreign Affairs elemzése
Továbbra is tartanak a szélesebb körű közel-keleti háborútól való félelmek. Minden alkalommal, amikor Izrael konfliktusba keveredik egy Irán által támogatott csoporttal - közülük a legjobban felfegyverzett a Hezbollah -, az elemzők azon tűnődnek, hogy a gázai háború kiterjedhet-e a Hezbollahra, a jemeni húszikra és Iránra. Egy nemrégiben megjelent Foreign Affairs-esszében Assaf Orion, az Izraeli Védelmi Erők korábbi stratégiai vezetője megjegyzi, hogy Izrael már most is több fronton vesz részt konfliktusokban, de ezek a konfliktusok eddig alacsony intenzitásúak voltak.
Fotó: MTI/AP/Madzsdi Mohamed
Az Orion kitér egy megfigyelésre, amelyet Dan Senor „Call Me Back” podcastjének augusztusi epizódjában tett Senor és vendége, a Times of Israel elemzője, Haviv Rettig Gur: eszerint 1973 óta Izrael azt a stratégiát követi, hogy inkább rövid háborúkat vív idegen földön, mintsem elhúzódó háborúkat az otthonához közel. Izrael jelenlegi helyzete - a Hamász elleni harc a Gázai övezetben és a Hezbollah elleni harc a libanoni határ mentén - azzal fenyeget, hogy ezt a paradigmát felborítja.
A Foreign Affairs című lapban Orion arra figyelmeztet, hogy ha Izrael egyszerre több ellenféllel veszi fel a harcot, akkor alkalmazkodnia kell ehhez a váltáshoz. Így érvel: „Egy hosszú távú, intenzív többfrontos háború megnyeréséhez Izraelnek növelnie kell a védelmi költségvetést; új gyártósorokat kell nyitnia a lőszerek számára; meg kell erősítenie kritikus nemzeti infrastruktúráját, például az energia- és kommunikációs infrastruktúrát; és ki kell terjesztenie az IDF toborzási körét az izraeli társadalom további részeire. A legkritikusabb azonban, hogy meg kell oldania az ország politikai válságát, amely aláásta az ellenálló képességét, bátorította ellenségeit, és megakadályozta Izraelt abban, hogy kidolgozza a szükséges szélesebb körű stratégiát”.
Orion kiemeli: „A háború legfontosabb frontja a nyolcadik: a hazai front. Izrael nemzetbiztonsága otthon kezdődik, és amíg a kormány nem tudja helyreállítani az izraeli egységet, addig lehetetlen lesz helyreállítani a biztonságot és a békét Izraelben és a régióban.”
Megfigyelők további katonai akciókra számítanak
Megfigyelők feltételezik, hogy a közeljövőben további, esetleg nagyobb katonai összecsapásokra kerülhet sor Izrael és a Hezbollah között. Az összecsapás lehetséges mértéke azonban nem világos - mondta a dpa-nak Riad Kahwaji, a Közel-Kelet és az Öböl katonai elemző intézet (INEGMA) igazgatója. Az izraeli kormányon belül is voltak nézetkülönbségek. Makram Rabah politikai elemző szerint valószínű, hogy Izrael szárazföldi csapatokat vezényelne Libanonba. „De ez időzítés kérdése” - mondta.
A libanoni parlament elnöke és a Hezbollah közeli szövetségese, Nabih Berri nem számít nagyszabású, inkább korlátozott mértékű izraeli szárazföldi csapatok libanoni bevetésére. Az „Al-Dzsumhúria” című újságnak azt mondta: arra számít, hogy Izrael jelentősen kiterjeszti katonai akcióit, „de anélkül, hogy inváziót kísérelne meg”.
A Hezbollah elleni totális háború közelebb van, mint valaha
Izrael katonai és diplomáciai nyomást akar gyakorolni annak érdekében, hogy a Hezbollah milícia - az ENSZ 1701-es határozata által előírtak szerint - a Litani folyón túlra, a határtól 30 kilométerre vonuljon vissza.
A Jerusalem Post című izraeli lap politikai és katonai körökre hivatkozva arról számol be, hogy Izrael közelebb van a Hezbollah elleni totális háborúhoz, mint valaha. Ennek egyik oka a Hezbollah felett augusztus végén aratott „stratégiai győzelem”.
Akkor az izraeli hadsereg tudomást szerzett a milícia közelgő támadásáról, és ezt követően támadtak dél-libanoni célpontokat. Izraeli jelentések szerint a hadsereg több ezer rakétát semmisített meg, amelyek Észak-Izraelre irányultak.
Ez növelte Netanjahu bizalmát abban, hogy egy kiterjedt libanoni katonai művelet az eredetileg félelmetesnél kisebb veszteségekkel és kockázatokkal valósítható meg - folytatja a „Jerusalem Post”.
Ez azonban még nem teljesen biztos - ismerte el a lap. Egy nagyszabású háború továbbra is kockázatos lenne minden fél számára.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
