Európai parlamenti (EP) és önkormányzati választásokat tartanak ma Magyarországon. Az EP-választások keretében arról döntünk, hogy mely pártok vagy pártszövetségek delegálhatnak majd képviselőket az uniós parlamentbe.
Huszonegy hely a tét
Magyarországnak továbbra is 21 hely jut hely az EP-ben, amelynek létszáma 705-ről 720-ra fog növekedni. Pontosan ugyanennyi képviselőt delegálhat Csehország, Görögország, Portugália és Svédország is. Belgium eggyel többet, Ausztria eggyel kevesebbet.
A legtöbb képviselőt egyébként Németország (96), Franciaország (81) és Olaszország (76), a legkevesebbet Ciprus, Luxemburg és Málta (egyenként hatot) küldheti. A megválasztott képviselők ugyanakkor természetesen nem országonként, hanem politikai hovatartozás szerint tömörülnek majd frakciókba.
Fotó: Európai Parlament
A választások hivatalosan június 6-től 9-ig tartanak uniós szinten – sőt, Észtországban már hétfőn megkezdődtek. A legkésőbb, vasárnap éjjel 11 órakor Olaszországban zárulnak majd az urnák, az első részeredményeket ezért – függetlenül attól, hogy azok számos országban már korábban rendelkezésre fognak állni – csak ezt követően lehet nyilvánosságra hozni. Ez Magyarországra is igaz.
Az EP lapunknak elküldött közleménye szerint az első előzetes választási eredmények várhatóan 23.15-23.30 körül lesznek elérhetők. Ezt megelőzően, az exit-pollok alapján az EP becsléseket már ki fog adni.
Mit mértek itthon a közvélemény-kutatók?
Ami a hazai esélyeket illeti, a választások előtti utolsó közvélemény-kutatást a Medián publikálta. Mérésük szerint a biztos szavazók körében a Fidesz a voksok 50 százalékát viheti el – ezzel toronymagasan nyerné a választást, ugyanakkor elmaradna a legutóbbi, 2019-es EP-választáson elért eredményétől (52,6 százalék).
A második helyen a NER-rel szembefordult diplomata, jogász, Magyar Péter csapata, a de facto alig néhány hónapos Tisza Párt végezhet, amely szombati budapesti kampányzáró rendezvényén megtöltötte a Hősök terét, és rögtön a voksok 27 százalékát szerezheti meg.
A mérés szerint Magyar Péter minden oldalról csábított el szavazókat: híveinek 63 százaléka az ellenzéki közös listás pártoktól, 9 százaléka a Fidesztől, 7-7 százaléka pedig a Mi Hazánktól és a Kutyapárttól érkezett.
Hann Endre, a Medián ügyvezetője lapcsoportunk, a Klasszis Média rendezvényén, a Klasszis Klubban pedig azt is elmondta, hogy Magyar Péter negyedmillió olyan szavazót is szerzett, akik a 2022-es parlamenti választásokon nem vettek részt.
A Tiszát – szintén jócskán leszakadva – a DK-MSZP-Párbeszéd követheti 9 százalékkal. Ez jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy 2019-ben külön indulva még 16, illetve 6,6 százalékát – együttesen tehát 22,6 százalékát – szerezték meg a voksoknak.
Ez a három párt, illetve pártszövetség biztos bejutó. További két párt – a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt – az öt százalékos bejutási küszöb környékén mozog (öt, illetve négy százalékra mérték őket). A Momentum, amely 2019-ben még 9,9 százalékot kapott, most mindössze 3 százalékon áll, így kieshet az EP-ből.
A Medián mérése alapján a Fidesz-KDNP 11, a Tisza 6, a DK-MSZP-Párbeszéd 2, a Mi Hazánk és a Kutyapárt pedig 1-1 képviselőt delegálhat majd az uniós parlamentbe.
A Publicus Intézet szintén pénteken publikált kutatása a Tisza Pártot hasonló erősségűnek (25 százalék) mérte, mint a Medián. A Fideszt ugyanakkor jóval gyengébbnek (43 százalék), a DK-MSZP-Párbeszédet viszont jóval erősebbnek (15 százalék) látja. A Mi Hazánk, a Kutya Párt és a Momentum a bejutási küszöbnél billeg.
A Publicus szerint a Fidesz-KDNP 11, a Tisza Párt 6, a DK-MSZP-Párbeszéd 3, a Mi Hazánk pedig 1 mandátumot szerezhet.
A Závecz Research szerdán publikált kutatása szerint a Fidesz 45, a Tisza 27, a DK-MSZP-Párbeszéd 11 százalékon áll a biztos szavazókat tekintve, míg a Mi Hazánk 5, a Momentum 4, a Kutya Párt 3 százalékot kaphat. A mandátumokat tekintve a Fidesz-KDNP 11, a Tisza Párt 7, a DK-MSZP-Párbeszéd 2, a Mi Hazánk pedig 1 képviselőt küldhet az EP-be.
Az IDEA Intézet szintén szerdán közzétett mérése pedig 44 százalékra lőtte be a Fideszt, 26 százalékra a Tiszát, 12 százalékra az ellenzéki pártszövetséget és 5 százalékra a Mi Hazánkot.
Összegezve: a legfrissebb, ezen a héten publikált kutatások a Fidesz-KDNP-nek 43-50 százalékot (11 mandátum), a Tisza Pártnak 25-27 százalékot (6 vagy 7 mandátum), a DK-MSZP-Párbeszédnek 9-15 százalékot (2 vagy 3 mandátum) mértek a biztos szavazók körében.
Mellettük a Mi Hazánknak, a Kutya Pártnak és a Momentumnak van még reális esélye elérni az 5 százalékos bejutási küszöböt. A Mi Hazánknak mindegyik kutatás szerint lesz egy képviselője, a Kutya Pártnak egy kutatás jósol egy helyet, a Momentum viszont mindegyik szerint kiesik az EP-ből.
Tegyük persze hozzá, hogy semmi sincs kőbe vésve, jelentősnek tűnik a bizonytalansági faktor:
Hann Endre szerint a biztos szavazók 25 százaléka (!) nem tudta vagy nem akarta megmondani, melyik párt listájára fog szavazni. További kérdés, hogy melyik pártnak sikerül inkább az utolsó pillanatban magához csábítania a bizonytalan szavazókat.
Mi lesz uniós szinten? Miért fontos a választás?
Ami a nemzetközi fejleményeket illeti, előzetes felmérések szerint uniós szinten előretörhetnek a centrumról jobbra álló erők, a nemzeti-konzervatív pártoktól kezdve a szélsőjobbig. (Mindennek folyamatáról itt, okairól pedig itt írtunk.)
A centrista pártok gyengülhetnek, ugyanakkor összességében még mindig többségben maradhatnak az EP-ben.
A Politico legfrissebb összesítése szerint a centrista erők közül a néppárti frakció 173, a szociáldemokrata frakció 143, a liberális Renew pedig 75 fős lehet.
A radikális jobboldalon az Európai Konzervatívok és Reformerek 76, az Identitás és Demokrácia 67 képviselővel számolhat – azaz ha egyesítenék erőiket, a második-harmadik legnagyobb frakciójuk lehetne. A radikális baloldali frakció 32 helyet szerezhet, míg a Zöldek 41-et.
És hogy miért fontos az EP? Bár a hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.
Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz.
Mindemellett a választásoknak nyilván erős belpolitikai üzenetük is van.
Különösen igaz ez a jelenkori Magyarországra, ahol az elmúlt hónapokban számos olyan dolog történt – a kegyelmi ügy okozta bukásoktól kezdve a Tisza Párt berobbanásáig –, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt.
A fejleményekről napközben hírekben, este 7 órától pedig percről percre cikkben számolunk be.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
