6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Közvélemény-kutatások szerint a centrista pártok többsége nem forog veszélyben az EP-választásokon, ugyanakkor a radikális, bevándorlásellenes jobboldal az egyik legnagyobb erővé nőheti ki magát. Magyarországon viszont a Fidesz gyengülhet 2019-hez képest, a Tisza Párt a DK-MSZP-Párbeszédet megelőzve a második legerősebb párt lehet, a Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Momentum pedig a bejutás határán billeg. Nagyító alatt ezúttal június 9.

Valójában már most zajlanak az európai parlamenti (EP) választások, amelyeket Magyarországon június 9-én, az EU egészében pedig hivatalosan június 6. és 9. között tartanak majd.

Észtországban ugyanis már hétfőn – tehát három nappal a hivatalos start előtt – megnyíltak a szavazóhelyiségek, ahol a helyiek arról döntenek majd, hogy melyik hét észt jelöltet juttatják az új, 720 tagú EP-be. A felmérések szerint Urmas Reinaslu korábbi külügyminiszter nemzeti-konzervatív pártja, az ellenzéki Isamaa (Haza) kapja majd a legtöbb szavazatot.

Mi lesz uniós szinten?

A nacionalista, bevándorlásellenes pártok EU-szerte előretörhetnek: a Politico összesítése szerint a két populista, radikális jobboldali frakció közül az Európia Konzervatívok és Reformerek (ECR) 75, az Identitás és Demokrácia (ID) 69 képviselőt küldhet az EP-be az előrejelzések szerint. Ez együttesen 144 képviselőt jelent, tehát egy esetleges ID-ECR frakció a második legnagyobb képviselőcsoport lehetne a parlamentben,

Az EP épülete Strasbourgban – jön-e vihar az EU-ban?
Az EP épülete Strasbourgban – jön-e vihar az EU-ban?
Fotó: Juhász Gábor

Azonban az ID és az ECR egyesülése, esetleg más pártokkal bővülése egyelőre csak elvi lehetőség, ugyanis ez a politikai oldal korántsem egységes, és komoly politikai különbségek hátráltatják az összefogást. (Erről itt írtunk részletesen.)

Ami a centrista pártokat illeti, a jobbközép néppárti frakciónak 170, a balközép szociáldemokratáknak 142, a liberális Renewnak 76 képviselője lehet az új EP-ben.

A centrumtól balra eső oldal jóval gyengébb náluk és a szélsőjobbnál is: a zöldpolitikát és a regionalizmust pártoló Zöldek/Európai Szabad Szövetség 42, míg a radikális Egyéges Európai Baloldal 32 képviselőt delegálhat az előrejelzések szerint. A többi, mintegy 100 hely pedig olyan pártoké lehet, amelyek jelenleg nem tartoznak egyik frakcióhoz sem vagy amelyek új erőként jelenhetnek meg az EP-ben.       

Összegezve: a radikális jobboldal valóban erősödhet, ugyanakkor ez a centrista pártok (néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok) parlamenti többségét jelen állás szerint nem veszélyezteti. Utóbbi három párt összesen 388 képviselői helyet szerezhet, ami enyhe többséget jelent, ráadásul szükség esetén alighanem számíthatnak a Zöldek egy részének és egyes független képviselő támogatására is.  

Mi lesz itthon?

Ami a magyar vonatkozást illeti, közvéleménykutatások szerint a Fidesz-KDNP mellett a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd is szinte biztosan küldhet képviselőket az EP-be. A Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Momentum viszont az 5 százalékos bejutási küszöb határán billeg – így egyelőre megjósolhatatlan, hány párt vagy pártszövetség között oszlik majd meg a Magyarországnak járó 21 mandátum.  

Egy szintén brüsszeli hírportál, az Euractiv becslései szerint a Fidesz mandátumainak száma 12-ről 9-re csökken majd.

A kormánypárt képviselői az előző ciklust még a néppárti frakcióban kezdték, 2021-ben azonban távozniuk kellett a pártcsaládból és így a frakcióból is, ezért azóta függetlenként ülnek ott.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke már februárban bejelentette, hogy az ECR tagjai szeretnének lenni a választások után. Múlt héten pedig arra ösztönözte Marine Le Pent (Nemzeti Tömörülés, ID) és Giorgia Melonit (Olaszország Fivérei, ECR), hogy hozzanak létre egy közös, „szuverenista” frakciót a jobboldalon, aminek természetesen a Fidesz is tagja lenne.    

A második helyen az előrejelzések szerint a de facto alig pár hónapos Tisza Párt végezhet, amely az Euractiv szerint rögtön 6 képviselői helyet szerezhet.

Magyar Péter, a párt alelnöke már jelezte, hogy képviselőik a néppárti frakciót szeretnék bővíteni.

A DK-MSZP-Párbeszéd képviselői alighanem továbbra is a szociáldemokrata frakcióban foglalnak majd helyet – a brüsszeli lap előrejelzése szerint 4 helyet szerezhetnek, azaz eggyel kevesebbet 2019-hez képest (akkor külön indult a DK, illetve az MSZP-Párbeszéd).

Az Euractiv mellettük egy helyet jósol a KDNP-nek (a párt jelenlegi EP-képviselője, Hölvényi György a Fidesz kiválása után is maradt a néppárti frakcióban), valamint a Kétfarkú Kutyapártnak, amely a Zöldek/Európai Szabad Szövetséget célozhatja meg.

A Momentum eddig a Renew-t erősítette két delegálttal, és marad is ebben a képviselőcsoportban, ha sikerül átugrania a bejutási küszöböt. A Mi Hazánk pedig – ha bekerül – az ID-ből botrányai miatt nemrég kizárt német AfD-vel bútorozna össze az EP-ben.

A Závecz Research ma közzétett közvéleménykutatása pedig 11 képviselői helyet jósol a Fidesz-KDNP-nek, 7-et a Tisza Pártnak, 2-öt a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségnek és 1-et a Mi Hazánknak.

Eszerint a Momentum és a Kutyapárt nem kerül be az európai parlamentbe.

Miért fontos az EP-választás?

Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.

Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz. Mindemellett a választásoknak nyilván erős belpolitikai üzenetük is van –  ez a megállapítás Magyarországra ez a jelenlegi, felbolydult politikai környezetben különösen igaz.  

Összességében a legnagyobb kérdésnek az tűnik, hogy mekkora előretörést képes elérni az elsősorban nacionalista jelszavakkal kampányoló, az illegális bevándorlás problémáját kiemelő populista jobboldal, illetve mennyire szorulnak vissza a centrista pártok. Utóbbiak közül egyébként már a Néppárt is „biztonságos határok, biztonságos Európa” jelszóval kampányol arra utalva, hogy – az ellenőrzött bevándorlási lehetőség biztosítása mellett – az illegális migrációnak gátat kell szabni.            

Igaz, az Eurobarometer című uniós kutatás szerint a választók a migrációt és a menekültkérdést csak a hetedik legfontosabb kampánytémának tartják. Az első helyre a szegénység és a szociális kirekesztés leküzdése, a másodikra az egészségügy, a haramadikra a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága került – utóbbi téma fontossága nőtt az elmúlt években a választók szemében, különösen az orosz-ukrán háború kitörése miatt.        

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vizsgálat indult az X és Elon Musk ellen Franciaországban külföldi befolyás gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 19:46
A párizsi ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az X közösségi média platform – korábban Twitter – és annak vezetősége, köztük Elon Musk tulajdonos ellen, miután felmerült a gyanú, hogy a vállalat algoritmusa külföldi befolyás érdekében torzíthatja a tartalomterjesztést.
Nemzetközi Donald Trumpot meghívták Kínába
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 19:16
Marco Rubio amerikai külügyminiszer és kínai kollégája Vang Ji „pozitív és konstruktív” tárgyalásról számoltak be malajziai találkozásuk után.
Nemzetközi Nagyon aggódnak az európai borászok
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 17:45
Úgy tűnik, nem részesülhetnek preferenciális elbánásban az EU és Donald Trump amerikai elnök kormányzata közötti kereskedelmi megállapodásokban – közölte pénteken az iparág fő lobbicsoportja.
Nemzetközi Meglepetés Kanadában
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 17:20
A vártnál jobban nőtt a munkahelyek száma, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várt emelkedés helyett csökkent.
Nemzetközi Tükörklauzulát követel az agrárminiszter a EU-Mercosur kereskedelmi megállapodásba
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 16:53
Nagy István szerint tönkretenné a gazdákat a megállapodás, különösen azért mert, Brüsszel egyidejűleg megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt is.
Nemzetközi Az oroszok által lefoglalt egyetlen amerikai cég exportra készül
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 15:14
A Kreml korábban azzal indokolta az elkobzást, hogy a cég stratégiai szerepet tölt be Oroszország élelmiszerellátásában.
Nemzetközi Célkeresztben a kormány – újabb uniós forrásokat köthetnek jogállami feltételekhez
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 13:35
2028-tól jelentősen bővülne a feltételekhez kötött uniós források köre. Orbán Viktor Magyarországa, eurómilliárdok elvesztésével néz szembe az Európai Bizottság a jövő szerdán nyilvánosságra hozandó tervei szerint.
Nemzetközi Fájdalmas lépésre kényszerülhetnek a hollandok
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 12:48
A menekültügyi és fejlesztési kiadások csökkentésével érnék el a NATO védelmi kiadási célját.
Nemzetközi Szörnyű tévedés: drón helyett egy utasszállítót lőhettek meg az oroszok
Privátbankár.hu | 2025. július 11. 10:36
Egy Minszkből Moszkvába tartó járat kaphatott légvédelmi rakétatalálatot.
Nemzetközi Orbán Viktor szövetségese mérhet csapást a NATO-ra Szlovéniában
Bózsó Péter | 2025. július 11. 10:21
Geopolitikai vonatkozásai miatt nagy jelentőségű lehet a NATO-kilépésről szóló lehetséges népszavazás délnyugati szomszédunknál, ami Janez Janša hatalomba való visszatérését célzó belpolitikai játszmájához is kötődik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG