Valójában már most zajlanak az európai parlamenti (EP) választások, amelyeket Magyarországon június 9-én, az EU egészében pedig hivatalosan június 6. és 9. között tartanak majd.
Észtországban ugyanis már hétfőn – tehát három nappal a hivatalos start előtt – megnyíltak a szavazóhelyiségek, ahol a helyiek arról döntenek majd, hogy melyik hét észt jelöltet juttatják az új, 720 tagú EP-be. A felmérések szerint Urmas Reinaslu korábbi külügyminiszter nemzeti-konzervatív pártja, az ellenzéki Isamaa (Haza) kapja majd a legtöbb szavazatot.
Mi lesz uniós szinten?
A nacionalista, bevándorlásellenes pártok EU-szerte előretörhetnek: a Politico összesítése szerint a két populista, radikális jobboldali frakció közül az Európia Konzervatívok és Reformerek (ECR) 75, az Identitás és Demokrácia (ID) 69 képviselőt küldhet az EP-be az előrejelzések szerint. Ez együttesen 144 képviselőt jelent, tehát egy esetleges ID-ECR frakció a második legnagyobb képviselőcsoport lehetne a parlamentben,
Fotó: Juhász Gábor
Azonban az ID és az ECR egyesülése, esetleg más pártokkal bővülése egyelőre csak elvi lehetőség, ugyanis ez a politikai oldal korántsem egységes, és komoly politikai különbségek hátráltatják az összefogást. (Erről itt írtunk részletesen.)
Ami a centrista pártokat illeti, a jobbközép néppárti frakciónak 170, a balközép szociáldemokratáknak 142, a liberális Renewnak 76 képviselője lehet az új EP-ben.
A centrumtól balra eső oldal jóval gyengébb náluk és a szélsőjobbnál is: a zöldpolitikát és a regionalizmust pártoló Zöldek/Európai Szabad Szövetség 42, míg a radikális Egyéges Európai Baloldal 32 képviselőt delegálhat az előrejelzések szerint. A többi, mintegy 100 hely pedig olyan pártoké lehet, amelyek jelenleg nem tartoznak egyik frakcióhoz sem vagy amelyek új erőként jelenhetnek meg az EP-ben.
Összegezve: a radikális jobboldal valóban erősödhet, ugyanakkor ez a centrista pártok (néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok) parlamenti többségét jelen állás szerint nem veszélyezteti. Utóbbi három párt összesen 388 képviselői helyet szerezhet, ami enyhe többséget jelent, ráadásul szükség esetén alighanem számíthatnak a Zöldek egy részének és egyes független képviselő támogatására is.
Mi lesz itthon?
Ami a magyar vonatkozást illeti, közvéleménykutatások szerint a Fidesz-KDNP mellett a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd is szinte biztosan küldhet képviselőket az EP-be. A Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Momentum viszont az 5 százalékos bejutási küszöb határán billeg – így egyelőre megjósolhatatlan, hány párt vagy pártszövetség között oszlik majd meg a Magyarországnak járó 21 mandátum.
Egy szintén brüsszeli hírportál, az Euractiv becslései szerint a Fidesz mandátumainak száma 12-ről 9-re csökken majd.
A kormánypárt képviselői az előző ciklust még a néppárti frakcióban kezdték, 2021-ben azonban távozniuk kellett a pártcsaládból és így a frakcióból is, ezért azóta függetlenként ülnek ott.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke már februárban bejelentette, hogy az ECR tagjai szeretnének lenni a választások után. Múlt héten pedig arra ösztönözte Marine Le Pent (Nemzeti Tömörülés, ID) és Giorgia Melonit (Olaszország Fivérei, ECR), hogy hozzanak létre egy közös, „szuverenista” frakciót a jobboldalon, aminek természetesen a Fidesz is tagja lenne.
A második helyen az előrejelzések szerint a de facto alig pár hónapos Tisza Párt végezhet, amely az Euractiv szerint rögtön 6 képviselői helyet szerezhet.
Magyar Péter, a párt alelnöke már jelezte, hogy képviselőik a néppárti frakciót szeretnék bővíteni.
A DK-MSZP-Párbeszéd képviselői alighanem továbbra is a szociáldemokrata frakcióban foglalnak majd helyet – a brüsszeli lap előrejelzése szerint 4 helyet szerezhetnek, azaz eggyel kevesebbet 2019-hez képest (akkor külön indult a DK, illetve az MSZP-Párbeszéd).
Az Euractiv mellettük egy helyet jósol a KDNP-nek (a párt jelenlegi EP-képviselője, Hölvényi György a Fidesz kiválása után is maradt a néppárti frakcióban), valamint a Kétfarkú Kutyapártnak, amely a Zöldek/Európai Szabad Szövetséget célozhatja meg.
A Momentum eddig a Renew-t erősítette két delegálttal, és marad is ebben a képviselőcsoportban, ha sikerül átugrania a bejutási küszöböt. A Mi Hazánk pedig – ha bekerül – az ID-ből botrányai miatt nemrég kizárt német AfD-vel bútorozna össze az EP-ben.
A Závecz Research ma közzétett közvéleménykutatása pedig 11 képviselői helyet jósol a Fidesz-KDNP-nek, 7-et a Tisza Pártnak, 2-öt a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségnek és 1-et a Mi Hazánknak.
Eszerint a Momentum és a Kutyapárt nem kerül be az európai parlamentbe.
Miért fontos az EP-választás?
Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.
Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz. Mindemellett a választásoknak nyilván erős belpolitikai üzenetük is van – ez a megállapítás Magyarországra ez a jelenlegi, felbolydult politikai környezetben különösen igaz.
Összességében a legnagyobb kérdésnek az tűnik, hogy mekkora előretörést képes elérni az elsősorban nacionalista jelszavakkal kampányoló, az illegális bevándorlás problémáját kiemelő populista jobboldal, illetve mennyire szorulnak vissza a centrista pártok. Utóbbiak közül egyébként már a Néppárt is „biztonságos határok, biztonságos Európa” jelszóval kampányol arra utalva, hogy – az ellenőrzött bevándorlási lehetőség biztosítása mellett – az illegális migrációnak gátat kell szabni.
Igaz, az Eurobarometer című uniós kutatás szerint a választók a migrációt és a menekültkérdést csak a hetedik legfontosabb kampánytémának tartják. Az első helyre a szegénység és a szociális kirekesztés leküzdése, a másodikra az egészségügy, a haramadikra a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága került – utóbbi téma fontossága nőtt az elmúlt években a választók szemében, különösen az orosz-ukrán háború kitörése miatt.
A kormány átalakítaná, megerősítené a jegybank tulajdonosi ellenőrzését, a felügyelőbizottság működését. 
