6p

Közvélemény-kutatások szerint a centrista pártok többsége nem forog veszélyben az EP-választásokon, ugyanakkor a radikális, bevándorlásellenes jobboldal az egyik legnagyobb erővé nőheti ki magát. Magyarországon viszont a Fidesz gyengülhet 2019-hez képest, a Tisza Párt a DK-MSZP-Párbeszédet megelőzve a második legerősebb párt lehet, a Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Momentum pedig a bejutás határán billeg. Nagyító alatt ezúttal június 9.

Valójában már most zajlanak az európai parlamenti (EP) választások, amelyeket Magyarországon június 9-én, az EU egészében pedig hivatalosan június 6. és 9. között tartanak majd.

Észtországban ugyanis már hétfőn – tehát három nappal a hivatalos start előtt – megnyíltak a szavazóhelyiségek, ahol a helyiek arról döntenek majd, hogy melyik hét észt jelöltet juttatják az új, 720 tagú EP-be. A felmérések szerint Urmas Reinaslu korábbi külügyminiszter nemzeti-konzervatív pártja, az ellenzéki Isamaa (Haza) kapja majd a legtöbb szavazatot.

Mi lesz uniós szinten?

A nacionalista, bevándorlásellenes pártok EU-szerte előretörhetnek: a Politico összesítése szerint a két populista, radikális jobboldali frakció közül az Európia Konzervatívok és Reformerek (ECR) 75, az Identitás és Demokrácia (ID) 69 képviselőt küldhet az EP-be az előrejelzések szerint. Ez együttesen 144 képviselőt jelent, tehát egy esetleges ID-ECR frakció a második legnagyobb képviselőcsoport lehetne a parlamentben,

Az EP épülete Strasbourgban – jön-e vihar az EU-ban?
Az EP épülete Strasbourgban – jön-e vihar az EU-ban?
Fotó: Juhász Gábor

Azonban az ID és az ECR egyesülése, esetleg más pártokkal bővülése egyelőre csak elvi lehetőség, ugyanis ez a politikai oldal korántsem egységes, és komoly politikai különbségek hátráltatják az összefogást. (Erről itt írtunk részletesen.)

Ami a centrista pártokat illeti, a jobbközép néppárti frakciónak 170, a balközép szociáldemokratáknak 142, a liberális Renewnak 76 képviselője lehet az új EP-ben.

A centrumtól balra eső oldal jóval gyengébb náluk és a szélsőjobbnál is: a zöldpolitikát és a regionalizmust pártoló Zöldek/Európai Szabad Szövetség 42, míg a radikális Egyéges Európai Baloldal 32 képviselőt delegálhat az előrejelzések szerint. A többi, mintegy 100 hely pedig olyan pártoké lehet, amelyek jelenleg nem tartoznak egyik frakcióhoz sem vagy amelyek új erőként jelenhetnek meg az EP-ben.       

Összegezve: a radikális jobboldal valóban erősödhet, ugyanakkor ez a centrista pártok (néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok) parlamenti többségét jelen állás szerint nem veszélyezteti. Utóbbi három párt összesen 388 képviselői helyet szerezhet, ami enyhe többséget jelent, ráadásul szükség esetén alighanem számíthatnak a Zöldek egy részének és egyes független képviselő támogatására is.  

Mi lesz itthon?

Ami a magyar vonatkozást illeti, közvéleménykutatások szerint a Fidesz-KDNP mellett a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd is szinte biztosan küldhet képviselőket az EP-be. A Kétfarkú Kutyapárt, a Mi Hazánk és a Momentum viszont az 5 százalékos bejutási küszöb határán billeg – így egyelőre megjósolhatatlan, hány párt vagy pártszövetség között oszlik majd meg a Magyarországnak járó 21 mandátum.  

Egy szintén brüsszeli hírportál, az Euractiv becslései szerint a Fidesz mandátumainak száma 12-ről 9-re csökken majd.

A kormánypárt képviselői az előző ciklust még a néppárti frakcióban kezdték, 2021-ben azonban távozniuk kellett a pártcsaládból és így a frakcióból is, ezért azóta függetlenként ülnek ott.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke már februárban bejelentette, hogy az ECR tagjai szeretnének lenni a választások után. Múlt héten pedig arra ösztönözte Marine Le Pent (Nemzeti Tömörülés, ID) és Giorgia Melonit (Olaszország Fivérei, ECR), hogy hozzanak létre egy közös, „szuverenista” frakciót a jobboldalon, aminek természetesen a Fidesz is tagja lenne.    

A második helyen az előrejelzések szerint a de facto alig pár hónapos Tisza Párt végezhet, amely az Euractiv szerint rögtön 6 képviselői helyet szerezhet.

Magyar Péter, a párt alelnöke már jelezte, hogy képviselőik a néppárti frakciót szeretnék bővíteni.

A DK-MSZP-Párbeszéd képviselői alighanem továbbra is a szociáldemokrata frakcióban foglalnak majd helyet – a brüsszeli lap előrejelzése szerint 4 helyet szerezhetnek, azaz eggyel kevesebbet 2019-hez képest (akkor külön indult a DK, illetve az MSZP-Párbeszéd).

Az Euractiv mellettük egy helyet jósol a KDNP-nek (a párt jelenlegi EP-képviselője, Hölvényi György a Fidesz kiválása után is maradt a néppárti frakcióban), valamint a Kétfarkú Kutyapártnak, amely a Zöldek/Európai Szabad Szövetséget célozhatja meg.

A Momentum eddig a Renew-t erősítette két delegálttal, és marad is ebben a képviselőcsoportban, ha sikerül átugrania a bejutási küszöböt. A Mi Hazánk pedig – ha bekerül – az ID-ből botrányai miatt nemrég kizárt német AfD-vel bútorozna össze az EP-ben.

A Závecz Research ma közzétett közvéleménykutatása pedig 11 képviselői helyet jósol a Fidesz-KDNP-nek, 7-et a Tisza Pártnak, 2-öt a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségnek és 1-et a Mi Hazánknak.

Eszerint a Momentum és a Kutyapárt nem kerül be az európai parlamentbe.

Miért fontos az EP-választás?

Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek.

Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz. Mindemellett a választásoknak nyilván erős belpolitikai üzenetük is van –  ez a megállapítás Magyarországra ez a jelenlegi, felbolydult politikai környezetben különösen igaz.  

Összességében a legnagyobb kérdésnek az tűnik, hogy mekkora előretörést képes elérni az elsősorban nacionalista jelszavakkal kampányoló, az illegális bevándorlás problémáját kiemelő populista jobboldal, illetve mennyire szorulnak vissza a centrista pártok. Utóbbiak közül egyébként már a Néppárt is „biztonságos határok, biztonságos Európa” jelszóval kampányol arra utalva, hogy – az ellenőrzött bevándorlási lehetőség biztosítása mellett – az illegális migrációnak gátat kell szabni.            

Igaz, az Eurobarometer című uniós kutatás szerint a választók a migrációt és a menekültkérdést csak a hetedik legfontosabb kampánytémának tartják. Az első helyre a szegénység és a szociális kirekesztés leküzdése, a másodikra az egészségügy, a haramadikra a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága került – utóbbi téma fontossága nőtt az elmúlt években a választók szemében, különösen az orosz-ukrán háború kitörése miatt.        

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A Hamász kijelentette, csak akkor fog leszerelni, ha létrejön a független palesztin állam
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 16:36
A gázai szervezet szerint nem lehet a fegyveres ellenállásról addig lemondani.
Nemzetközi Ezzel válaszolna Putyin, ha nagyhatótávolságú rakétákkal lőnék Oroszországot
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 16:04
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bejelentette, hogy hogy Moszkva megkezdte legújabb Oresnyik hiperszonikus rakétáinak gyártását, és használná azokat, ha engedélyezik Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú rakétáikat oroszországi célok megsemmisítésére használják.
Nemzetközi Az angliai várólisták betegeinek fele semmilyen ellátást sem kap – csak vár
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 15:01
Az angliai Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) új adatai szerint a kórházi várólistán szereplő betegek közel fele semmilyen ellátásban nem részesült azóta, hogy háziorvosuk beutalta őket – még az első szakorvosi vizsgálatra vagy diagnosztikai vizsgálatra sem került sor.
Nemzetközi Ukrajna dróncsapást mért a rjazanyi orosz olajfinomítóra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 14:31
Az ukrán hadsereg szerint szombaton nagyszabású dróntámadás sorozatot hajtott végre több oroszországi célpont ellen, köztük egy jelentős olajfinomító, katonai repülőtér és egy hadiipari gyár ellen.
Nemzetközi The Guardian: Izrael okozta a gázai éhínséget
Wéber Balázs | 2025. augusztus 2. 14:05
Izrael ellenőrzi, hogy mennyi élelem jut be a Gázai övezetbe, és azt is pontosan tudja, hogy mennyi szükséges az ott élő palesztinok életben maradásához. Ennél azonban csak lényegesen kevesebb élelmet engedett be az övezetbe március és június között, állítja a brit lap tényfeltáró cikke. Gázában most a legrosszabb forgatókönyv szerinti éhínség bontakozik ki.
Nemzetközi A SpaceX új legénységet hozott a Nemzetközi Űrállomásra – de még mindig elmarad az orosz rekordtól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 13:45
A négy amerikai, orosz és japán űrhajós a NASA Kennedy Űrközpontjából való felszállás után SpaceX kapszulájukban mindössze 15 óra alatt érkezett meg. Érkezésükkel az állomáson jelenleg 11 fő tartózkodik.
Nemzetközi Most egy ötödik vulkán is kitörésre készül Kamcsatkán
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 13:01
Négy vulkán is kitört Oroszország távol-keleti félszigetén, Kamcsatkán, a közelmúlt földrengése nyomán, és most egy ötödik intenzív aktivitást mutat, ami kitöréshez vezethet – közölte szombaton a térségi katasztrófavédelmi főigazgatóság sajtószolgálata. A hatóságok arra kérik a helyi lakosokat és a turistákat, hogy ne közelítsék meg a vulkánokat.
Nemzetközi Örmény-amerikai közös katonai gyakorlat lesz
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 12:31
A nemzetközi békefenntartó missziókban való részvételre való felkészülés részeként Örményország ad otthont az Eagle Partner 2025 örmény-amerikai közös gyakorlatnak.
Nemzetközi Indiára nem hat Trump fenyegetése
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 12:01
Indiai tisztviselők kijelentették, hogy továbbra is vásárolnak olajat Oroszországtól, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök büntetéseket ígért, jelentette szombaton a New York Times.
Nemzetközi Nem a kínaiak ihatják meg Trump brazil kávévámjának levét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 11:31
Donald Trump amerikai elnök kormányzata 50 százalékos importvámot vet ki a brazil kávéra augusztus 6-tól, ami alapjaiban forgathatja fel a világ legnagyobb termelőjétől érkező kávébab globális kereskedelmét. Az intézkedés nemcsak az amerikai feldolgozók és kávézók ellátását nehezíti meg, de új lendületet adhat a kínai importnak is, miközben a kereskedők közvetett útvonalakat keresnek az amerikai piac eléréséhez.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG