„Itt a pillanat az egyesülésre, nagyon hasznos lenne. Ha sikerül, mi leszünk a második legnagyobb frakció az Európai Parlamentben (EP). Szerintem nem szabadna kihagyni egy ilyen alkalmat.”
Ezekkel a szavakkal tett nyilvános ajánlatot Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés francia parlamenti frakcióvezetője Giorgia Meloni olasz kormányfőnek, az Olaszország Fivérei vezetőjének az olasz Corriere della Serának adott, vasárnap megjelent interjúban.
Borulhat a pálya
A két párt – amelyet elemzők nacionalista, jobboldali populista, radikális vagy szélsőjobboldali, euroszkeptikus, antiglobalista és bevándorlásellenes jelzőkkel szoktak illetni – jelenleg különböző frakciókban foglal helyet az EP-ben: a Nemzeti Tömörülés az Identitás és Demokrácia (ID), az Olaszország Fivérei pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportját dominálja.
Fotó: EPA/FABIO FRUSTACI
Az ID-nek jelenleg 49 (a múlt héten a frakcióból kizárt AfD-képviselőket nem számolva), az ECR-nek pedig 68 képviselője van – ez összesen 117 képviselőt jelent a 705 tagú EP-ben.
Közvélemény-kutatások az előretörésüket vetítik előre a június 6-9-i EP-választásokon: a Politico legutolsó felmérése szerint az ID 68-ra, az ECR pedig 71-re növelheti a képviselői számát.
A brüsszeli lap előrejelzései szerint a német AfD 17 képviselőjét és a 12 független Fidesz-képviselőt is beszámítva a szélsőjobbnak több mint 165 delegáltja lehetne elvileg. Ezzel a második legnagyobb frakciót hozhatnák létre az EP-ben a néppárti képviselőcsoport (174 képviselő) mögött, megelőzve a szociáldemokratákat (144 képviselő).
Bár az EP hatalma még mindig kisebb az EU kormányaként emlegetett Európai Bizottságénál és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsénál, jogkörei az elmúlt évtizedekben jelentősen kibővültek. Az EP hagyja jóvá az uniós költségvetést, és ellenőrzi a pénz elköltését, megválasztja az Európai Bizottság elnökét, kinevezi a biztosokat és elszámoltatja őket – azaz korántsem mindegy, melyik frakciónak mekkora súlya lesz.
Mi lesz a Fidesszel?
Ami a magyar kormánypártot illeti, képviselői a Néppárttal való szakítás óta függetlenekként vannak jelen az EP-ben. Ugyanakkor számos találgatás látott napvilágot már arról, hogy Orbán Viktor is bevinné pártját az ID-ECR szövetségbe a választások után. Ez aligha lenne meglepetés, hiszen programjában, ideológiájában és hangvételében – vegyük például a migrációellenességet – a mai Fidesz sokkal inkább oda illik, semmint a centrista Néppártba.
A miniszterelnök idén februárban annyit közölt, hogy az ECR-frakcióba fognak beülni képviselőik a választások után.
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, az ECR másik domináns pártjának, a Jog és Igazságosságnak az egyik vezető személyisége szívesen látná a magyar kormánypártot a frakcióban, és elképzelhetőnerk tartja az összefogást az ID-val is.
A Fidesz ellen ugyanakkor tiltakoztak például a cseh konzervatívok, a frakció más pártjai is fenntartásokat fogalmaztak meg, a román nacionalista AUR párt pedig jelezte, hogy csak egy Fidesz nélküli ECR-hez hajlandó társulni.
A fő kifogás a Fidesz viszonya az orosz-ukrán háborúhoz. Magyarország választásai ezen a téren az orosz invázió kezdete óta – beleértve a svéd NATO-tagság ratifikálásának folyamatos halasztását – „súlyosan károsították” imázsát a jobboldalon, jelentette ki Charlie Weimers, a Svéd Demokraták vezetője idén februárban.
Ujhelyi István független EP-képviselő a készülő összefogással kapcsolatban lapunknak nemrég azt mondta:
"Valamilyen új formáció lenne ez, a kettőből (ECR, ID) összeválogatott szereplőkkel. Ugye az ECR-ben is vannak olyanok, akik megmondták, hogy ha Orbán van, akkor ők nincsenek. És van olyan az ID-ben, amivel egészen biztosan még a Fidesz is összeférhetetlen".
Ráadásul közvélemény-kutatások szerint a Fidesz mélyponton van, és a Tisza Párt felfutását látva könnyen elképzelhető, hogy több képviselői helyet veszít majd június 9-én. Magyar Péter pártjának képviselői egyébként a centrista néppárti frakcióba ülnének be.
Egy fideszes EP-képviselő egy áprilisi brüsszeli háttérbeszélgetésen, amin lapcsoportunk is részt vett, ugyanakkor arra utalt, hogy továbbra is 13 EP-képviselői hellyel számolnak (beleértve a KDNP-t is). Hét új képviselő lehet, hat pedig folytathatja a munkáját.
Hatalmi játszmák
Nagyon sok tehát még a nyitott kérdés – a Politico szerint az EP-választások egyik legnagyobb talánya éppen az, hogy miként fognak újraszerveződni a radikális pártok június 9. után. „Az egyesülések és új konfigurációk” „bonyolult és sérülékeny” kérdések, és későbbi alkuk függvényei.
Bár a fentiek alapján továbbra is valószínűtlen, hogy egyetlen nagy frakció jön létre a jobbszélen, az ID és az ECR összefogása még az AfD és a Fidesz nélkül is a baloldaléhoz hasonló méretű frakciót eredményezne.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Melonit és posztfasiszta gyökerű pártját, amely 5-10 évvel ezelőtt még szalonképtelennek számított az európai mainstreamben, később azonban mainstream konzervatív erővé vált vezetője szerint, már nem csak Le Pen udvarolja körbe.
A néppárti Ursula von der Leyen is többször utalt már arra, hogy pártja hajlandó lenne együttműködni az EP-ben Meloniékkal.
Von der Leyen közeledése persze nem véletlen: a mainstream (néppárti-szociáldemokrata-liberális) blokk ugyanis soványodhat az EP-választások után, így von der Leyennek, aki szeretne újabb öt évig az Európai Bizottság elnöke lenni, még nagyon jól jöhetnek a radikális EP-képviselők szavazatai.
Le Pennek pedig azért lenne előnyös az összefogás, mert az a szélről a centrum irányába húzná a Nemzeti Tömörülést a közvélemény szemében, és lehetőséget adna neki az európai napirend befolyásolására. Le Pen szerint a fontos témákban egyetértenek Melonival, például „az országaink feletti ellenőrzés visszaszerzésében”.
Mit lép Meloni?
Na de mit lép majd Meloni Le Pen ajánlatára? Ezzel kapcsolatban ellentmondásos sajtóinformációk jelentek meg – talán éppen azért, mert ez úgyis csak június 9. után dől majd el.
Az olasz kormányfő korábban még azt mondta, hogy "semmilyen egyesülés nem szerepel a láthatáron" a konzervatívok és az ID között, a Politico szerint vasárnap ugyanakkor már nem zárta ki Le Pen ajánlatának elfogadását.
Az olasz RAI közszolgálati televíziónak jelezte azt is, hogy nincsenek vörös vonalai a potenciális szövetségeket tekintve.
„Fő célom, hogy létrehozzunk egy alternatív többséget az elmúlt években kormányzó erőkkel szemben. Egy jobbközép többséget – más szavakkal –, amely ellenzékbe küldi a baloldalt Európában” – fogalmazott.
Meloni az összefogást csak a baloldallal zárta ki, a többiről azt mondta: „Majd meglátjuk".
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
