Hétfőn az ukrán elnök utasítására, valamint a G7-ek Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló közös nyilatkozatának eleget téve az elnöki hivatal helyettes vezetője tárgyalásokat kezdett Spanyolországgal egy kétoldalú biztonsági megállapodás megkötéséről.
Az Egyesült Királyság januárban írt alá hasonló megállapodást. Ezután február 16-án Németország és Franciaország, majd Dánia (február 23-án), Olaszország (február 24-én) és Kanada (február 24-én) írt alá kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást Ukrajnával.
Ezek a megállapodások annak a 2023 júliusában elfogadott nyilatkozatnak az eredményei, amelyben a G7-országok hosszú távú biztonsági garanciákat ígértek Ukrajnának, valamint támogatási mechanizmusokat újbóli orosz agresszió esetén. A prioritás az ukrán légvédelmi rendszerek, a tüzérség, a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek, a páncélzat és a harci repülés megerősítése. Azóta további 25 ország jelentette be, hogy kész aláírni ilyen jellegű megállapodásokat.
A védelem és az elrettentés megerősítése
A megállapodásokból kitűnik, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság hasonló prioritásokat tartanak szem előtt, amikor az ukrán légvédelem, tüzérség és páncélosok fejlesztéséről van szó. Támogatni fogják más képességek fejlesztését is kétoldalú alapon, de a többnemzeti koalíciók keretében is.
Valamennyi ország fenntartja korábbi kötelezettségvállalását a tengeri képességek (Egyesült Királyság), a légvédelem és a tüzérség (Franciaország), valamint az integrált légi és rakétavédelem (Németország) fejlesztésére összpontosító koalíciók vezetésére. A megállapodások hangsúlyozzák továbbá az ukrán védelmi ipar támogatására való készséget, hogy Ukrajna a lehető legtöbb fegyvert saját területén gyárthassa.
Mindegyik megállapodás tartalmaz egy hasonló záradékot arra az esetre, ha Oroszország a jövőben ismét agressziót folytatna. Az inváziót követő 24 órán belül Ukrajna egy különleges konzultációs mechanizmus segítségével további felszerelési és fegyvertámogatást kaphat, valamint további szankciókat és egyéb költségeket vetnek ki Oroszországra.
Érzékelhető különbségek
A megállapodások azonban jelentős különbségeket is jeleznek az Ukrajna védelmi és elrettentő képességének megerősítésére vonatkozó megközelítésben. A francia és a brit megállapodás kimondja, hogy céljuk az aktív elrettentés megerősítése. Mindkét ország a nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket és a légierőt helyezte a prioritási listájára.
Ez azt jelzi, hogy feltételezik az orosz célpontok mélyen az ellenséges vonalak mögött történő támadásának lehetőségét. Az Egyesült Királyság már biztosította Ukrajnának a Storm Shadow cirkálórakétákat, Franciaország pedig a SCALP megfelelőjét, amely repülőgépről indítható, és 350-400 kilométeres távolságból pusztíthat el célpontokat.
A Németországgal kötött megállapodás – amely következetesen elutasítja a nagy hatótávolságú Taurus rakéták átadását Ukrajnának –, nem említi az aktív elrettentést, és a prioritások között nem szerepelnek a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek és a légierő. Hangsúlyozza azonban, hogy az átadott fegyvereket a nemzetközi joggal összhangban kell használni, ami a polgári célpontok és az orosz terület elleni támadásokkal kapcsolatos aggodalmakra utalhat.
Berlin azonban nagyobb mértékű segítséget ígér Ukrajnának, mint a másik két ország. A megállapodás szerint a németek idén 7,1 milliárd euró értékben kívánnak felszereléseket és fegyvereket szállítani.
Ez 2 milliárd eurós növekedést jelentene a 2023-as támogatás szintjéhez képest. Franciaország támogatása a 2023-as 2,1 milliárd euróról 2024-re 3 milliárd euróra emelkedik, az Egyesült Királyság segítsége pedig 2,7 milliárd euróról 2,9 milliárd euróra.
Bár valamennyi megállapodás 10 évre szól a meghosszabbítás lehetőségével, egyik ország sem jelentette be a 2024 utáni támogatás összegét. Németország és az Egyesült Királyság csak arról biztosított, hogy a támogatást addig nyújtják, amíg szükséges.
Ukrajna helye az európai biztonsági rendben
A megállapodások azt is jelzik, hogy Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban továbbra is eltérő a megközelítés. London és Párizs egyértelműen kijelentette: támogatja Ukrajna szövetségi tagságát, és hangsúlyozza, hogy az hozzájárulna Európa biztonságához és stabilitásához. Bejelentették, hogy koordinálni és erősíteni fogják az együttműködést Ukrajnával a NATO-ba való felvételét illetően.
Azt is hangsúlyozzák, hogy Ukrajna potenciáljának a NATO-szabványoknak megfelelő fejlesztése elősegíti a szövetségbe való integrációját. Ez jelentős változást jelez Franciaország politikájában, amely a 2022. februári orosz agresszió előtt nem támogatta Ukrajna felvételét a NATO-ba.
Franciaország és az Egyesült Királyság jelezte, hogy a megállapodások nem a szövetségi tagság alternatívájaként szolgálnak, és Ukrajna még a megállapodások lejárta előtt taggá válhat. Bejelentették: Ukrajna katonai potenciáljának megerősítésére fognak törekedni, hogy az országaik elleni támadás esetén Ukrajna képes legyen támogatni őket.
A NATO-tagságot támogató német nyilatkozatok kétértelműek. Az Ukrajna euroatlanti törekvéseinek támogatásáról szóló nyilatkozatokban ezek csak burkoltan szerepelnek. Ahol a megállapodás közvetlenül utal Ukrajna NATO- és EU-tagságra irányuló törekvéseire, ott Németország hangsúlyozza, hogy Ukrajnának előbb végre kell hajtania a szükséges reformokat. A reformok és a korrupció elleni küzdelem fontosságát más megállapodások is kiemelik, de a német dokumentumban ez hangsúlyosabban jelenik meg.
A megállapodás említést tesz az ukrán és a NATO-csapatok inter-operabilitásának növeléséről, de nem Ukrajna tagságra való felkészítésével összefüggésben. Ugyanakkor mindhárom ország kijelenti, hogy támogatja Ukrajnát az EU tagjává válásra irányuló törekvéseiben.
Úgy tűnik, hasonlóan viszonyulnak az ukrán békekezdeményezéshez (békeformula) is. Egyrészt kinyilvánítják, hogy támogatják, másrészt jelzik, hogy ez egy lehet a béke biztosításának több módja közül, az ENSZ Alapokmánya elveivel összhangban.
Meloni és Trump személyes viszonya is számíthatott. 
