Az új német kormánynak a lehető leggyorsabban döntenie kell az új védelmi projektekről, különös tekintettel a csúcstechnológiai projektekre. A Bundeswehr és a védelmi ipar egy része, különösen a fiatal, katonai célú startup vállalkozások ezt erőteljesen szorgalmazzák.
AI kamikaze drónok
Az egyik első beszerzési projekt, amelyet az új német kormány finanszírozhat, a Bundeswehr harci drónokkal való felfegyverzése. A belső hírek szerint Berlin két müncheni startup, a Helsing és a Stark Defence drónjainak vásárlását tervezi.
A Stark Defence, amelyet 2024-ben Florian Seibel egykori katonai pilóta alapított, 100 kilométeres hatótávolságú harci drónokat gyárt. A cég saját bevallása szerint kizárólag német beszállítóktól származó alkatrészeket használ fel, azonban finanszírozza többek között a Sequoia amerikai kockázati tőkecég és az ultrajobboldali amerikai tech-milliárdos Peter Thiel, JD Vance amerikai alelnök mentora is.
A 2021-ben alapított, kezdetben harckocsik, tengeralattjárók és vadászgépek számára mesterséges intelligencia (AI) gyártására összpontosító Helsing viszont elsősorban úgynevezett kamikaze drónokat gyárt, amelyek robbanótöltetükkel a célpontba csapódnak, hogy azt megsemmisítsék. A „HX-2” típusú drónokat a mesterséges intelligencia autonóm módon irányítja, és képesek külső irányítás nélkül elérni egy akár 100 kilométerre lévő célpontot.
Fotó: Depositphotos
Ez teszi őket megállíthatatlanná a zavarók számára. A Helsing jelenleg havonta körülbelül 1000 darabot gyárt – Ukrajna 6000 darabot fog kapni.
Optimálisan hálózatba kötve
Helsing ambiciózus célokat tűzött ki a NATO keleti határán egy „drónfal” építésére irányuló jelenlegi tervek keretében is. A hírek szerint a cég 2024-ben 40 millió euróért kapott megbízást egy szenzorokkal és drónokkal felszerelt megfigyelőrendszer létrehozására a litván határon. 2024-ben a vállalat feltehetően az ebből nyert tapasztalatokat hasznosíthatja a „drónfal” építésénél, amelyről a Helsing társalapítója, Gundbert Scherf azt mondja, hogy a NATO külső határainak műholdakkal történő megfigyelésén kellene alapulnia, és felderítő drónokat, valamint nagyszámú kamikaze drónt is tartalmazna az esetleges betolakodók elleni védekezéshez.
Ez utóbbira a Helsing HX-2 jöhet szóba. A Helsing eddig pozitív médiavisszhangot kapott Németországban, de a Bloomberg amerikai ügynökség nemrégiben kritikával illette.
A jelentés szerint a Helsing termékeivel operáló ukrán katonai személyzet úgy ítéli meg, hogy a német drónok minőségben gyengébbek, mint egyes konkurens modellek, de emellett nagyon túlárazottnak is tartják őket.
A Helsinget nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezőnek tartják: a társalapító Gundbert Scherf, a McKinsey korábbi alkalmazottja, a cég 2014 és 2016 között „stratégiai védelmi menedzsment képviselőként” Ursula von der Leyen védelmi minisztériumába volt kirendelve. Az akkoriban aktív McKinsey-hálózatokkal később a Bundestag vizsgálóbizottsága foglalkozott.
München, a katonai startup fellegvár
Más startupok, amelyek katonai célú robotokat vagy mesterséges intelligenciát gyártanak, a közeljövőben a védelmi minisztérium megrendeléseit remélik, köztük a drónok védelmére specializálódott Alpine Eagles és az autonóm földi rendszereket fejlesztő Arx Robotics, amely jelenleg Ukrajnában létesít telephelyet. A Helsinghez és a Stark Defence-hoz hasonlóan mindkettőnek München a székhelye.
Jakob Stöber, a McKinsey katonai szakértője kifejti, hogy a bajor légiközlekedési ipar közelsége, „a Müncheni Műszaki Egyetemhez és a Bundeswehr Egyetemhez hasonló intézményekből származó magasan képzett tehetségek”, valamint a „célzott startup támogatás” „különösen kedvez az ottani innovációknak ezen a területen”.
Az iparági bennfentesek dicsérik a müncheni Bundeswehr Egyetem Innovációs Központját is, amely saját bevallása szerint arra szolgál, hogy „a digitalizációs és technológiai kutatások eredményeit deep-tech spin-off-okba ültesse át”, és „korai fázisú startupokat ... inkubátor- és akcelerátorprogramokba, hogy felkészítse őket a piacra lépésre.”
A német vállalatok számára rendkívül előnyösnek bizonyul, hogy a védelmi startupok finanszírozása terén az EU és az USA között egyre kisebb a szakadék: míg 2017 és 2020 között Európa csak 310 millió USD támogatást kapott (az USA-ban 1,5 milliárd USD-t), addig 2014 és 2024 között ez az összeg Európában már 2,2 milliárd USD-re emelkedett (az USA-ban 5,4 milliárd USD-ra).
Műholdas konstellációk
A drónok, harci robotok és katonai célú mesterséges intelligencia beszerzése mellett a Bundeswehr új műholdak beszerzéséről is tárgyal. Az európai NATO-országok jelenleg csak 46 műholdat használnak katonai célokra, szemben az USA 171 műholdjával; a 46 európai műholdból tíz a Bundeswehr tulajdonában van, bár kettő – a brémai OHB két SARah felderítő műholdja, amelyeket csak 2023 végén szállítottak az űrbe – nem üzemképes.
A Handelsblatt beszámolója szerint most egy teljes műhold-konstellációt akarnak létrehozni: itt több száz egyedi műholdból álló hálózatról van szó, amelyeknek például kommunikációs vagy felderítő funkciókat kell ellátniuk. Egy műhold-konstelláció költségeit akár tízmilliárd euróra becsülik, és több konstelláció beszerzése sem kizárt.
Állítólag a projektet az új kormány megalakulása után rögzítik a költségvetésben, ami politikailag robbanásveszélyes, hogy feltehetően az IRIS2-től való eltávolodással függ össze, amely uniós projektet a Bizottság hivatalosan csak decemberben indította el, és amely szintén egy vagy több műhold-konstelláció űrben való állomásoztatását tűzte ki célul. A közös projektet most a nemzeti projekt válthatja fel.
A csótány-hadsereg
Miközben azt mondják, hogy egy nemzeti műhold-konstelláció lehetőséget kínál az egész német űripar számára – különösen az „új űrcégek” számára, amelyek jelenleg „gyenge kereskedelmi műholdüzletágban” szenvednek –, más példák azt mutatják, hogy a jövő high-tech hadviselése nem csak műholdakat, drónokat, robotokat és más, lényegében már ismert fegyverzetet tartalmaz majd. A kasseli Biotactics startup például állítólag egy csótány-hadsereg megépítését tervezi, amely szerint a csótányokat elektronikus impulzusok segítségével „játékautóként” távolról irányítanák.
A Pentagon állítólag évtizedek óta kutatja ezt, amely a rovarokban „apró elektromechanikus impulzusvevő rendszereket” valósít meg. A cél az, hogy megfigyelésre használják őket.
Tavaly Szingapúrban szakembereknek állítólag először sikerült „20 csótányból álló csoportot távolról irányítani a hátukra szíjazott apró számítógépek segítségével, és együtt manőverezni őket a zord terepen.” Bár a Biotactics még nem ért el áttörést, „a befektetők ... máris sorban állnak”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ismét 400 forint alatt az euró. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
