Az új német kormánynak a lehető leggyorsabban döntenie kell az új védelmi projektekről, különös tekintettel a csúcstechnológiai projektekre. A Bundeswehr és a védelmi ipar egy része, különösen a fiatal, katonai célú startup vállalkozások ezt erőteljesen szorgalmazzák.

AI kamikaze drónok

Az egyik első beszerzési projekt, amelyet az új német kormány finanszírozhat, a Bundeswehr harci drónokkal való felfegyverzése. A belső hírek szerint Berlin két müncheni startup, a Helsing és a Stark Defence drónjainak vásárlását tervezi.

A Stark Defence, amelyet 2024-ben Florian Seibel egykori katonai pilóta alapított, 100 kilométeres hatótávolságú harci drónokat gyárt. A cég saját bevallása szerint kizárólag német beszállítóktól származó alkatrészeket használ fel, azonban finanszírozza többek között a Sequoia amerikai kockázati tőkecég és az ultrajobboldali amerikai tech-milliárdos Peter Thiel, JD Vance amerikai alelnök mentora is.

A 2021-ben alapított, kezdetben harckocsik, tengeralattjárók és vadászgépek számára mesterséges intelligencia (AI) gyártására összpontosító Helsing viszont elsősorban úgynevezett kamikaze drónokat gyárt, amelyek robbanótöltetükkel a célpontba csapódnak, hogy azt megsemmisítsék. A „HX-2” típusú drónokat a mesterséges intelligencia autonóm módon irányítja, és képesek külső irányítás nélkül elérni egy akár 100 kilométerre lévő célpontot.

Ez teszi őket megállíthatatlanná a zavarók számára. A Helsing jelenleg havonta körülbelül 1000 darabot gyárt – Ukrajna 6000 darabot fog kapni.

Optimálisan hálózatba kötve

Helsing ambiciózus célokat tűzött ki a NATO keleti határán egy „drónfal” építésére irányuló jelenlegi tervek keretében is. A hírek szerint a cég 2024-ben 40 millió euróért kapott megbízást egy szenzorokkal és drónokkal felszerelt megfigyelőrendszer létrehozására a litván határon. 2024-ben a vállalat feltehetően az ebből nyert tapasztalatokat hasznosíthatja a „drónfal” építésénél, amelyről a Helsing társalapítója, Gundbert Scherf azt mondja, hogy a NATO külső határainak műholdakkal történő megfigyelésén kellene alapulnia, és felderítő drónokat, valamint nagyszámú kamikaze drónt is tartalmazna az esetleges betolakodók elleni védekezéshez.

Ez utóbbira a Helsing HX-2 jöhet szóba. A Helsing eddig pozitív médiavisszhangot kapott Németországban, de a Bloomberg amerikai ügynökség nemrégiben kritikával illette.

A jelentés szerint a Helsing termékeivel operáló ukrán katonai személyzet úgy ítéli meg, hogy a német drónok minőségben gyengébbek, mint egyes konkurens modellek, de emellett nagyon túlárazottnak is tartják őket.

A Helsinget nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezőnek tartják: a társalapító Gundbert Scherf, a McKinsey korábbi alkalmazottja, a cég 2014 és 2016 között „stratégiai védelmi menedzsment képviselőként” Ursula von der Leyen védelmi minisztériumába volt kirendelve. Az akkoriban aktív McKinsey-hálózatokkal később a Bundestag vizsgálóbizottsága foglalkozott.

München, a katonai startup fellegvár

Más startupok, amelyek katonai célú robotokat vagy mesterséges intelligenciát gyártanak, a közeljövőben a védelmi minisztérium megrendeléseit remélik, köztük a drónok védelmére specializálódott Alpine Eagles és az autonóm földi rendszereket fejlesztő Arx Robotics, amely jelenleg Ukrajnában létesít telephelyet. A Helsinghez és a Stark Defence-hoz hasonlóan mindkettőnek München a székhelye.

Jakob Stöber, a McKinsey katonai szakértője kifejti, hogy a bajor légiközlekedési ipar közelsége, „a Müncheni Műszaki Egyetemhez és a Bundeswehr Egyetemhez hasonló intézményekből származó magasan képzett tehetségek”, valamint a „célzott startup támogatás” „különösen kedvez az ottani innovációknak ezen a területen”.

Az iparági bennfentesek dicsérik a müncheni Bundeswehr Egyetem Innovációs Központját is, amely saját bevallása szerint arra szolgál, hogy „a digitalizációs és technológiai kutatások eredményeit deep-tech spin-off-okba ültesse át”, és „korai fázisú startupokat ... inkubátor- és akcelerátorprogramokba, hogy felkészítse őket a piacra lépésre.”

A német vállalatok számára rendkívül előnyösnek bizonyul, hogy a védelmi startupok finanszírozása terén az EU és az USA között egyre kisebb a szakadék: míg 2017 és 2020 között Európa csak 310 millió USD támogatást kapott (az USA-ban 1,5 milliárd USD-t), addig 2014 és 2024 között ez az összeg Európában már 2,2 milliárd USD-re emelkedett (az USA-ban 5,4 milliárd USD-ra).

Műholdas konstellációk

A drónok, harci robotok és katonai célú mesterséges intelligencia beszerzése mellett a Bundeswehr új műholdak beszerzéséről is tárgyal. Az európai NATO-országok jelenleg csak 46 műholdat használnak katonai célokra, szemben az USA 171 műholdjával; a 46 európai műholdból tíz a Bundeswehr tulajdonában van, bár kettő – a brémai OHB két SARah felderítő műholdja, amelyeket csak 2023 végén szállítottak az űrbe – nem üzemképes.

A Handelsblatt beszámolója szerint most egy teljes műhold-konstellációt akarnak létrehozni: itt több száz egyedi műholdból álló hálózatról van szó, amelyeknek például kommunikációs vagy felderítő funkciókat kell ellátniuk. Egy műhold-konstelláció költségeit akár tízmilliárd euróra becsülik, és több konstelláció beszerzése sem kizárt.

Állítólag a projektet az új kormány megalakulása után rögzítik a költségvetésben, ami politikailag robbanásveszélyes, hogy feltehetően az IRIS2-től való eltávolodással függ össze, amely uniós projektet a Bizottság hivatalosan csak decemberben indította el, és amely szintén egy vagy több műhold-konstelláció űrben való állomásoztatását tűzte ki célul. A közös projektet most a nemzeti projekt válthatja fel.

A csótány-hadsereg

Miközben azt mondják, hogy egy nemzeti műhold-konstelláció lehetőséget kínál az egész német űripar számára – különösen az „új űrcégek” számára, amelyek jelenleg „gyenge kereskedelmi műholdüzletágban” szenvednek –, más példák azt mutatják, hogy a jövő high-tech hadviselése nem csak műholdakat, drónokat, robotokat és más, lényegében már ismert fegyverzetet tartalmaz majd. A kasseli Biotactics startup például állítólag egy csótány-hadsereg megépítését tervezi, amely szerint a csótányokat elektronikus impulzusok segítségével „játékautóként” távolról irányítanák.

A Pentagon állítólag évtizedek óta kutatja ezt, amely a rovarokban „apró elektromechanikus impulzusvevő rendszereket” valósít meg. A cél az, hogy megfigyelésre használják őket.

Tavaly Szingapúrban szakembereknek állítólag először sikerült „20 csótányból álló csoportot távolról irányítani a hátukra szíjazott apró számítógépek segítségével, és együtt manőverezni őket a zord terepen.” Bár a Biotactics még nem ért el áttörést, „a befektetők ... máris sorban állnak”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)