Cikksorozatunk első részében a New York Times tényfeltáró cikke alapján már írtunk arról, hogy 2014 óta nagyon szoros kapcsolat alakult ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az ukrán hírszerzés között. Bemutattuk azt a titkos kémközpont-hálózatot is, amely az orosz-ukrán határ mentén épült ki, és amelyek segítik az ukrán hadműveleteket.
A második részben arról írtunk, hogyan lett az évek során egyre szorosabb a kapcsolat az amerikai hírszerzés és az ukrán nemzetbiztonsági szervek között. Ennek során az ukránok szenzitív információk tömegeit játszották át az oroszokról amerikai partnereiknek, amelyek emiatt az orosz célszemélyek sorozatos likvidálását is elnézték nekik.
Most pedig azt nézzük meg, hogyan alakult a viszony az orosz inváziót közvetlenül megelőző időszakban, valamint a háború során.
Előre látta a háborút a CIA
A CIA, a brit titkosszolgálat (MI6), a holland hírszerzés, az ukrán katonai hírszerzés és más szolgálatok egy titkos, hágai ülésen már korábban megegyeztek arról, hogy a korábbinál is több információt osztanak meg egymással Oroszországgal kapcsolatban. Ennek nyomán összeállt – mint az amerikai lap fogalmaz – egy titkos Oroszország-ellenes koalíció, amelynek az ukránok létfontosságú tagjai lettek.
2021 márciusában az orosz hadsereg elkezdett tömegesen megjelenni az ukrán határnál. Ahogy teltek a hónapok és nőtt az orosz jelenlét, úgy vált egyre égetőbbé a kérdés, hogy Putyin csak blöfföl, vagy valóban háborúra készül.
A választ a CIA és az MI6 már 2021 novemberében tudta: akkor és az azt követő hetekben egységesen arra figyelmeztették ukrán partnereiket, hogy Oroszország totális invázióra készül. Célja, hogy megdöntse a Zelenszkij-kormányt, és egy Moszkvához hű bábkormányt ültessen a helyére.
Az amerikai és brit hírszerzés ugyanis olyan jelentésekhez is hozzáfért, amelyekhez az ukránok nem tudtak hozzájutni. Megszerezték például az oroszok halállistáját – tehát azon ukrán tisztviselők neveit, akiket a Kreml meg akart ölni vagy foglyul akart ejteni –, valamint azon ukránok neveit is, akiket a helyükre akart ültetni.
Úgy tűnt azonban, hogy Zelenszkij elnököt és néhány legfontosabb tanácsadóját nem győzték meg a nyugati figyelmeztetések – még akkor sem, amikor 2022 januárjában William J. Burns, a CIA igazgatója személyesen tájékoztatta őket a fejleményekről Kijevben.
Az invázió közeledtével a CIA és az MI6 tisztjei újabb látogatásokat tettek az ukrán fővárosban ukrán kollégáikkal együtt.
Bár az orosz támadás előtt Washington széles körű evakuálásba kezdett, CIA-tisztek egy kis csoportja felmentést kapott ez alól Burns javaslatára – őket egy nyugat-ukrajnai hotelben helyezték el. Nem akarták ugyanis cserben hagyni ukrán partnereiket.
A 2022. február 24-én megindult orosz támadást követően már csak ezek a tisztek képviselték Washingtont Ukrajnában személyesen. Naponta találkoztak a hotelben ukrán kollégáikkal, és információkkal látták el őket. A Fehér Ház egyúttal felhatalmazta a hírszerzéseket, hogy az oroszok elleni, Ukrajnában végrehajtandó halálos támadásokat is segítsék értesüléseikkel – a régi korlátozásokat tehát eltörölték.
Zelenszkijt is meg akarták ölni
A CIA-jelentések pedig – írja a New York Times – gyakran sokkolóan pontos részleteket tartalmaztak. 2022. március 3-án, tehát nyolc nappal az invázió megindulását követően az amerikai hírszerzés például beszámolt a következő két hétre vonatkozó orosz tervekről, többek között Mariupolra és Odesszára vonatkozóan.
Eközben az oroszok megpróbáltak eltenni láb alól ukrán vezetőket is, köztük volt Zelenszkij is. Egy magasrangú ukrán tiszt például beszámolt egy olyan esetről, amikor a CIA olyan információt osztott meg az ukrán partnerekkel, amely segített megakadályozni egy támadást Zelenszkij ellen.
A Kijev elleni orosz támadás végül elakadt, a CIA pedig néhány héten belül visszatért Kijevbe. Sőt, az amerikai hírszerzés számos új tisztet küldött a helyszínre az ukránok támogatására. Mint egy magasrangú amerikai tisztviselő fogalmazott: a ravaszt ugyan nem ők húzták meg, de segítettek a célzásban.
Ez konkrétan azt jelentette, hogy az amerikai tisztek egy részét ukrajnai bázisokra küldték, ahol átnézték azon orosz célpontok listáját, amelyeket az ukránok célba kívántak venni, majd összevetették saját információikat az övékével, és így segítették a támadások pontosságát.
Az invázió előtt a CIA és az MI6 arra is kiképezte az ukránokat, hogy miként szervezzenek be forrásokat és építsenek ki titkos, partizán hálózatokat. A dél-ukrajnai Herszon régióban, amelyet a háború elején elfoglaltak az oroszok, ezek a hálózatok aktivizálódtak a megszállás idején: kollaboránsokat gyilkoltak meg és segítették az ukrán haderőt az orosz célpontok elleni támadásokban.
Az amerikai segítséget példázza egy 2022. júliusi attak is. Ekkor ukrán kémek észrevették, hogy orosz konvojok készülődnek az átkelésre egy stratégiailag fontos hídon a Dnyeper folyó felett. A kémek értesítették az MI6-et. Brit és amerikai hírszerzők valós idejű műholdfelvételek segítségével gyorsan megerősítették az ukránok értesülését, ezt követően pedig az ukrán hadsereg rakétákkal megsemmisítette a konvojokat.
Csúcsra járatott hírszerzés
Az ukrán titkosszolgálati tisztek egy része ugyanakkor attól tart, hogy a CIA el fogja hagyni őket. Az amerikai hírszerzés egyik tisztje viszont azt mondta: már demonstrálták egyértelmű elköteleződésüket Ukrajna mellett, és a CIA-vezér idén februári látogatása is támogatásuk fennmaradását szimbolizálta. (És persze ezt jelezték az elmúlt két év óriási értékű amerikai fegyverszállításai is, mégha egyelőre várat magára az újabb csomag elfogadása a Kongresszusban.)
Az amerikai lap szerint a CIA és az ukrán katonai hírszerzés időközben újabb két titkos bázist épített az oroszok kommunikációjának figyelésére, így – a 12 korábban létrehozott, jelenleg is működő kémközpontot is beszámítva – az ukrán hírszerzés jelenleg több információhoz jut, mint 2022 februárja óta bármikor. Amiből persze sok mindent továbbít Washingtonnak.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
