„Nem először csináljuk, már megszoktuk” – áramszünet az ukrajnai tél leghidegebb napjain

Az eddigi legnagyobb támadás érte a kijevi hőerőművet az orosz hadsereg részéről péntek hajnalban: négy kerület összesen 417 ezer lakója maradt áram nélkül. A vízszolgáltatás és a távfűtés működése is az áramellátástól függ, ezért közel hatezer épületben szűnt meg a fűtés, amely a város társasházainak felét teszi ki. A leállás a főváros legnépesebb kerületét, Desznyianszkijt is érintette. A Dnyeper folyótól keletre mindössze 5 órán át volt áram a lakásokban csütörtöktől vasárnapig: akik maradtak, hétfőn a negyedik napot élik sötét, hideg lakásokban. 

Vitalij Klicsko polgármester arra kérte a kijevieket, hogy ha van lehetőségük, ideiglenesen hagyják el a várost. „Ez azt jelenti, hogy aki el tud menni egy olyan helyre, például van egy kályhával fűthető dácsája, víkendháza, az éljen ezzel a lehetőséggel. Az emberek már gázrezsón melegítenek téglákat, az előrejelzések mínusz 27 fokot is mondanak hétvégére” – mondta a Privátbankárnak Jarábik Balázs külpolitikai elemző.

A közművek gyors helyreállítását a szélvihar is nehezítette: a főváros néhány pontján több mint 40 óráig nem volt áram. A belvárosi Pehervszkij kerület egyik magánklinikáján a generátor is leállt többnapi folyamatos működés után. Jarábik azonban azt mondta, az éttermek, kávéházak, bankok, és a szolgáltatások többsége működik Kijevben. 

Vasárnap óta tovább hűlt a hőmérséklet az ukrán fővárosban: napközben is mínusz 11 fok van, hajnalban mínusz 17 fokig hűlhet le a levegő, a hőérzet pedig ennél is alacsonyabb lehet. Budapesten a múlt heti fagyokat megelőzően kilenc éve volt példa hasonlóan hideg időjárásra. 

Négy napja fűtés nélkül, kitört ablakokkal

Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások már a háború első évére, 2022-re is jellemzők voltak. Akkor szintén Kijev és környéke szenvedte a legnagyobb kárt: előfordult, hogy naponta 12 órán keresztül egyáltalán nem volt áram a fővárosban, a toronyházak liftjeiben pedig túlélőcsomagokat helyeztek el zseblámpával és étellel.

„2022-ben volt egy sokk az ukrán társadalomban, akkor volt először többnapos áramkimaradás. A jelenlegi helyzet hasonló, de akkor a fűtés nem volt probléma. Most a fűtés az igazi probléma, nem az áramkimaradás. Több emberrel beszéltem, akinek négy napja nincs fűtése otthon” – mondta Jarábik. Az évek során összegyűlt tapasztalat azonban kifizetődött. Az elemző arról beszélt, hogy Ukrajnának hatalmas generátorállománya van, a nagyvárosokban szinte mindenkinek van otthon. Ezek a készülékek egy-egy elemmel három-négy órára biztosítanak áramot egy háztartásban.

A pénteki támadás következtében azonban több mint ezer ablak tört ki a fővárosban, a lakások kihűltek, ezért a lakók leállították a forgalmat, hogy felhívják a figyelmet a helyzetükre. Hasonló tüntetés volt Odesszában is, ahol még decemberben állt le a fűtés, az áram- és vízszolgáltatás. Ott közel 75 ezer háztartás maradt áram nélkül, némelyik több napig.

Dnyiprot, a több mint 900 ezer lakosú kelet-ukrajnai várost szombaton érte támadás, aminek következtében ötvenezren maradtak áram nélkül, és 400 ablak is betört. Előtte, szerda este is dróntalálat érte a város hőerőművét, akkor másnapra sem sikerült helyreállítani a fűtést, illetve az áram- és vízszolgáltatást, és a mobilhálózatokat is korlátozottan lehetett használni. „A hőerőműveket folyamatosan támadja Oroszország. A nukleáris erőműveket nem akarják, mert az egész Európa számára szenzitív kérdés” – mondta Jarábik.

Múlt héten Ukrajna egyik legnagyobb acélgyára, a Zaporizssztal is leállásra kényszerült – heteken belül másodszor –, akárcsak a Krivij Rihben található Arcelor Mittal acélgyár. 

Kárpátalján is hozzászoktak az áramszünetekhez

A közel hárommilliós Kijev energiaellátása továbbra is kritikus állapotban van: több mint ezer épületben hétfőn sincs fűtés, az önkormányzat dolgozói melegedősátrakat állítottak fel. A Kijevi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Mikola Kalasnyik azt írta közösségi oldalán, hogy a kijevi régióban több mint kétezer háztartásban nincs áram. Julija Szviridenko miniszterelnök szerint a helyreállítást leghamarabb csütörtökre végezhetik el. 

Az ukrán energiaügyi miniszterhelyettes, Roman Andarak hétfőn arról beszélt: Kárpátalján 48 háztartás maradt áram nélkül, ez azonban a heves havazásnak, és nem orosz támadásnak köszönhető. „Mindenkinek van generátora. Nekünk, a bankoknak és a kisboltoknak is. Nem először csináljuk, már megszoktuk” – válaszolta a Privátbankárnak a beregszászi polgármesteri hivatal munkatársa. Kérdésünkre azt is megerősítette, hogy a városban az internetszolgáltatás is működik.

A legfrissebb, vasárnapra vonatkozó adatok szerint Ukrajna elektromosáram-importjának több mint 40 százaléka Magyarországról származik, az arányt Jarábik is megerősítette lapunknak. Ez több, mint a Lengyelországból és Romániából importált elektromos áram mennyisége együttvéve. „Nem az áram mennyisége a lényeges, hanem az, hogy hogyan juttatják el keletről nyugatra, vagy nyugatról keletre. Ezért támadja az orosz hadsereg az elosztó-központokat. Arról viszont nem tudok, hogy az internetszolgáltatás akadozna, Ukrajnában nagyon sok egyéni Starlink-előfizető van” – tette hozzá Jarábik.