Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.
Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.
Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”.
Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának”
- fogalmazott az ukrán államfő.
Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.
Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része.
Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan”.
Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.
Tűzszünet, de hogyan?
Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.
Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül.
Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.
Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától.
Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.
Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek.
Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit,
mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.
(MTI)
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
