A hazai médiában is nagyot szólt hétfőn a hír, miszerint „szélsőjobboldali” kormánya és kancellárja lehet Ausztriának: Alexander Van der Bellen köztársasági elnök ugyanis azzal bízta meg Herbert Kicklt, a tavaly szeptemberi választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalásokat az Osztrák Néppárttal (ÖVP).
Jön az első szabadságpárti kancellár?
Erre azután került sor, hogy az ÖVP, amelynek elsőként adott kormányalakítási megbízást az államfő, több hónapos tárgyalás után sem tudott egyezségre jutni a szociáldemokratákkal (SPÖ) és a liberális NEOS párttal – ezt követően Karl Nehammer kancellár, az ÖVP vezére le is mondott pártelnöki tisztségéről.
Van der Bellen tehát gyakorlatilag kényszerből adott kormányalakítási megbízást az FPÖ-nek, és ebből nem is csinált titkot. „Nem tettem meg könnyen ezt a lépést. Továbbra is figyelni fogok arra, hogy az alkotmányunk elvei és szabályait figyelembe veszik és betartják”, fogalmazott. A Kickl vezette FPÖ-t a mainstream pártok eddig kivetették magukból, és csak kényszerből működött együtt vele – ha egyáltalán.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az FPÖ-t elemzők általában nacionalista, szélsőjobboldali, euroszkeptikus, populista és/vagy nemzeti-konzervatív jelzővel szokták illetni. A párt ugyanakkor nem szélsőjobboldalinak, hanem patriótának, a „haza pártjának” tartja magát, amely programja szerint Ausztriát helyezi az első helyre.
Az ÖVP új vezére, Christian Stockert mindenesetre már jelezte, hogy készen áll a kormányalakítási tárgyalásokra. Utalt arra, hogy korábban ugyan erősen kritizálta az FPÖ-t, de most „sürgősen szüksége van egy kormányra a köztársaságnak, és ez a prioritás” – tehát érik az FPÖ-ÖVP koalíció.
Az FPÖ részvétele egy kormányban egyébként önmagában nem lenne újdonság, hiszen erre már öt alkalommal volt példa a második világháború utáni Ausztria történetében. Arra viszont még nem volt példa, hogy szabadságpárti kancellárja legyen az országnak – most erre is egyre nagyobb az esély.
Orbán Viktor hűtheti a pezsgőt
De mit jelentene egy Kickl-kormány a magyar kormány szempontjából?
A magyar miniszterelnök algihanem pezsgőt bontana a hírre, hiszen ezzel egyik legfontosabb európai szövetségese kerülne hatalomra.
A Fidesz és FPÖ már hosszú ideje jó kapcsolatokat ápol, tavaly pedig politikai szövetségre lépett egymással Patrióták Európáért néven – a szövetség megalapítását tavaly június 30-án, Bécsben jelentette be Orbán Viktor, Herbert Kickl és Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezetője.
„Itt egy új korszak kezdődik, és ennek az új korszaknak az első, talán döntő jelentőségű pillanata az, amikor létrejön az az új európai politikai frakció, amely meg fogja változtatni az európai politikát” – mondta anno a Fidesz elnöke.
A három párt az új Európai Parlamentben közös frakciót hozott létre Patrióták Európáért néven, amelyhez azóta többek között a francia Nemzeti Tömörülés, a spanyol Vox és a holland Szabadságpárt is csatlakozott. A Patriótáknak 84 képviselőjük van , amivel a harmadik legnagyobb frakciót alkotják az Európai Néppárt és a Szociáldemokraták képviselőcsoportja mögött.
Egy FPÖ-s kancellár jelentősen növelné a politikai szövetség súlyát, és új, fontos szövetségest jelentene a magyar kormánynak az EU-ban.
Erre már csak azért is égetően szüksége lenne, mert a korábbi első számú – és szinte egyetlen – valódi szövetségesét, Lengyelországot elvesztette, miután a Jog és Igazságosság 2023 őszén elbukta a választásokat, és ellenzékbe szorult.
Az FPÖ politikailag hasonló húrokon játszik, mint a Fidesz: a nemzeti identitás, a haza és a család védelme, migráció-ellenesség, eurószkepticizmus. Vele szemben is gyakran felmerül a vád, hogy úgymond túlságosan jó kapcsolatokat ápol a putyini Oroszországgal – a magyar kormánypárthoz hasonlóan ellenzi például a Moszkva elleni szankciókat.
Kickl a magyar kormányfőről a 2023-as budapesti CPAC-konferencián azt mondta, hogy „sokaknak példakép Európában – sok polgárnak és azoknak a politikusoknak, akiknek még jelentenek még valamint a polgárai ügyei.”
Magyarországot „a nemzeti önrendelkezés” és a „brüsszeli globalista” erőkkel szembeni ellenállás fellegvárának nevezte, és arról is beszélt, hogy Magyarország szembeszegül az EU „háborúpárti szankciós politikájával”, és a béke mellett áll ki az ukrajnai háborúban.
A két vezető tavaly október végén, az FPÖ győztes választása után közös nyilatkozatot is kiadott Bécsben, amelyben gyakorlatilag megerősítették szövetségüket és céljaikat – ezzel megágyaztak egy esetleges jövőbeni, kormányzati szintű együttműködésnek.
Az új választás sem kizárt
Kicklnek, ha valóban kancellár lesz, nem lesz könnyű dolga gazdasági téren: az egyik vezető osztrák napilap, a Der Standard szerint „randevúja lesz a valósággal”: szanálnia kellene a jelentős hiánnyal küzdő költségvetést, miközben a választási kampányban jelentős adóteher-csökkentést ígért a vállalatoknak és a háztartásoknak.
Az FPÖ-vezér kedd délutáni sajtótájékoztatóján maga is „masszív költségvetési hiányról” és arról beszélt, hogy a néppárti-Zöld kormány a falnak vezette az országot. Jelezte, hogy a koalíciós tárgyalások megkezdését javasolja pártja elnökségének az ÖVP-vel, és valódi politikai változásokat szeretne – ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor új választásokat is elképzelhetőnek tart.
Utóbbi egyébként – mivel a választások után tovább növelte népszerúségét – még talán jól is jönne az FPÖ-nek.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
13 évig volt hivatalban. 
