A nemzetközi megfigyelők szavazatvásárlást és kettős szavazást dokumentáltak az október 26-i grúziai parlamenti választásokon – közölte a megfigyelő misszió vezetője. Az ország függetlenként megválasztott nyugatbarát elnöke, Salome Zourabichvili „orosz különleges műveletnek” nevezte a Moszkva-barát Grúz Álom párt győzelmét.
13 EU-s miniszter pedig közös nyilatkozatban szögezte le, hogy
„A választási integritás megsértése összeegyeztethetetlen az Európai Unió tagjelöltjeitől elvárt normákkal. Ezek elárulják a grúz nép jogos európai törekvéseit. A jogállamiság, valamint a szabad és tisztességes választások fenntartása szerves részét képezi Grúzia uniós útjának. Kritizáljuk Orbán miniszterelnök elhamarkodott grúziai látogatását. Ő nem az EU nevében beszél.”
A már nyíltan Nyugat-ellenes magyar miniszterelnök tegnap Tbilisziben az orosz narratívát támogatva kijelentette: „A választási eredmények vitathatatlanok, szabadok és demokratikusak voltak. Bár Európában előfordulhatnak viták, de ezek tipikusak, és nem kell őket komolyan venni. Amikor a konzervatív pártok nyernek, mindig van vita Brüsszelben”.
Az olasz és az angol sajtó tombol
A magyar vezető Grúziába utazott, hogy egy Európa-ellenes fejleményt ünnepeljen – írja felháborodva a vezető Corriere della Sera. „Orbán jelenleg az EU soros elnöke, és ez rendkívül súlyossá teszi az Európa ellenségeinek tapsoló, csak árulásnak nevezhető gesztusát. Elárulása az EU-nak, értékeinek és a sorsát összekötő szövetségeknek. Tbiliszi látogatásával Orbán végleg levetette az álarcát: az országában általa létrehozott illiberális demokrácia szégyenén felül most még Európa nemzetközi hírnevének nyílt megkérdőjelezésével is csúfot űz belőle. Az európai országok ezt nem nézhetik tovább tétlenül”.
Fotó: EPA/GAVRIIL GRIGOROV / SPUTNIK / KREMLIN POOL
A The Economist leszögezi: a grúz parlamenti választásokat az Európa-barát ellenzék „talán az utolsó esélynek tekintett arra, hogy... az országot visszavezesse az EU-tagság felé vezető útra”. Ha az ellenzék által csalásnak minősített és el nem ismert eredmény érvényben marad, akkor „Putyin közelebb került, mint valaha, egy újabb kliensállam létrehozásának céljához”.
Újra a fogatlan oroszlán szerepében
Mindeközben az uniós intézmények vezetése a grúziai választások utáni válságot ugyanúgy kezeli, mint bármely más válságot a világon, és párbeszédre, valamint a demokratikus eljárások tiszteletben tartására szólít fel. Az Európai Bizottság és az EU leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell első reakciója szerint az uniós diplomácia hasonlóan, – sőt kevésbé határozottan – kezeli Grúziát, mint Venezuelát és a július 28-án tartott vitatott választásokat.
A kezdeti lépések alapján valószínűnek tűnik, hogy az EU nyomásgyakorlása potenciálisan hatástalan lesz. Az EU vezetői november 8-án Budapesten, egy informális csúcstalálkozón foglalkoznak majd a grúziai fejleményekkel. Addigra azonban a grúziai Moszkva-barát erők már konszolidálják pozícióikat.
Érdemes ennek kapcsán emlékeztetni arra, hogy az EU nem tudott egységesen fellépni a venezuelai választásokkal kapcsolatban, miután Magyarország megvétózta azt a nyilatkozatot, amelyben aggodalmát fejezte ki a szavazás állítólagos „hibái és szabálytalanságai” miatt, és nagyobb átláthatóságra szólított fel.
Orbán offenzívája
Bár az európaiak ismét hangsúlyozzák, hogy a magyar miniszterelnök nem a nevükben jár el, Orbán látogatásának időzítése erősen az oroszbarát erők, valamint maga Moszkva javára hatnak.
Az uniós vezetőket ismét váratlanul érte Orbán lépése, ahogyan júliusban is, a blokk elnökségének legelején, amikor Vlagyimir Putyint Moszkvában, Hszi Csin-pinget pedig Pekingben látogatta meg.
Nem világos, hogy az uniós intézmények jelenlegi vezetői közül miért nem utazott egyetlen egy se Tbiliszibe, hogy személyesen támogassa az Európa-barát erőket és a múlt szombati választások megnyerésére vonatkozó állításaikat.
Konformizmus Brüsszelben
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel hamarosan távozik posztjáról. De nem utazott Grúziába, hogy támogatásáról biztosítsa Salome Zourabichvili Európa-barát elnököt. Ehelyett konformista válaszként minden szereplőt „konstruktív és inkluzív párbeszédre” hívott fel.
A brit Daily Telegraph helyteleníti a Nyugat passzív hozzáállását: „A Nyugat – ismét – tehetetlen szemlélődőnek tűnik. Ez a passzivitás tragikus folytonosságot jelent a Nyugat Grúziával szembeni politikájában” – emeli ki a tekintélyes lap.
A Kreml pezsgőt bont
Moszkvának viszont van oka örülni a választások utáni grúziai helyzetnek, mert az az ő tervei és elvárásai szerint alakul. „Ostobaság azt hinni, hogy az Európai Unió képes valakinek európai jövőt adni”, amikor maga az EU az USA nyomására e jövő nélkül maradt – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Orbán gyors grúziai látogatása, valamint az európai vezetők vonakodása attól, hogy határozottabb szerepet vállaljanak a válság megoldásában, kedvező feltételeket teremt Oroszország számára, hogy fenntartsa dominanciáját a Nyugattal való szembenállás egyik kulcsfontosságú államában. Ha a válság folytatódik, az jelentősen hozzájárul Oroszország stratégiai sikeréhez, hogy elterelje a Nyugat figyelmét az ukrajnai eseményekről.
Van szépségtapasz
Az EU-nak azonban egy sor olyan eszköze van, amelyekkel már eddig is képes volt bizonyítani, hogy stratégiai érdekeinek megfelelően egy fokkal komolyabban fog foglalkozni Grúziával. Ezek közül néhányat megemlített egy európai és kanadai parlamenti képviselőkből álló csoport, élén Michael Rothtal, a német Bundestag külügyi bizottságának elnökével.
Többek között szankciók bevezetését kérik azon grúz politikusok és tisztviselők ellen, akik a parlamenti választások során a demokratikus eljárás súlyos megsértéséért felelősek. A grúziai Európa-párti erők kézzelfogható támogatásával ez, vagy az uniós vezetők hasonló lépése visszatartaná a tbiliszi rezsimet attól, hogy politikai elnyomáshoz folyamodjanak az ellenzékiekkel szemben, amit a kampány során egyértelműen a választási győzelem utáni első lépések egyikeként jelentettek be.
