A második világháború derekán megszületett az Egyesült Királyság és az USA titkosszolgálatai között a BRUSA COMINT (communications intelligence) egyezmény, melyet 1943-ban ratifikáltak. 1946-47-ben aztán kibővült a szövetség Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeivel. Így jött létre az 1948-ban megkötött titkos UKUSA megállapodás, illetve szövetség, amelynek tartalma és hatálya napjainkban is érvényes.
A globális megfigyelés rendszere
Az UKUSA szövetség fő koordinátora az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA). A szövetség alapító szervezetei még az angol GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai CSE (Communications Security Establishment), az ausztrál DSD (Defense Security Directorate) és az Új-Zélandi GCSB (General Communications Security Bureau).
A közösen működtett, úgynevezett Echelon rendszer egyik ékes példája a mesterséges intelligencia nagy kiterjedésű használatának. Földi megfigyelő bázisok, hét tengeren működő kémhajók, tengeralattjárók és szigorúan titkos műholdak tucatjai „figyelik” a fejünk felett az egész emberiség globális kommunikációs hálózatának forgalmát.
A rendszer egy kifejlett lehallgató rendszer, mely támogatja a fordítást, beszédfelismerést és a pár szavas kereséseket. A megfigyelők betekintést nyernek a telefonbeszélgetésekbe, emailekbe és rádióadásokba.
Óriási központ Ausztrália szívében
Egy oknyomozó lap 2017-ben érdekfeszítő információkat közölt az ausztráliai „Pine Gap” bázis működéséről. Ezen a bázison, akárcsak az angliai Menwith Hill-ben, amerikai tisztek dolgoznak együtt helyiekkel. A lap beszámolójából kiderül, hogy míg korábban Pine Gap főként a nemzeti érdekeket alátámasztó hírszerzéssel foglalkozott, addig mára főként az amerikai katonai és terror-ellenes műveleteket támogatja azonnali bemérésekkel. Kulcs-szerepet játszik azon drón támadások koordinációjában Jementől Gázáig, amelyek során több szélsőséges muszlim vezetőt sikerült likvidálni.
Fotó: Wikipedia
A Pine Gap bázis az egész világra kiterjedően végzi el emberek mobiltelefonjának geo-lokációját. A lehallgató állomás elemzi a gyanúsított célszemély SIM-kártyájának aktivitását és a drón kilövi a személyt. Ha a keresett mobiltelefon aznap éppen egy másik személynél van, akkor ő kerül kilövésre.
Óriási bővítés
Az elmúlt négy évben a közös amerikai-ausztrál Pine Gap kémbázis története legnagyobb bővítésén ment keresztül. Amint azt a „Saturday Paper” nevű lap oknyomozó cikke részletezi, a bázis fejlesztésének célja Ausztrália szoros integrálása az amerikai kormány térségbeli terveibe.
A cikk szerzője, Peter Cronau, az Australian Broadcasting Corporation tekintélyes "Four Corners" című műsorának korábbi producere. A cikk a bázisról 2020 óta készült műholdas felvételeket is tartalmaz. Ez szemléletesen és megdöbbentően mutatja azt a bővülést, amely során a létesítmény harmadával lett nagyobb.
A legújabb bővítésről Cronau a következőket írja: "
A coloradói Buckley Űrrepülő Bázissal távolról összekötve az Pine Gap új műholdantennái hatalmas mennyiségű információt tudnak gyűjteni a rakéták indításáról, beleértve azok helyét, méretét, típusát, valószínű robbanófejét, hatótávolságát, sebességét, röppályáját, követését és a célpont helyét. Ezek az amerikai nukleáris hadviselési stratégia szerves részeként működnek, valódi harctéri felderítést biztosítva."
A szerző hozzáteszi, hogy
"A ballisztikus rakéták észlelésére és követésére a repülés minden fázisában alkalmas, kibővített hőkamerás képalkotó képesség új, kritikus szerepet fog játszani az USA harctéri műveleteiben világszerte, valamint az USA és Japán rakétavédelmének korszerűsítésében".
Ahogyan Cronau megjegyzi, az új képességek egyértelműen Kína ellen irányulnak.
A bővítés "nagyobb ausztrál részvételt jelent az amerikai nukleáris harcok tervezésében és műveleteiben". "Az új antennák elsődleges célja vélhetően a kínai nukleáris rakétasilók célba vétele és levadászása".
Ennek óriási jelentősége van, mivel a Pine Gap az egyik központi, amerikai vezetésű katonai létesítmény világszerte, és így potenciális kínai katonai célpont.
A Pine Gap bővítésével egy időben, 2022 októberében kiderült, hogy az USA engedélyt kapott arra, hogy B-52-es stratégiai bombázóit Észak-Ausztráliában állomásoztassa. A B-52-esek képesek nukleáris fegyverek szállítására, és az USA soha nem erősíti meg vagy cáfolja meg, hogy melyik eszköze hordoz ilyen fegyvert. Ez a döntés tehát felborította Ausztrália nukleáris fegyvermentes ország státuszát.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
