Hónapok óta tartó találgatások után a Fehér Ház megerősítette a Japán, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok közötti első háromoldalú csúcstalálkozót. Április 11-én Joe Biden amerikai elnök ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnököt és Kisida Fumio japán miniszterelnököt látja vendégül Washingtonban, hogy megvitassák "a háromoldalú együttműködést a befogadó gazdasági növekedés és a feltörekvő technológiák előmozdítása, a tiszta energiaellátási láncok és az éghajlati együttműködés előmozdítása, valamint a béke és biztonság előmozdítása érdekében az Indo-csendes-óceáni térségben és világszerte".
Japán színre lép
A csúcstalálkozó során Biden célja, hogy "megerősítse a vasszilárd szövetségeket" Japánnal és a Fülöp-szigetekkel, amelyek mindketten szerződéses szövetségesek.
Fotó: Depositphotos
Ennek érdekében Japán és az USA azt tervezi, hogy drámai mértékben korszerűsíti biztonsági paktumát, hogy fokozza az interoperabilitást és elsimítsa a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő esetleges nézeteltéréseket. Eközben Biden és Marcos "áttekintik az amerikai-filippínó kapcsolatok történelmi lendületét" a két szövetséges közötti szorosabb katonai és gazdasági együttműködésről szóló megbeszélések közepette.
Japán, amely növeli védelmi kiadásait otthon, és arra törekszik, hogy a hasonlóan gondolkodó indo-csendes-óceáni nemzetek számára a katonai hardver egyik fő forrásává váljon, szintén arra törekszik, hogy idén véglegesítse a Fülöp-szigetekkel kötendő, a látogató erőkről szóló megállapodáshoz hasonló megállapodást. A Japán-Fülöp-szigetek-USA (JAPHUS) háromoldalú csoportosulás létrejötte egyértelműen az Egyesült Államok és a térségbeli szövetségesei közötti "minilaterális" együttműködés szélesebb hullámának része, amelyek közül a legjelentősebb az USA-Japán-Dél-Korea és Ausztrália-Egyesült Királyság-USA (AUKUS) háromoldalú megállapodás.
A 20. század közepéig visszanyúló szövetségek modernizálásának szükségessége mellett Kína újjáéledése egyértelműen a hajtóerő a kialakulóban lévő JAPHUS és más hasonló, az USA által vezetett háromoldalú megállapodások mögött.
A JAPHUS kiemelt célja az, hogy elrettentse az önrendelkező szigetország, Tajvan esetleges kínai invázióját, amely az egyre inkább megerősített Fülöp-szigeteki és japán támaszpontok között fekszik.
A közelgő háromoldalú csúcstalálkozó révén a Biden-kormányzat azt is reméli, hogy intézményesíteni tudja a magas szintű stratégiai együttműködést Japánnal és a Fülöp-szigetekkel. Ez különösen fontos, tekintettel a Donald Trump Fehér Házba való esetleges visszatérésének, valamint a Fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte volt elnök bomlasztó hatásától való mélyülő aggodalmakra.
A vízválasztó
Ifjabb Marcos 2022-es megválasztása sok szempontból döntőnek bizonyult a háromoldalú szövetség létrejöttében. Miután az ENSZ-közgyűlés alkalmával találkozott Bidennel, és Manilában fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert, a Fülöp-szigeteki elnök a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének jakartai csúcstalálkozója alkalmával informális megbeszélést folytatott Kamala Harris amerikai alelnökkel és Kisida miniszterelnökkel.
A kritikus pillanat azonban már korábban, ifjabb Marcos 2023. februári tokiói látogatása során következett be, amikor nyíltan megvitatta a háromoldalú megállapodás előnyeit és kilátásait. A maga részéről az Egyesült Államok tokiói nagykövete, Rahm Emanuel is nyíltan támogatta a javaslatot, kijelentve, hogy "ez egy jelentős stratégiai átrendeződés, és elrettentési szempontból jelentősen hozzájárulna a térség stratégiai összehangolásához".
Bár az amerikai nagykövet nem említette Kínát, nehéz nem észrevenni kijelentésének kontextusát.
Alig egy hónappal korábban ifjabb Marcos eredménytelen tárgyalást folytatott Pekingben, ami végül meggyőzte a filippínó elnököt, hogy váltson kurzust. Meglepő lépéssel zöld jelzést adott a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok közötti megerősített védelmi együttműködési megállapodás (EDCA) kiterjesztésének, ahogyan a Japánnal való szorosabb katonai együttműködést is üdvözölte.
A következő hónapokban a három szövetséges jelezte elkötelezettségét az együttműködés új korszaka iránt, többek között azzal, hogy példátlan közös parti őrségi gyakorlatokat tartottak a Dél-kínai-tenger közelében, valamint Tokióban háromoldalú találkozót tartottak nemzetbiztonsági tanácsadóik.
Miért kulcsfontosságú a csúcs?
A közelgő washingtoni háromoldalú csúcstalálkozó több okból is kulcsfontosságú lesz. Először is, ott van Tajvan kérdésköre. Földrajzilag a Fülöp-szigetek legészakibb szigetei, köztük a Mavulisban található haditengerészeti támaszpont, kevesebb, mint 100 kilométerre vannak Tajvan déli partjaitól, míg a japán Sakisima-szigetek és a Jonaguni-sziget mintegy 100 kilométerre vannak Tajvan északi partjaitól.
Az Egyesült Államok által Tajvannal szemben alkalmazott elrettentő stratégia sikere ezért végső soron a két közvetlen szomszéddal való koordináción és maximális együttműködésen múlik, amelyek történetesen az USA szövetségesei is. Az ifjabb Marcos eddig igyekezett fedezni magát azzal, hogy vegyes jeleket küldött országa Tajvan-kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról, de azt is elismerte, hogy az észak-filippínó tartományokban lévő EDCA-bázisok közül néhány "hasznosnak bizonyulhat számunkra, ha az a szörnyű esemény - Kína teljes körű inváziója Tajvanon - bekövetkezne".
A jövő heti csúcstalálkozó célja ezért valószínűleg az, hogy megszilárdítsa a Fülöp-szigetek helyét Amerika szélesebb körű terveiben, amelyek célja, hogy elrettentsen vagy ellenálljon a Tajvan elleni esetleges kínai katonai akcióknak a jövőben.
Cserébe azért, hogy a Pentagon számára bővített hozzáférést biztosít a legészakibb támaszpontjaihoz, a Fülöp-szigetek valószínűleg konkrét segítséget kér majd Washingtontól és Tokiótól egyaránt a Kínával a Dél-kínai-tengeren folyó küzdelemben.
Így a háromoldalú csúcstalálkozó valószínűleg erősíteni fogja a három nemzet erőteljesebb és egységesebb közös válaszlépéseit a vitatott vizeken, beleértve a rendszeres közös járőrözést és gyakorlatokat, valamint a kifinomult fegyverrendszerek átadását a Fülöp-szigetek katonai modernizációjának megkönnyítése érdekében az elkövetkező években.
Végezetül a csúcstalálkozó döntő lépés a jövőbeni esetleges politikai zavarok elleni biztosítás irányába is. Hiszen Trump korábbi elnök nyilatkozatai még inkább tranzakciós és kiszámíthatatlan külpolitikát jeleznek előre, amennyiben jövőre újra elfoglalja a Fehér Házat, míg a hatalomba való visszatérésüket tervező Duterte Peking de facto proxijává vált a Fülöp-szigeteken. Japán, a Fülöp-szigetek és az USA jelenlegi vezetői a biztonsági együttműködésük gyors felértékelésével és a terepen új realitások megteremtésével - beleértve az intézményesített védelmi párbeszédeket és katonai gyakorlatokat - remélik, hogy el tudják szigetelni stratégiai örökségüket az esetleges unortodox utódoktól.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
