Palesztina államát 146 ország ismeri el szuverén nemzetként, amelyek az ENSZ-tagállamok 75 százalékát képviseli. A palesztin államot a Szentszék, a katolikus egyház és a Vatikánváros vezető testülete, amely ENSZ-megfigyelői státusszal rendelkezik, is elismeri.
Idén, Izrael folyamatos gázai háborúja közepette, kilenc ország – Örményország, Szlovénia, Írország, Norvégia, Spanyolország, a Bahamák, Trinidad és Tobago, Jamaica és Barbados – hivatalosan is elismerte a palesztin államot, ami a növekvő nemzetközi támogatását tükrözi — írja az Aljazeera.
Fotó: Palesztin Külügyminisztérium
November 29-én a világ a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napját ünnepli, amelyet az ENSZ 1977-ben hozott létre, hogy hangsúlyozzák a palesztin jogok globális támogatását, beleértve az önrendelkezést, a függetlenséget és a palesztin menekültek kérdésének igazságos megoldását. Palesztina elismerése megerősíti globális pozícióját, javítja képességét, hogy felelősségre vonja az izraeli hatóságokat a megszállásért, és nyomást gyakorol a nyugati hatalmakra, hogy lépjenek fel a kétállami megoldás mellett.
Hogyan kezdődött?
1988. november 15-én, az első palesztin felkelés, az intifáda elindulása után Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke független állammá nyilvánította Palesztinát, Jeruzsálemet jelölve meg annak fővárosaként. A bejelentést követően több mint 80 ország ismerte el Palesztinát független államként, a globális dél erős támogatásával, beleértve az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és arab világ nemzeteit.
A legtöbb európai ország, amely ekkor ismerte el Palesztinát, a volt szovjet blokk részeként tette ezt, miként Magyarország is.
Néhány évvel később, 1993. szeptember 13-án az első közvetlen tárgyalások a palesztinok és az izraeliek között az Oslói Megállapodás aláírásához vezettek, amelynek a palesztin nép önrendelkezést kellett volna elérniük egy palesztin állam megteremtésével, Izrael mellett. Ezt soha nem sikerült elérni.
A 80-as évek végén és a 90-es évek elején csaknem 20 ország ismerte el Palesztinát, majd 2000 és 2010 között további 12 ország következett – főként Afrikából és Dél-Amerikából. 2011-re Eritrea és Kamerun kivételével minden afrikai ország elismerte Palesztinát.
2012-ben az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel (138 igen, 9 nem, 41 tartózkodás mellett) megszavazta Palesztina „nem tag megfigyelő állam” státuszát az ENSZ-ben.
2014-ben pedig Svédország lett az első nyugat-európai ország, amely elismerte Palesztinát.
Fotó: EPA/TINO ROMANO
Idén több európai ország is elismerte Palesztinát
2024. május 22-én Norvégia, Írország és Spanyolország egymás után bejelentette, hogy elismeri Palesztinát, az 1967 előtti határok szerint és Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Válaszul Izrael visszahívta nagyköveteit a három európai országból, és megígérte, hogy büntetésből bővíteni fogja az ENSZ-szerint illegális telepeket a megszállt Ciszjordániában.
Június 4-én Szlovénia lett a legutóbbi európai ország, amely elismerte a palesztin államot. Más európai nemzetek, Málta és Belgium azon gondolkodik, hogy ők is elismerjék a palesztin államiságot.
A G7 országok – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok – egyike sem ismeri el a palesztin államot.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
