3p

November 29-e a palesztin néppel való szolidaritás napja — az ENSZ határozata szerint.

Palesztina államát 146 ország ismeri el szuverén nemzetként, amelyek az ENSZ-tagállamok 75 százalékát képviseli. A palesztin államot a Szentszék, a katolikus egyház és a Vatikánváros vezető testülete, amely ENSZ-megfigyelői státusszal rendelkezik, is elismeri.

Idén, Izrael folyamatos gázai háborúja közepette, kilenc ország – Örményország, Szlovénia, Írország, Norvégia, Spanyolország, a Bahamák, Trinidad és Tobago, Jamaica és Barbados – hivatalosan is elismerte a palesztin államot, ami a növekvő nemzetközi támogatását tükrözi — írja az Aljazeera.

Palesztinát eddig a zölddel jelzett országok ismerték el
Palesztinát eddig a zölddel jelzett országok ismerték el
Fotó: Palesztin Külügyminisztérium

November 29-én a világ a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napját ünnepli, amelyet az ENSZ 1977-ben hozott létre, hogy hangsúlyozzák a palesztin jogok globális támogatását, beleértve az önrendelkezést, a függetlenséget és a palesztin menekültek kérdésének igazságos megoldását. Palesztina elismerése megerősíti globális pozícióját, javítja képességét, hogy felelősségre vonja az izraeli hatóságokat a megszállásért, és nyomást gyakorol a nyugati hatalmakra, hogy lépjenek fel a kétállami megoldás mellett.

Hogyan kezdődött?

1988. november 15-én, az első palesztin felkelés, az intifáda elindulása után Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke független állammá nyilvánította Palesztinát, Jeruzsálemet jelölve meg annak fővárosaként. A bejelentést követően több mint 80 ország ismerte el Palesztinát független államként, a globális dél erős támogatásával, beleértve az afrikai, ázsiai, latin-amerikai és arab világ nemzeteit.

A legtöbb európai ország, amely ekkor ismerte el Palesztinát, a volt szovjet blokk részeként tette ezt, miként Magyarország is.

Néhány évvel később, 1993. szeptember 13-án az első közvetlen tárgyalások a palesztinok és az izraeliek között az Oslói Megállapodás aláírásához vezettek, amelynek a palesztin nép önrendelkezést kellett volna elérniük egy palesztin állam megteremtésével, Izrael mellett. Ezt soha nem sikerült elérni.

A 80-as évek végén és a 90-es évek elején csaknem 20 ország ismerte el Palesztinát, majd 2000 és 2010 között további 12 ország következett – főként Afrikából és Dél-Amerikából. 2011-re Eritrea és Kamerun kivételével minden afrikai ország elismerte Palesztinát.

2012-ben az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel (138 igen, 9 nem, 41 tartózkodás mellett) megszavazta Palesztina „nem tag megfigyelő állam” státuszát az ENSZ-ben.

2014-ben pedig Svédország lett az első nyugat-európai ország, amely elismerte Palesztinát.

Palesztinpárti tüntetés Torinóban 2024. május 18-án a gázai vérontás ellen
Palesztinpárti tüntetés Torinóban 2024. május 18-án a gázai vérontás ellen
Fotó: EPA/TINO ROMANO

Idén több európai ország is elismerte Palesztinát

2024. május 22-én Norvégia, Írország és Spanyolország egymás után bejelentette, hogy elismeri Palesztinát, az 1967 előtti határok szerint és Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Válaszul Izrael visszahívta nagyköveteit a három európai országból, és megígérte, hogy büntetésből bővíteni  fogja az ENSZ-szerint illegális telepeket a megszállt Ciszjordániában.

Június 4-én Szlovénia lett a legutóbbi európai ország, amely elismerte a palesztin államot. Más európai nemzetek, Málta és Belgium azon gondolkodik, hogy ők is elismerjék a palesztin államiságot.

A G7 országok – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok – egyike sem ismeri el a palesztin államot.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Trump Izrael után Netanjahut is „megmentené”
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 13:59
Donald Trump amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy „adjon kegyelmet” Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, akit korrupcióval vádolnak, vagy ejtse az ügyet.
Nemzetközi Zelenszkijjel indul az EU-csúcs
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 13:37
Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel, migrációval és a versenyképességgel foglalkozó ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről is megbeszélést folytatnak Brüsszelben.
Nemzetközi Egyetlen centet se kapjon Magyarország! – az osztrák Zöldek kemény üzenetet küldtek
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 12:47
Az osztrák Zöldek a Budapest Pride betiltása miatt az uniós pénzek teljes megvonását követelik Magyarországtól.
Nemzetközi A nap képe: már beköszönt Orbán Viktor Brüsszelben
Wéber Balázs | 2025. június 26. 12:05
Ma kezdődik az EU kormány- és államfőinek a csúcstalálkozója Brüsszelben. Orbán Viktor már a helyszínen van.   
Nemzetközi Megismétlődhet a tragédia? Újabb hibákat találtak az Air India gépein
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 11:36
Vizsgálják a katasztrófa okait.
Nemzetközi Kim Dzsongun nyaralóközpontot adott át
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 11:09
Tombol a nyár Észak-Koreában.
Nemzetközi Trump és a hírszerzés most nagy pofont kapott
Káncz Csaba | 2025. június 26. 09:36
Trumpot egyszerűen nem érdeklik az amerikai hírszerzés jelentései. De ez a mostani izraeli-iráni háborúban alaposan visszaütött. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Észak-Korea foggal-körömmel ragaszkodik majd atomprogramjához
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 07:42
Trump fellépése Irán ellen bebiztosította ezt.
Nemzetközi Nem teljes a béke? Ezzel vádolja Irán most Izraelt
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 06:46
Rosszindulatú hívásokat terjeszt Izrael Irán állítása szerint.
Nemzetközi Egyelőre hátradőlhet a magyar kormány az orosz gázembargó ügyében – Brüsszelből jelentjük
Wéber Balázs | 2025. június 26. 05:46
Év vége előtt szinte biztosan nem lesz döntés az orosz kőolaj és földgáz teljes kitiltásáról egy brüsszeli forrásunk szerint. A teljes blokád egyelőre – a szankciókra vonatkozó magyar vétófenyegetés mellett – azért sem valószínű, mert az Magyarországon és Szlovákián kívül több más tagállamot is rosszul érintene. Az még kérdés, hogy a magyar kormánynak van-e kompromisszumos javaslata. A téma a csütörtökön kezdődő EU-csúcson is terítékre kerül. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG