Az utóbbi évtizedekben Oroszországban sem foglalkoztak sokat az óvóhelyek építésével, a meglévők állapotával. Annál is inkább, mivel fel sem merült, hogy szükség volna rá. A hatalmas panel lakótelepek többsége alatt nincs még pince se, ahogy a szovjet mintára épült magyar lakótelepek esetében sem. Bár Oroszország mindig háborúban állt valahol a keleti határszélen, az ukrajnai háború új megvilágításba helyezte az óvóhelyek meglétét. A Kommerszant című orosz napilap Novorosszijszk helyzetét taglalja ebből a szempontból, amely stratégiai fontosságú kikötőváros.
Az ott élő oroszok azonban a hivatalos menedékhelyként feltüntetett pincék rossz állapotáról számolnak be. A nem kielégítő tájékoztatás hiánya mellett a lakosok az egészségtelen körülmények és a nem megfelelő higiénia miatt is felháborodtak. A városvezetés szerint a településen 433 földalatti építményt alakítottak át óvóhellyé, és ezeket rendszeresen ellenőrzik.
Nem mintha ez elég lenne a több mint kétszázezer fős település számára. Az új idők szele, hogy e panaszokat ma már az üzemeltető szervezetekhez – vagyonkezelő cégekhez vagy a társasházak vezetéséhez – kell címezni. Bár sok javulás nem várható ettől, de mégis jele lehet valamiféle – papírforma szerinti – demokráciának. Vagy inkább bürokráciának…
Novorosszijszk stratégiai fontosságú település, az orosz tengeri kereskedelmet szolgálja ki, Ázsia, Közel-Kelet, Amerika és Dél-Amerika felé. Itt van a Fekete-tenger legforgalmasabb kőolajkikötője. Egyben ipari város is, az acélgyártás, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a fémáruipar egyik központja. A kiterjedt mészkőbányák számos cementgyárat látnak el a városban és környékén.
A lap szerint például a Vidova utca 182. szám alatti, óvóhelyként nyilvántartott alagsorban december elején egy keskeny, kivilágítatlan, törmelékkel borított átjárót találtak, és állítólag a pincék is zárva voltak. A lakosok beszámolói szerint egyes épületekben hiányoznak az elirányító táblák is.
Fotó: Wikipédia
A város más kerületének lakói is felpanaszolták az óvóhelyek rossz állapotát. „Az épületünkben az alagsorok zárva vannak és nincsenek felszerelve. Bolhák, sötétség és kosz mindenütt” – mondta az egyik lakója a lap helyi tudósítójának. Pedig a hatóságok szerint a létesítményeknek meg kell felelniük a GOST R 42.4.16-2023 szabványnak: legalább 1,7 méteres belmagasság, betonpadló és csempézett falak tilosak.
A potenciális vészhelyzetről szóló figyelmeztető jelzés kézhezvételekor az alapkezelő cégek és a lakástulajdonosok egyesületei kötelesek azonnal biztosítani a pincékhez való hozzáférést, a lakosoknak pedig azt tanácsolják, hogy előre tájékozódjanak arról, melyik szomszédnál vannak a kulcsok (!). A polgármesteri hivatal mindazonáltal megválaszolatlanul hagyta a Vidova és Tobolszkaja utcákban található lezárt pincékhez való gyors hozzáférés kérdését. Illetve azt javasolták, hogy a kulcsokról készítsenek másolatokat…
„A navigációs jelzések hiányával kapcsolatban a hatóságok szerint a polgármesteri hivatalnak alárendelt szervezet korábban felmérte a helyiségeket, és megfelelőnek találta azokat. A pincék polgári védelmi célokra való átalakítására és a jelzések korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtásának következő szakasza, az ingatlankezelő cégekkel és a lakástulajdonosok egyesületeivel együttműködve, 2026-ra van tervezve” – írja a lap.
Az oligarcháknak saját luxusbunkerjeik vannak
Fel lehetett volna ismerni pár év alatt, hogy szükség lenne óvóhelyekre. Persze a milliárdosoknak és politikai vezetőknek egész Oroszországban luxusbunkerjeik vannak. Hogy miért halasztják mindezt jövőre, az meglepő, hiszen az ukrán ellentámadás részeként nagyon sok ház megsérült, amelyek rendbehozatala hosszú hónapokat és többmillió rubelt igényel. Erre persze előbb is gondolhattak volna az oroszok, hiszen várható volt, hogy nem Szibéria közepén támadnak a drónok, hanem a tengeri kikötőkre.
Jellemző a mai időkre, hogy a panaszokkal ügyvédek foglalkoznak – mintha ez valamiféle társasházi magáncsetepaté lenne, békeidőben. (Persze az oroszok a háborús helyzetet nem ismerik el, a több százezer halott ellenére.) Egyikük megjegyezte, hogy ha vízszivárgást, törmeléket vagy műszaki meghibásodást fedeznek fel az óvóhelyen, a lakóknak panaszt kell tenniük az üzemeltető szervezetnél. A szakértő szerint minden hibát rögzíteni kell egy speciális állapotfelmérési naplóban, és minden vészhelyzeti hiányosságot azonnal ki kell javítani. Arra nem utal a panaszlista, vajon hasonló-e a helyzet a megtámadott ukrán városok esetében és hogy valaki felvilágosította-e az ott élőket, hogy háború van.
Ha a közműszolgáltatók nem intézkednek, a jogászok azt javasolják, hogy a kormányzathoz, a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumához vagy az ügyészséghez forduljanak. Hangsúlyozza azt is, hogy a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának 583. számú rendeletének megfelelő jelölések és jelzések hiánya a polgári védelmi előírások közvetlen megsértése. A hivatalok malmai azonban lassan őrölnek.
„A lakók fogadásáért a szolgáltató csoport felelőse, akit előzetesen kijelöl az ingatlankezelő cég, a lakástulajdonosok egyesülete, az önkormányzat vagy az ingatlanért felelős más személy. Ha a bejutás megtagadva van, és a veszély valós, a lakók erőszakkal bejuthatnak – ez nem minősül bűncselekménynek. Az emberi élet és egészség a törvény szerint minden hivatalos tilalom felett áll” – jegyezte meg a szakértő. Hozzátéve: „Ez örvendetes, csak éppen a háború nem erről szól.”
Viktoria Osujeva krasznodari ügyvéd szerint a polgárok csak szigorúan meghatározott időszakban – a veszélyjelzéstől a légvédelmi riasztás hivatalos feloldásáig – tartózkodhatnak az óvóhelyeken. A fennmaradó időszakban az ajtókat zárva kell tartani. Kérdés, hogy egy légitámadás esetén van-e arra idő, hogy megkeressék azt, akinél a kulcs van.
„Tilos az ajtót saját kezűleg kinyitni, mivel ez megsértheti a védőépítményekben érvényes viselkedési szabályokat. A polgári védelmi utasítások kimondják, hogy a menedéket nyújtóknak tilos az ügyeletes tiszt engedélye nélkül ajtókat nyitniuk vagy zárniuk” – jegyzi meg az ügyvéd.
A kiadvány forrása azt is tisztázza, hogy ajánlott minden ingatlanhoz legalább két kulcskészlettel rendelkezni. Ezeket az épületekben lakóknak könnyen hozzáférhető helyeken kell tárolniuk, a szolgáltatók meghatározása szerint, de a város weboldalán is megtalálható a lelőhelyük.
A kérdés azért került most napirendre, mert még májusban „az ukrán fegyveres erők támadása következtében” megrongálódott az egyik társasház, amelynek rendbehozatala 6 millió rubelbe kerül. (Porig bombázott házakról nem esik szó.). Andrej Kravcsenko, Novorosszijszk polgármestere a Telegram csatornán akkor kijelentette, hogy a dróntámadás teljesen elpusztított két lakást a lakóparkban, a robbanás pedig további két lakóegység falait és ingatlanát rongálta meg. Összesen több mint 40 lakás rongálódott meg, és négy ember megsérült.
Ahogy a Kommerszant helyi tudósítója is beszámolt róla, az ukrán fegyveres erők november 14-i Novorosszijszk elleni támadása megrongált négy lakóépületet, két magánházat, egy olajraktárat és egy hatalmas konténerterminált és több hajót. Négy ember megsérült. Minden áldozatot kórházba szállítottak, és a városban szükségállapotot hirdettek.
Az egész cikk azt jelzi – pedig a Kommerszant a legtekintélyesebb napilap –, hogy az oroszok nagy része egyrészt nincs tájékoztatva a frontvonalakon történt eseményekről, másrészt arra sincs felkészítve, mi lesz, ha Oroszország határain belül törnek ki a harcok. Ezt ugyanis a II. világháború óta elképzelhetetlennek tartják az ott élők, hiszen a rengeteg katonai demonstráció és felvonulás azt sugallja, hogy hazájukban teljes biztonságban vannak, még akár a nyugati-déli határszélen is. Igaz, hogy Ukrajnában több százezernyi fiatal orosz férfi halt meg eddig értelmetlenül, de mintha ahhoz nem lenne köze az anyaországban élőknek.
