Putyin a múltat idézi: Sztálin már Moszkvában mosolyog

Bár a nemzetközi közvélemény jelentős része Sztálint autoriter, súlyos emberi jogsértésekkel terhelt vezetőként tartja számon, Oroszországban sokan ma is a győztes hadvezért látják benne, aki kulcsszerepet játszott a náci Németország legyőzésében. Ez a történelmi tény vitathatatlan, és az is egyértelmű, hogy a második világháború kimenetele alapvetően formálta a 20. század második felének geopolitikai viszonyait.

Ez a szemlélet a győzelem napjának 80. évfordulóján különösen hangsúlyossá vált, amit számos, európai nézőpontból talán nehezen értelmezhető, de az orosz történelmi narratívában érthető jelenség is kísért. A volt szocialista országok egy részében ezek a megnyilvánulások még ismerősek lehetnek, máshol azonban idegenül hathatnak.

Az elmúlt hónapokban felmerült, hogy Volgográd visszakaphatja a második világháborúhoz kötődő, korábbi nevét, Sztálingrádot. A város nevét végül nem változtatták meg, de a volgográdi repülőtér mostantól a Sztálingrád nevet viseli. A döntés célja az volt, hogy emléket állítsanak a város ostroma során elesett százezreknek. Vlagyimir Putyin elnök rendeletében kiemelte: az új név az áldozatok iránti tisztelet kifejezése.

Ugyanakkor az orosz történelmi emlékezetben háttérbe szorulni látszanak azok a traumák, amelyeket az 1930-as és 1940-es években, a békeidőszak alatt elszenvedett üldöztetések, az éhínségek, a kényszermunkatáborok és a politikai elnyomás okozott. Számos történész rámutat arra, hogy a háborús áldozatok mellett több millió ember vesztette életét ezekben az években is. A Sztálin-korszak újraértelmezése ezért sok szempontból összetett kérdés, különösen annak fényében, hogy a Szovjetunió több mint 27 millió ember veszteségét szenvedte el a háborúban – ez a hatalmas áldozatvállalás meghatározó része az orosz kollektív emlékezetnek.

Felavatták a Sztálin-domborművet a Taganszkaján

A történelmi emlékezet formálásában fontos szerepet játszik az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja is, amely – a rendszerváltozást követően is fennmaradva – ma is jelentős politikai erő. Bár eredeti ideológiája sok tekintetben háttérbe szorult, és Oroszországban jelentős gazdasági különbségek alakultak ki, a párt aktívan részt vesz a történelmi szimbólumok fenntartásában és visszaállításában.

Moszkvában, a Taganszkaja metróállomáson a győzelem évfordulója alkalmából történelmi domborművet avattak fel, amely középpontjában Joszif Sztálin alakja áll. A kompozíció Sztálint mosolygó, virágcsokrot tartó vezetőként ábrázolja, akit lelkes támogatói vesznek körül.

A Taganszkaján évtizedeken át állt egy hasonló dombormű, amelyet 1966-ban távolítottak el az új metróvonal építése miatt. A metróhálózat vezetése a közelmúltban, korabeli fotók és dokumentumok alapján újraalkotta az eredeti művet, amelyet már fel is avattak. Alekszandr Zinovjev építészettörténész szerint az új alkotás ugyan nem teljesen felel meg az eredeti színeknek és anyagoknak, mégis szimbolikus jelentőségű. A kérdés sokak számára inkább esztétikai, mintsem politikai természetű.

Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja reményét fejezte ki, hogy a most felavatott dombormű példát mutat, és más oroszországi helyszíneken is hasonló emlékművek állítására kerülhet sor – számolt be róla a Kommerszant című orosz napilap.

Fontos tudni, hogy a moszkvai metróállomások mindig is túlmutattak a városi közlekedés funkcióján: a Szovjetunióban a monumentalitás és a reprezentáció eszközei voltak, a díszítettség, a márványburkolatok és a politikai szimbólumok az akkori hatalmi szándékokat tükrözték. Ezek az elemek ma is jelen vannak, és a háborús veszélyek újbóli megjelenésével a mély metróállomások védelmi funkciói ismét előtérbe kerültek.

Ötcsillagos luxusszálloda lett a Hét Nővér egyikéből

Sztálin építészeti öröksége a város felszínén is markáns: a Hét Nővér néven ismert felhőkarcolók az amerikai felhőkarcolók mintájára készültek, és ma is Moszkva arculatának meghatározó elemei. Eredetileg különféle funkciókat töltöttek be, közülük több ma is szállodaként működik.

Az egyik legismertebb ezek közül az egykori Hotel Ukraina, amely ma Radisson Royal Hotel Moszkva néven üzemel.

Az 1957-ben épült, klasszikus sztálinista stílusú épület a Moszkva folyó partján, a Kutuzov sugárút mentén található. A Hét Nővér közül ez a második legmagasabb, csak a Moszkvai Állami Egyetem főépülete előzi meg. Az épület jelenleg egy nemzetközi szállodalánc tulajdonában van, ötcsillagos szállodaként működik tovább.