2022 februárja óta számos európai ország elítélte Putyin elnök kiterjesztett háborúját, szankciókat vezetett be, és kiutasította a diplomáciai álcával működő orosz kémeket. Legutóbb éppen szerdán utasította ki London az ott szolgáló orosz katonai attasét.

Az új jelentés

Nagy figyelmet kapott a május 5-én megjelent jelentés, amely szerint orosz ügynökök kulcsfontosságú infrastruktúrák szabotálására készülnek Európa-szerte, hogy megzavarják a kontinenst, aláássák a Putyin háborújával szembeni ellenállást, és előkészítsék a NATO tagjai elleni jövőbeli orosz lépéseket.

Ebben a figyelem elsősorban a NATO-országokra, például Magyarországra összpontosult, amely ellenzi a Kreml agressziójára adott nyugati választ, és már évek óta elnéző az orosz kémtevékenységgel kapcsolatban. Kevés figyelmet fordul a NATO-tagsággal nem rendelkező uniós országok, például Ausztria, Ciprus, Írország és Málta fejleményeire. Moszkva nagyobb sikerrel képviseli álláspontját ezekben az országokban, és ezt a befolyást arra használja fel, hogy diplomáciai és egyéb tevékenységeket folytasson érdekei érvényesítésére a Nyugattal szemben.

De miért pont Ciprus?

Ebből a szempontból Ciprus messze a legfontosabb, és Moszkvának jó oka van arra, hogy erre összpontosítson. Ciprus egy etnikailag megosztott sziget a Földközi-tengeren, amely 2004 óta tagja az Európai Uniónak, bár az uniós jogszabályok nem terjednek ki a szakadár ciprusi török északi részre. E megosztottság miatt a sziget nem tagja a NATO-nak. Így Oroszországnak zavaros vizeket kínál, ahol kedvére halászhat.

Ciprus problémái megnyitották az utat az oroszok tömeges beáramlása előtt az elmúlt két évtizedben – ők jelenleg több mint 120 ezren élnek Cipruson, ami a lakosság közel 10 százaléka. A másik következmény a ciprusi kormány által korrupt módon értékesített úgynevezett „arany vízumok”. Ezek lehetővé tették, hogy 2900 gazdag vagy más módon jó kapcsolatokkal rendelkező orosz állampolgár utazási engedélyt szerezzen, hogy szabadon mozoghasson Európa-szerte – és ezt Moszkva keményen ki tudja használni.

Ciprus átformálása

Május 1-jén a Dossier Center, egy Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns ellenzéki vezetőhöz kötődő csoport átfogó jelentést tett közzé, amelyben részletezi, hogy a Kreml hogyan alakította át Ciprust az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és más moszkvai biztonsági szolgálatok európai támaszpontjává. Az oknyomozó jelentés rámutat, hogy Ciprus 2022 februárja óta egyetlen orosz diplomatát sem toloncolt ki.

Valójában ez idő alatt a szigeten lévő orosz nagykövetség több, mint 300 alkalmazottra nőtt, akik messze nem valódi diplomaták. Új kommunikációs antennákat telepített a nagykövetség tetejére, konzulátust nyitott a sziget török részén és bővítette az orosz diaszpórával folytatott munkáját.

Moszkva szándékait talán az jelzi a legjobban, hogy Putyin 2022 szeptemberében Murat Zjazikovot, az FSZB diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező altábornagyát nevezte ki ciprusi nagykövetté. Putyin aztán tavaly decemberben kitüntette Zyazikovot a szigeten végzett munkájáért.

Ahogyan a Dossier Center megjegyzi, Moszkva és a nicosiai nagykövetsége mind az orosz lakosságot, mind a ciprusi bankokban lévő pénzét felhasználja a szankciók kijátszására és Ciprus bel- és külpolitikájának befolyásolására. Bár ma már feledésbe merült, 2016-ban Ciprus volt az első európai ország, amely a Krím Putyin általi bekebelezése után Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók feloldását követelte. Ma a ciprusi kormány azok közé tartozik, akik ellenzik az orosz vagyon lefoglalását és a bevétel Ukrajnának való átutalását.

A Dossier Center a továbbiakban arról számol be, hogy „a különböző orosz ügynökségek – az FSZB, az SVR (Külföldi Hírszerző Szolgálat) és a GRU (az orosz vezérkar főigazgatósága) – hírszerzési tevékenységének vezetése Oroszország diplomáciai képviseletein összpontosul”, többek között Nicosiában. A mindössze 1,2 millió lakosú Ciprus esetében ezek az ügynökségek elkerülhetetlenül nemcsak a szigeten, hanem más országokban is műveleteket hajtanak végre, bízva abban, hogy ennek következtében nagyobb eséllyel ússzák meg a tetteiket. Munkájuk során kapcsolatba lépnek az uniós országokkal, amelyek közül sokan NATO-tagok, és más nyugati szövetségesekkel, köztük Izraellel.

Az egyházi kártya

A nicosiai orosz nagykövetség munkatársai szorosan együttműködnek a moszkvai pátriárkátus orosz ortodox egyházával, bár ennek csak egy temploma van Cipruson. Támogatják az orosz nyelvű médiumokat és az olyan jellegű nyilvános tevékenységeket, amelyeket a legtöbb uniós ország 2022 óta betiltott. Támogatják a politikai pártok megalakulását, hogy jelölteket indíthassanak a nemzeti kormányba és az uniós intézményekben való képviseletre.

Rendszeresen befolyásolják a ciprusi kormány oktatási, nyelvi és egyéb kérdésekben hozott döntéseit. Mint a hírszerzési műveletek esetében gyakran, a média e tekintetben is inkább a kudarcokról, mint a sikerekről tudósít. Mindazonáltal még az ilyen jellegű tudósítások is rávilágítanak arra, hogy Moszkva számára mennyire fontossá vált Ciprus, mint támaszpont.

A vizsgálatot ismertetve Dmitrij Hmelnickij, a Dossier Center munkatársa kijelentette, hogy a vizsgálat megállapításainak nemcsak Ciprus, hanem az egész Nyugat számára aggodalomra kell okot adniuk. Ahogy Hmelnickij megállapítja: „Ciprus nem igyekszik megszabadulni az orosz ügynököktől, és nem avatkozik bele a munkájukba, annak ellenére, hogy nagyon is jól látható, mit tesz a Kreml” – és ez bizony nemcsak a kis szigetre, hanem általában az EU-ra, a NATO-ra és a Nyugatra is hatással van.  

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)